Réthy Károly (festő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Réthy Károly
Réthy Károly.jpg
Született 1884. október 21.[1][2]
Garáb
Elhunyt 1921. december 15. (37 évesen)[1][2]
Nagybánya
Állampolgársága magyar
Házastársa Seidler Irma
Foglalkozása festőművész
Halál okaagydaganat
A Wikimédia Commons tartalmaz Réthy Károly témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Réthy Károly (Grabovo, Szerém vármegye, 1884. október 21.Nagybánya, 1921. december 15.) magyar festő. A nagybányai művésztelepen tanult és ott alkotott haláláig. Első felesége Seidler Irma volt.

Életpályája[szerkesztés]

Réthy Móric és Wolf Anna fia. A gimnáziumi érettségi után jogot tanult, de nem bírta sokáig, már 1903 februárjában Nagybányán Réti Istvánnál jelentkezett festészetet tanulni, a következő évben ismét. 1904–1905 telén Budapesten tanult Ferenczy Károly magániskolájában, 1905 tavaszán Bécs és München magángyűjteményeit tanulmányozta, nyáron ismét Nagybányán festett. 1905–1906 telén a Julian Akadémián Jean Paul Laurens volt a mestere. Ezután visszatért Nagybányára, 1908-ban családot alapított, Seidler Irma (1883–1911) festőnőt vette el feleségül.[3] 1908-tól müncheni műtermében önállóan dolgozott. Ott érte 1911. nyár elején az a lesújtó hír, hogy felesége Budapesten a Dunába ölte magát, cselekedetének okáról keveset lehet tudni.[4]

Nagybányai táj, háttérben a Kereszthegy

Réthy Károly először Nagybányán állított ki az 1912-es jubileumi kiállításon, majd 1913 telén a Műcsarnokban. Az első világháború alatt katonai szolgálatot teljesített, az 1. bosnyák ezredbe sorozták be. Az olasz harctéren a legsúlyosabb harcokban vett részt. Fogságba esett, az Asinara-szigeten fekvő fogolytábor borzalmas körülményei között tartották fogva, majd 1918 tavaszán mint csererokkantat hazaküldték. December 16-án újra megnősült, kolléganőjét, Homola Elvírát vette feleségül. Nagybányán festett szorgalmasan, és sokat fejlődött. 1921 közepén betegeskedni kezdett, nemsokára jobb oldali bénulást szenvedett, agydaganat következtében hunyt el 1921. december 15-én, mindössze 37 évesen.

Legtöbb képe magántulajdonba került, Nagybányára, Bukarestbe, Kolozsvárra. Alkotói lelkiismeretessége, tudatos művészetszemlélete a nagybányai első nemzedékhez kapcsolja az ő munkásságát.[5]

Műveiből[szerkesztés]

Nagybányai utcarészlet
  • Önarckép (1908)
  • Kereszthegy
  • Nagybányai táj háttérben a Kereszthegy (olaj, vászon, 70x80 cm)[6]
  • Nagybányai Magyar utca
  • Rózsák
  • Cigánylány (magántulajdonban)
  • Nagy virágcsendélet (magántulajdonban)[7]

Társasági tagság[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b http://www.oxfordartonline.com/benezit/view/10.1093/benz/9780199773787.001.0001/acref-9780199773787-e-00151342, Karoly Rethy, 2017. október 9.
  2. a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven), 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Réthy Károly és Seidler Irma házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1534/1908. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 14.)
  4. Korábban Seidler Irma Lukács György szerelme volt, de kapcsolatuk megszakadt, s ezután ment feleségül Réthy Károlyhoz.
  5. Pályakép leírása Réti i. m. nyomán, Réti pedig Börtsök Samutól, Réthy Károly legjobb barátjától kérte meg az életrajzi adatokat, még 1922-ben.
  6. Réthy élete, munkássága, s két képe a Kieselbach Galéria honlapján. [2011. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  7. A műcímek Réti i. m. 123. o.

Források[szerkesztés]

  • Réti István: A nagybányai művésztelep. Budapest : Kulturtrade Kiadó, 1994. Réthy Károly lásd 122–123. o. ISBN 963-7826-35-1