Shakirov Sebestyén

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Shakirov Sebestyén
Született 1893. február 18.
Kazany
Elhunyt 1966. április 23. (73 évesen)
Nagybánya
Állampolgársága orosz
Foglalkozása festőművész
SablonWikidataSegítség

Shakirov Sebestyén (Kazany, 1893. február 18.Nagybánya, 1966. április 23. ) orosz származású erdélyi festő.

Életpályája[szerkesztés]

A Volga mentéről került Erdélybe hadifogolyként, s mint unitárius vallásra áttért, magyar kultúrájú festő hunyt el Nagybányán. Apja kazáni orosz kereskedő volt. Az első világháborúban hadifogolyként egy Bécs melletti táborba vitték, innen a Tövis melletti Diódra került egy birtokra. Tövisen alapított szabóműhelyt és végleg Erdélyben telepedett meg.

Művészeti tanulmányait egy orosz festőiskolában kezdte 1913-ban, majd galíciai frontszolgálata, fogsága és erdélyi megtelepedése után a nagybányai kolónián folytatta (1922–1925). 1929-ben Nagybányára költözött, ahol a művésztelep tagjaival jelentkezett kiállításokon. 1934-ben a Nagybányai Festők Társasága törzstagjává választották. A művésztelep hagyományai és Thorma János tanítása alakították ki lírai fogantatású, puha tónusú tájképfestészetét.

Előszeretettel festette a Nagybánya környéki erdőket, a Zazar-parti tájakat. Sok képe készült az Al-Duna menti Ada-Kaleh szigetén és Déván: a dévai várat, a vallásalapító Dávid Ferenc fogságának helyét több festményén örökítette meg, ezeket 1929-ben a kolozsvári unitárius egyház termében állította ki. Erdélyi lapok (mindenekelőtt a Pásztortűz) irodalmi szövegképekként közöltek műveiből.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Jurecskó László–Kishonthy Zsolt: Nagybányai festészet a neósok fellépésétől 1944-ig, MissionArt Galéria, 1992.
  • Dr. Szabó Ákos-Kállai Tibor:: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona, Nyíregyháza, 1997.