„Al-Aksza-mecset” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Reas (vitalap | szerkesztései) javítások |
|||
| 61. sor: | 61. sor: | ||
}} |
}} |
||
Az '''al-Aksza |
Az '''al-Aksza-mecset''' ([[Arab nyelv|arabul]]: المسجد الاقصى, ''el-maszdzsid el-akszá,'' „a legtávolabbi mecset”), az [[iszlám]] harmadik legszentebb helye, [[Jeruzsálem]] történelmi óvárosának déli részén, a [[Templom-hegy]] déli oldalán, nem messze a hegy képét uraló aranykupolás [[Sziklamecset]]től. |
||
A mecset főépülete 5000 imádkozó embert tud fogadni, de az épületegyüttes egész területén százezrek is elférnek. |
A [[mecset]] főépülete 5000 imádkozó embert tud fogadni, de az épületegyüttes egész területén százezrek is elférnek. |
||
Nem muszlimokat [[2000]]-től nem engedtek a mecsetbe, de a tiltást [[2003]]-ban feloldották. Válságos, biztonsági szempontból veszélyes időszakokban csak egy bizonyos korhatár feletti muszlimok léphetnek a mecsetbe. Izrael kormánya a [[Waqf]] muszlim tanácsnak engedte át a terület feletti teljes adminisztrációt. |
Nem muszlimokat [[2000]]-től nem engedtek a mecsetbe, de a tiltást [[2003]]-ban feloldották. Válságos, biztonsági szempontból veszélyes időszakokban csak egy bizonyos korhatár feletti muszlimok léphetnek a mecsetbe. Izrael kormánya a [[Waqf]] muszlim tanácsnak engedte át a terület feletti teljes adminisztrációt. |
||
| 75. sor: | 75. sor: | ||
Később a területre az [[530-as évek]]ben [[I. Justinianus bizánci császár|I. Justinianus]] császár egy keresztény templomot épített, amit a korai [[7. század]]ban a [[perzsák]] leromboltak. |
Később a területre az [[530-as évek]]ben [[I. Justinianus bizánci császár|I. Justinianus]] császár egy keresztény templomot épített, amit a korai [[7. század]]ban a [[perzsák]] leromboltak. |
||
Amikor [[638]]-ban Jeruzsálem muszlim irányítás alá került, [[I. Omár |
Amikor [[638]]-ban Jeruzsálem muszlim irányítás alá került, [[I. Omár kalifa]] (634-644) tette a helyet muszlim szent hellyé. Állítólag Jeruzsálem keresztény pátriárkájától, [[Jeruzsálemi Szent Szophróniosz|Szophróniosz]]tól kérdezte meg „[[Dávid király|Dávid]] mecsetjének” pontos helyét, és az ott található épületet újította fel, fejlesztette tovább muszlim kegyhellyé. A hely felszentelésében [[Kaab al-Ahbar]], muszlim hitre tért korábbi [[rabbi]] is részt vett. Az elképzelés ellen szóló erős érv, hogy akkor a második templom már hatszáz éve nem létezett és erősen vitatható, hogy annak helyéről volt-e fogalmuk az ott élőknek. |
||
Az épületcsoport fejlesztését [[Abd al-Malik omajjád kalifa |
Az épületcsoport fejlesztését [[Abd al-Malik omajjád kalifa]] (685-705), majd fia, [[I. al-Valíd omajjád kalifa|I. al-Valíd]] (705-715), valamint utódaik is folytatták. Akkoriban kapta az épület az al-Aksza nevet. Az épületcsoport jelenlegi kinézete a sokféle és sokirányú felújítások, építések, fejlesztések eredménye. |
||
Az épületet több nagyobb földrengés is megrongálta, ezért [[al-Mahdí kalifa|al-Mahdí]], és feltehetőleg [[al-Manszúr kalifa|al-Manszúr]] kalifák idején újabb felújításra került sor. |
Az épületet több nagyobb földrengés is megrongálta, ezért [[al-Mahdí kalifa|al-Mahdí]], és feltehetőleg [[al-Manszúr kalifa|al-Manszúr]] [[Abbászidák|abbászida]] kalifák idején újabb felújításra került sor. |
||
A [[9. század]]ban, a [[Fátimida-dinasztia]] idején alakították ki az épület ma ismert szerkezetét. Az általuk végzett |
