Plakát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A 2008-as Calanchi nemzetközi színházfesztivál plakátja

A plakát nagyméretű, nyomdailag sokszorosított kültéri hirdetmény, amely grafikai és tipográfiai elemek felhasználásával készül. A vizuális kommunikáció klasszikus formája. Témájuk szerint a legfontosabbak a kereskedelmi, a politikai és a kulturális plakátok. A nagyméretű plakátokat poszternek nevezik, illetve ezzel a szóval jelölik a művészeti alkotások sokszorosító eljárással készült nagyméretű reprodukcióit is, amelyek lakások vagy más helyiségek falának díszítésére szolgálnak.

Napjainkban a plakátokat ofszetnyomtatással készítik, a gyártás sebessége az előkészítési technológiának köszönhetően pár órára rövidült. A mai korszerű nyomdák nemcsak az előkészítés és a nyomtatás sebességét tudták jelentősen növelni, hanem pl. az árajánlatok elkészítését is online végezhetjük.

A plakátművészet története[szerkesztés]

Henri de Toulouse-Lautrec plakátja (1892)

A plakát a polgári fejlődés terméke, a nagyvárosi életforma része. A 19. század második felében terjedt el, amikor a nyomdatechnika alkalmassá vált nagy mennyiségű és nagyméretű falragaszok előállítására. Elsősorban litográfiával sokszorosítottak, ez volt a legolcsóbb és legegyszerűbb eljárás.

Kezdetben az akadémizmus szellemében művelték, de hamar kialakult a plakátművészet önálló kifejezésmódja. A plakátművészet modern szellemben való művelésének első klasszikus művelője Henri de Toulouse-Lautrec volt. Egyszerű formanyelvet hozott létre a szecesszió stílusától nem mentesen. A szecessziós plakát legnagyobb mestere Alfons Mucha volt. Kavargó indáival és szépséges nőalakjaival nagy népszerűségre tett szert.

Jelentős plakátművészek[szerkesztés]

A magyar plakátművészet története[szerkesztés]

Bíró Mihály híres 1911-es Népszava-plakátja, a „Kalapácsos munkás”

A magyar plakáttörténet első darabjaként Benczúr Gyulának az 1885-ös Országos Kiállításra készített falragaszát tartják számon. A honfoglalás jubileumát köszöntő millenniumi ünnepséghez kapcsolódva már egyre több plakát tűnt fel Budapesten is, és a századfordulón a fővárosi utcaképnek már szerves része volt a nagyméretű színes, litografált plakát. Eleinte festőművészek reklámozták a tárlataikat: Ferenczy Károly a nagybányai festők közös kiállítását (1897), Fényes Adolf az 1900-as Téli Kiállítást, Rippl-Rónai József az 1903-as Tavaszi Kiállítást, majd megjelentek a kereskedelmi plakátok, amelyeket már „igazi” plakátgrafikusok terveztek. Faragó Géza Párizsban, Alfonz Muchától tanulta a mesterséget, Bíró Mihály pedig berlini és párizsi tanulmányok után, a The Studio plakátversenyét megnyerve Londonból tért haza. Az ő érdemük volt az európai plakátnyelv hazai megismertetése.

Magyar plakáttervezők[szerkesztés]

Plakátgyűjtemények[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
  • Jiřy Mucha: Alfons Mucha (1969, magyar kiadás 2005)

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Posters
A Wikimédia Commons tartalmaz Plakát témájú médiaállományokat.
  • Plakátgaléria[halott link]
  • http://www.posterpage.ch/
  • Plakát – linkgyűjtemény
  • Poszter.lap.hu – linkgyűjtemény
  • 100+1 éves a magyar plakát. A magyar plakátművészet története, 1885–1986. Műcsarnok, Budapest, 1986. május 23–szeptember 14.; kiállításrend. Bakos Katalin, Kemény György; Műcsarnok, Budapest, 1986
  • L. Molnár Mária: Print, projekt, plakát, tapéta. Új műfaji tendenciák a 90-es évek második felének kortárs magyar művészetében; Praesens, Budapest, 2004 (Praesens könyvek)
  • "Rohanjunk a rohanó időkkel...". A reklámplakát kezdetei, 1885–1920; kiállításrend., katalógusszerk. Ihász István; MNM, Budapest, 2005 (Rejtett ritkaságaink)
  • Plakát.hu. Plakáttervezés Magyarországon / Poster design in Hungary, 1989–2006; szerk. Vargha Balázs, előszó Somogyi Krisztina; Stalker Studio, Budapest, 2006
  • Magyar plakát, 1885–2005; szerk. Cseh Mária; Osiris, Budapest, 2006 (Libri de libris)
  • Bakos Katalin: 10x10 év az utcán. A magyar plakátművészet története, 1890–1990; Corvina, Budapest, 2007
  • A modern magyar kereskedelmi plakát 1924–1942 / Modern commercial posters in Hungary 1924–1942; kiáll. kurátor Bakos Katalin, Scholz László, bev. Tamási Balázs; Pentagraf, Valencia, 2009
  • Elsodort világ. Plakát álmok, 1910–1920; kiállításrend. Ihász István; Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 2015
  • A magyar hangosfilm plakátjai, 1931–1944; szerk. Fekete Dávid; Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér–Országos Széchényi Könyvtár, Győr, 2016
  • Plakát a plakát után. 130, 1885–2015 / Poster after poster; szerk. Kulinyi István; Alapfy Stúdió, Budapest, 2017
  • Plakátok az Állami Nyomdából; szerk. Bedő József, Vince Mátyás; ANY Biztonsági Ny., Budapest, 2018
  • Magyar Plakát Társaság. Poster 2010, Pécs. Plakát kiállítás / Hungarian Poster Association. Poster 2010, Pécs. Poster exhibition; szerk. Krzysztof Ducki, Árendás József; Magyar Plakát Társaság, Budapest, 2010