„Dobrudzsa” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Xia (vitalap | szerkesztései) |
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ |
||
12. sor: | 12. sor: | ||
* [[Tulcea megye]] |
* [[Tulcea megye]] |
||
Legnagyobb városa [[Konstanca]] kikötőváros ([[2002]]-ben 310 471 lakosa volt). Más fontosabb városok: [[Tulcsa]] |
Legnagyobb városa [[Konstanca]] kikötőváros ([[2002]]-ben 310 471 lakosa volt). Más fontosabb városok: [[Tulcsa]] ''(Tulcea)'', [[Mangalia]], [[Medgidia]], [[Cernavodă]], [[Năvodari]], [[Szulina]] ''(Sulina)''. |
||
A bulgáriai rész az ún. Kvadriláter avagy [[Dél-Dobrudzsa]] (''Cadrilater'' = „négyszögű”), amely termékeny, [[sztyeppe]]szerű síkság; a [[Bolgár-tábla]] része. |
A bulgáriai rész az ún. Kvadriláter avagy [[Dél-Dobrudzsa]] (''Cadrilater'' = „négyszögű”), amely termékeny, [[sztyeppe]]szerű síkság; a [[Bolgár-tábla]] része. |
A lap 2018. november 11., 16:11-kori változata
Dobrudzsa (románul Dobrogea, bolgárul és ukránul Добруджа [Dobrudzsa]) történelmi régió a Balkánon. Ma nagyobbrészt Romániához, kisebb részben Bulgáriához, egy aprócska része pedig Ukrajnához tartozik.
Földrajz
Nyugaton a Duna, keleten a Fekete-tenger határolja.
A romániai rész két megyéből áll:
Legnagyobb városa Konstanca kikötőváros (2002-ben 310 471 lakosa volt). Más fontosabb városok: Tulcsa (Tulcea), Mangalia, Medgidia, Cernavodă, Năvodari, Szulina (Sulina).
A bulgáriai rész az ún. Kvadriláter avagy Dél-Dobrudzsa (Cadrilater = „négyszögű”), amely termékeny, sztyeppeszerű síkság; a Bolgár-tábla része.
Itt található Balcsik, Dobrics és Szilisztra városa.
Története
Az ókorban Dobrudzsa neve Scythia Minor (Kis-Szkítia) volt.
Az 1913–1918 és 1919–1940 között teljes egészében Romániához tartozott.
Wass Albert műveiben gyakorta emlegetett hely, ahová a székely népet hurcolták el a második világháború után kényszermunkára. Az 1956-os budapesti magyar forradalom után az elhurcolt székelység egyik legnagyobb munka- és átnevelőtáborai itt működtek. Erről szóló hiteles dokumentumok igen ritkák.