A [[9. század]]ban, a [[Fátimida-dinasztia]] idején alakították ki az épület ma ismert szerkezetét. Az általuk végzett átalakításoknak már a földrengéseknek való ellenállás is kifejezett célja volt. |
||
Amikor 1099-ben a [[keresztes háborúk]] során elfoglalták Jeruzsálemet és megalapították a [[Jeruzsálemi Királyság]]ot, az al-Aksza |
Amikor 1099-ben a [[keresztes háborúk]] során [[Jeruzsálem ostroma (1099)|elfoglalták Jeruzsálemet]] és megalapították a [[Jeruzsálemi Királyság]]ot, az al-Aksza-mecset [[Jeruzsálem királyainak listája|jeruzsálem királyainak]] palotájaként szolgált. A keresztesek szintén azt hitték, hogy az épület „Salamon templomának” romjaira épült, és ''Templum Salamonis''nak is hívták. A Sziklamecset neve ez időben ''Templum Domini'' (Az Úr temploma) volt. |
||
[[1119]]-ben Jeruzsálem királya, [[II. Balduin jeruzsálemi király|II. Balduin]] az épület egyik szárnyát egy új [[lovag]]rendnek, a [[templomosok|templomos lovagoknak]] adta. |
[[1119]]-ben Jeruzsálem királya, [[II. Balduin jeruzsálemi király|II. Balduin]] az épület egyik szárnyát egy új [[lovag]]rendnek, a [[templomosok|templomos lovagoknak]] adta. Itt volt a székhelyük egészen addig, amíg [[Szaladin]] [[1187]]-ben el nem foglalta a várost. |
||
A [[14. század|14.]] és a [[20. század]] között számos jelentős felújításon esett át az épület. [[1927]]-ben és [[1936]]-ban újabb földrengések szükségessé tették a mecset majdnem teljes újjáépítését, ami során történelmi részek is napvilágra kerültek. |
A [[14. század|14.]] és a [[20. század]] között számos jelentős felújításon esett át az épület. [[1927]]-ben és [[1936]]-ban újabb földrengések szükségessé tették a mecset majdnem teljes újjáépítését, ami során történelmi részek is napvilágra kerültek. |
||
[[1967]]-ben Izrael elfoglalta Jeruzsálemet, de a mecsetekhez eddig nem nyúlt. [[1969]]. [[augusztus 21.|augusztus 21-én]] a mecset déli szárnyában tűz pusztított, ami megsemmisítette a még Szaladin által |
[[1967]]-ben Izrael elfoglalta Jeruzsálemet, de a mecsetekhez eddig nem nyúlt. [[1969]]. [[augusztus 21.|augusztus 21-én]] a mecset déli szárnyában tűz pusztított, ami megsemmisítette a még Szaladin által [[Aleppó]]ból küldött, majdnem ezeréves elefántcsont oltárt. Az oltár másolata (Szaladin egyszerre készíttette és küldte a kettőt) ma is látható az [[Ősatyák barlangja|Ősatyák barlangjában]], [[Hebron]]ban. A tüzet Michael Dennis Rohan újprotestáns ausztrál turista okozta, akit beszámíthatatlanság miatt nem ítéltek el. Később deportálták Izraelből. |
||
[[2000]]-ben [[Aríél Sárón]] provokatív látogatást tett a Templom-hegyen, ami közvetlen oka volt az [[al-Aksza Intifáda]] kirobbanásának és később az események hatására Sharon Izrael miniszterelnöke lehetett. |
[[2000]]-ben [[Aríél Sárón]] provokatív látogatást tett a Templom-hegyen, ami közvetlen oka volt az [[al-Aksza Intifáda]] kirobbanásának és később az események hatására Sharon Izrael miniszterelnöke lehetett. |
||
| 95. sor: | 95. sor: | ||
== Politikai környezet == |
== Politikai környezet == |
||
[[Fájl:Aqsa 2.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|A mecset belseje, a [[mihráb]]bal]] |
[[Fájl:Aqsa 2.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|A mecset belseje, a [[mihráb]]bal]] |
||
Mivel a |
Mivel a judaizmus a megváltást a harmadik, szintén a Templom-hegyen álló templom újraépítésével hozza összefüggésbe, ezt sokan az iszlám és a judaizmus közti feloldhatatlan ellentétnek tekintik. Más, mérsékeltebb zsidó irányzatok szerint a [[harmadik templom]]ot nem emberi kéz fogja felépíteni, ezért a két vallás között nincs kibékíthetetlen ellentét. |
