Kis Oroszlán csillagkép

Kis Oroszlán csillagkép
Adatok
Latin név	Leo Minor
Latin birtokos eset	Leonis Minoris
Rövidítés	LMi
Rektaszcenzió	9h 22m – 11h 07m
Deklináció	+41° 30´ – +22° 50m
Területe	232 négyzetfok
Nagyság szerinti helyezés	64
Teljesen látható	északi 90°-tól déli 45°-ig
Legfényesebb csillag	46 Leonis Minoris (Praecipua)
fényessége	3,83m
Szomszédos csillagképek	Nagy Medve Hiúz Oroszlán

A Kis Oroszlán (latin: Leo Minor) jellegtelen csillagkép az Oroszlán feje fölött. Legalább 100 mm-es nyílású távcső kell a megfigyeléséhez, ennél kisebb szinte semmilyen élményt nem nyújt.

A Kis Oroszlán és a Nagy Oroszlán csillagkép

A Kis Oroszlán csillagkép

Története, mitológia

Johannes Hevelius lengyel csillagász már megemlíti a Prodromus Astronomiae, 1690 című művében.

Csillagok

• β Leonis Minoris: G8 színképtípusú óriáscsillag, a látszólagos fényessége mintegy 4,2 magnitúdó, az abszolút fényessége pedig körülbelül -0^M6.
• R Leonis Minoris: Mira változó, 372 naponként 6,3 és 13,2 magnitúdó között változik a fényessége.
• 20 Leonis Minoris: a Naptól mintegy 50 fényévnyi távolságra lévő kettőscsillag
• 46 Leonis Minoris - Praecipua: mintegy 100 fényévnyire van a Földtől, az abszolút fényessége 1,4^M, a látszólagos 3,8^m. A csillag nem szerepel a Bayer-féle jelölésben.

Mélyég-objektumok

A csillagkép nem tartalmaz nevezetes objektumot.

Forrás

A Wikimédia Commons tartalmaz Kis Oroszlán csillagkép témájú médiaállományokat.

• Josef Klepešta - Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, második kiadás, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978, ISBN 963-280-711-1
• Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963-282-479-2

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Leo Minor című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.