Nagybányai művésztelep

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Nagybányai iskola szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagybányai művésztelep
Elhelyezkedése
Ország korábban: Flag of Hungary (1915-1918; angels; 3-2 aspect ratio).svg Magyar Királyság
jelenleg:  Románia
Település Nagybánya
Nagybányai művésztelep (Románia)
Nagybányai művésztelep
Nagybányai művésztelep
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 39′ 43″, k. h. 23° 34′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 39′ 43″, k. h. 23° 34′ 30″
Általános adatok
Alapítás ideje 1896.
Alapítója Ferenczy Károly
Hollósy Simon
Iványi Grünwald Béla
Réti István
Thorma János
Típusaművésztelep
Nagybányai művésztelep weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagybányai művésztelep témájú médiaállományokat.
Ferenczy Károly Dombtetőn (1901)
Maticska Jenő Nagybányai táj
Maticska Jenő A Zazar partján
Galimberti Sándor: Nagybánya, c. 1910
Thorma János Tavasz Nagybányán (1934)
Thorma János Festőnő (1934)

A nagybányai festőiskola a modern magyar festőművészetet elindító mozgalom, ami 1896-tól kezdve a nagybányai művésztelepen bontakozott ki, és csak a második világháború vetett véget működésének. A művésztelep 1902-től szabad iskolává alakult, ahol az új magyar festőgeneráció majd minden jelentős alakja megfordult. Az iskola fő érdeme, hogy a naturalizmus és a plein air irányzat eredményeit meghonosította. A korai időszakban a nagybányai stílus legmeghatározóbb egyénisége Ferenczy Károly volt. A többi alapítók: Hollósy Simon, Réti István, Ferenczy Károly, Thorma János, Iványi-Grünwald Béla.

Az iskola a 20. század első felében mindvégig nagy hatással volt a hazai festőművészekre, hatása érvényesült a MIÉNK, a Nyolcak, a Szinyei Merse Pál Társaság, a KUT, az alföldi festők, de még a szentendrei iskola, a miskolci művésztelep festőinél is, át meg áthatotta a magyar festőművészetet, ez volt az első festőiskola, melynek munkásságát a magyar közönség keblére ölelte s tisztelte.

Alapítók betűrendben[szerkesztés]

Az első külön kiállítások művészei[szerkesztés]

A nagybányai második nemzedék[szerkesztés]

A nagybányai harmadik nemzedék[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Réti István: A nagybányai művésztelep (szerk. Aradi Nóra). Budapest : Képzőművészeti, 1954. 355 o. 80 t. (Művészeti könyvek) Posztumusz kiadás. Új kiadása: 1994
  • Murádin Jenő–Szücs György: Nagybánya 100 éve. Történeti források, művészeti topográfia; Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület–Herman Ottó Múzeum, 1996 227 p. ISBN 963 7221 808
  • Piktorok városa Nagybánya. (Nagybányai festők). Szerkesztő-rendező: Nagy T. Katalin. Budapest : Duna Televízió, 1997. (Duna TV Videotár)
  • Dokumentumok a Nagybányai Művésztelep történetéből; MissionArt Galéria, Miskolc, 1996–2000 (Nagybánya könyvek)
    • 1. A nagybányai művészet és művésztelep a magyar sajtóban, 1896–1909; szerk. Timár Árpád; 1996
    • 2. Válogatás a nagybányai művészek leveleiből, 1893–1944; szerk. András Edit, Bernáth Mária, jegyz. Szücs György; 1997
    • 3. A nagybányai művészet és művésztelep a magyar sajtóban, 1910–1918; szerk. Tímár Árpád; 2000
    • 4. A nagybányai művészet és művésztelep a magyar sajtóban, 1919–1944; szerk. Murádin Jenő, fotó Beyer M. Katalin, Csomafáy Ferenc, Szabó Tamás; 2000
  • Jurecskó László–Kishonthy Zsolt (szerk.): Nagybánya. Nagybányai festészet a neósok fellépésétől 1944-ig. MissionArt Galéria, 1993. 286 oldal, 45 színes, 96 fekete-fehér reprodukció
  • Jurecskó László–Kishonthy Zsolt (szerk.): Tanulmányok a nagybányai művészet köréből. Nagybánya Könyvek 3. MissionArt Galéria, 1994. 106 oldal, 40 fekete-fehér reprodukció

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Innentől kezdve a művészek neveit olyan sorrendben hozom, ahogyan Réti István: A nagybányai művésztelep i.m. tárgyalja.

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Nagybánya artists' colony
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagybányai művésztelep témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]