||
Izrael állam politikája elsődlegesen egész Jeruzsálem megszerzésére irányul, de a Templom-hegyhez a jelek szerint nem nyúlnak, ennek oka lehet, hogy a harmadik templom kapcsán a |
Izrael állam politikája elsődlegesen egész Jeruzsálem megszerzésére irányul, de a Templom-hegyhez a jelek szerint nem nyúlnak, ennek oka lehet, hogy a harmadik templom kapcsán a judaizmusban nincs egyetértés. Egyes szervezeteknek, mint például a [[Templom-hegy és Izrael Földje Hívői]]nek nyíltan deklarált célja a mecset lerombolása és a helyén a harmadik templom felépítése, de az ő népszerűségük a mai Izraelen belül csekély. Szélsőséges judaista személyek és csoportok rendszeresen kísérletet tesznek az al-Aksza-mecset aláaknázására, felrobbantására, őket az izraeli rendőrség és igazságszolgáltatás köztörvényes bűnözőként, de nem terroristaként kezeli.<ref>Lásd ''Van Diggele'' könyvét.</ref> |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
A lap 2019. szeptember 18., 19:31-kori változata
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
| Al-Aksza-mecset | |
| المسجد الاقصى | |
 | |
 | |
| Település | Jeruzsálem óvárosa |
| Ország |  Palesztina |
| Vallás | iszlám |
| Építési adatok | |
| Stílus | iszlám építészet |
| Alapadatok | |
| Magasság | 37 m |
| Elhelyezkedése | |
 Al-Aksza-mecset
Pozíció Jeruzsálem térképén
| |
 é. sz. 31° 46′ 34″, k. h. 35° 14′ 09″Koordináták: é. sz. 31° 46′ 34″, k. h. 35° 14′ 09″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Al-Aksza-mecset témájú médiaállományokat. | |
Az al-Aksza-mecset (arabul: المسجد الاقصى, el-maszdzsid el-akszá, „a legtávolabbi mecset”), az iszlám harmadik legszentebb helye, Jeruzsálem történelmi óvárosának déli részén, a Templom-hegy déli oldalán, nem messze a hegy képét uraló aranykupolás Sziklamecsettől.
A mecset főépülete 5000 imádkozó embert tud fogadni, de az épületegyüttes egész területén százezrek is elférnek.
Nem muszlimokat 2000-től nem engedtek a mecsetbe, de a tiltást 2003-ban feloldották. Válságos, biztonsági szempontból veszélyes időszakokban csak egy bizonyos korhatár feletti muszlimok léphetnek a mecsetbe. Izrael kormánya a Waqf muszlim tanácsnak engedte át a terület feletti teljes adminisztrációt.
Építése, története
Ismert történelmi tény, hogy az ókori judaizmus lerombolt központjai, az első és második templom is a hegyen állt, pontos helyük azonban mára feledésbe merült. Egyes – bizonyítatlan – állítások szerint a két templom pontosan a mecset helyén állt, mások szerint a mecset, valamint a korábbi épületek építői sem ismerték már a régi templomok pontos helyét.
Később a területre az 530-as években I. Justinianus császár egy keresztény templomot épített, amit a korai 7. században a perzsák leromboltak.
Amikor 638-ban Jeruzsálem muszlim irányítás alá került, I. Omár kalifa (634-644) tette a helyet muszlim szent hellyé. Állítólag Jeruzsálem keresztény pátriárkájától, Szophróniosztól kérdezte meg „Dávid mecsetjének” pontos helyét, és az ott található épületet újította fel, fejlesztette tovább muszlim kegyhellyé. A hely felszentelésében Kaab al-Ahbar, muszlim hitre tért korábbi rabbi is részt vett. Az elképzelés ellen szóló erős érv, hogy akkor a második templom már hatszáz éve nem létezett és erősen vitatható, hogy annak helyéről volt-e fogalmuk az ott élőknek.
