Jeruzsálemi Szent Szophróniosz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jeruzsálemi Szent Szophróniosz
Jeruzsálemi Szent Szophróniosz.(Ortodox ikon.)
Jeruzsálemi Szent Szophróniosz.
(Ortodox ikon.)
püspök, hitvalló
Születése
kb. 550
Damaszkusz
Halála
638. március 11.
Jeruzsálem
Tisztelete
Tisztelik Görög ortodox egyház
Ünnepnapja március 11.
Ortodox kereszténység

Jeruzsálemi Szent Szophróniosz (ógörögül: Σωφρόνιος, latinul: Sophronius), (kb. 550638. március 11.) szír szerzetes, jeruzsálemi püspök 634-től haláláig.

Élete[szerkesztés]

Szophróniosz a szíriai Damaszkuszban látta meg a napvilágot. Fiatalkori tanulmányai után klasszikus irodalmat és szónoklattant tanított. (Ezért kaphatta a "szofista" jelzőt.) Később Palesztinába ment, és belépett Szent Teodósziosz lavrájába, ahol megbarátkozott Joannész Moszkosszal. 578 körül együtt indultak Egyiptomba, végiglátogatták az anachoréta telepeket, visszaútjukon pedig megálltak a Sínai monostorban.

Még ebben az időben tett szerzetesi fogadalmat Szophróniosz Teodósziosz lavrájában.

603-ban barátjával ismét elhagyta Palesztinát, Főnícián és Szírián keresztül Egyiptomba mentek, ahol Alamizsnás Szent János alexandriai pátriárka hozzájárulásával a monofiziták megtérítésén fáradoztak. Mialatt Egyiptomban tartózkodtak, 614-ben a perzsák elfoglalták Jeruzsálemet.

615-ben Itáliába hajóztak, ahol Moszkosz meghalt. Szophróniosz visszavitte barátja földi maradványait Palesztinába, ahol egyúttal visszatért a régi lavrába. 630 körül ismét Egyiptomba, majd Konstantinápolyba ment, utána pedig végleg visszatért Palesztinába, ahol 634-ben Jeruzsálem pátriárkájának választották meg. Rövid főpapi szolgálatát a tévtanok és az arabok elleni küzdelem határozta meg. Még megérte, hogy 637-ben Jeruzsálem az arabok kezére került. I. Omár kalifával szemben tanúsított határozott fellépésének köszönhetően a keresztények viszonylagos biztonságban élhettek. 638-ban halt meg.

Munkássága[szerkesztés]

Hagiográfiai írásának nagy része elveszett. Neki tulajdonítják a Jeruzsálemi Typikon (másképp Szent Szabbasz Typikonjának) szövegét, vagy legalább is annak javított változatát.

Források[szerkesztés]

  • Puskely Mária: Keresztény szerzetesség: Történelmi kalauz, II. kötet L–ZS. Budapest: Bencés Kiadó. 1995. ISBN 9637819622   1028–1029. o.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]