Az épületcsoport fejlesztését Abd al-Malik omajjád kalifa (685-705), majd fia, I. al-Valíd (705-715), valamint utódaik is folytatták. Akkoriban kapta az épület az al-Aksza nevet. Az épületcsoport jelenlegi kinézete a sokféle és sokirányú felújítások, építések, fejlesztések eredménye.
Az épületet több nagyobb földrengés is megrongálta, ezért al-Mahdí, és feltehetőleg al-Manszúr abbászida kalifák idején újabb felújításra került sor.
A 9. században, a Fátimida-dinasztia idején alakították ki az épület ma ismert szerkezetét. Az általuk végzett átalakításoknak már a földrengéseknek való ellenállás is kifejezett célja volt.
Amikor 1099-ben a keresztes háborúk során elfoglalták Jeruzsálemet és megalapították a Jeruzsálemi Királyságot, az al-Aksza-mecset jeruzsálem királyainak palotájaként szolgált. A keresztesek szintén azt hitték, hogy az épület „Salamon templomának” romjaira épült, és Templum Salamonisnak is hívták. A Sziklamecset neve ez időben Templum Domini (Az Úr temploma) volt.
1119-ben Jeruzsálem királya, II. Balduin az épület egyik szárnyát egy új lovagrendnek, a templomos lovagoknak adta. Itt volt a székhelyük egészen addig, amíg Szaladin 1187-ben el nem foglalta a várost.
A 14. és a 20. század között számos jelentős felújításon esett át az épület. 1927-ben és 1936-ban újabb földrengések szükségessé tették a mecset majdnem teljes újjáépítését, ami során történelmi részek is napvilágra kerültek.
1967-ben Izrael elfoglalta Jeruzsálemet, de a mecsetekhez eddig nem nyúlt. 1969. augusztus 21-én a mecset déli szárnyában tűz pusztított, ami megsemmisítette a még Szaladin által Aleppóból küldött, majdnem ezeréves elefántcsont oltárt. Az oltár másolata (Szaladin egyszerre készíttette és küldte a kettőt) ma is látható az Ősatyák barlangjában, Hebronban. A tüzet Michael Dennis Rohan újprotestáns ausztrál turista okozta, akit beszámíthatatlanság miatt nem ítéltek el. Később deportálták Izraelből.
2000-ben Aríél Sárón provokatív látogatást tett a Templom-hegyen, ami közvetlen oka volt az al-Aksza Intifáda kirobbanásának és később az események hatására Sharon Izrael miniszterelnöke lehetett.
Politikai környezet
Mivel a judaizmus a megváltást a harmadik, szintén a Templom-hegyen álló templom újraépítésével hozza összefüggésbe, ezt sokan az iszlám és a judaizmus közti feloldhatatlan ellentétnek tekintik. Más, mérsékeltebb zsidó irányzatok szerint a harmadik templomot nem emberi kéz fogja felépíteni, ezért a két vallás között nincs kibékíthetetlen ellentét.
Izrael állam politikája elsődlegesen egész Jeruzsálem megszerzésére irányul, de a Templom-hegyhez a jelek szerint nem nyúlnak, ennek oka lehet, hogy a harmadik templom kapcsán a judaizmusban nincs egyetértés. Egyes szervezeteknek, mint például a Templom-hegy és Izrael Földje Hívőinek nyíltan deklarált célja a mecset lerombolása és a helyén a harmadik templom felépítése, de az ő népszerűségük a mai Izraelen belül csekély. Szélsőséges judaista személyek és csoportok rendszeresen kísérletet tesznek az al-Aksza-mecset aláaknázására, felrobbantására, őket az izraeli rendőrség és igazságszolgáltatás köztörvényes bűnözőként, de nem terroristaként kezeli.[1]
Jegyzetek
- ↑ Lásd Van Diggele könyvét.
Források
- Els Van Diggele: Egy nép, amely külön lakik. Zsidó identitás a mai Izraelben. HVG Kiadó, 2005. ISBN 963 7525 67X
- Iszlám művészet és építészet, Peter Ferienabend (ed.), Budapest: Vince (2005. április 26.). ISBN 963-9552-61-5
