Cassiopeia csillagkép

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cassiopeia csillagkép
Cassiopeia constellation map.png
Adatok
Latin név Cassiopeia
Latin birtokos eset Cassiopeiae
Rövidítés Cas
Rektaszcenzió 22h 56m – 03h 38m
Deklináció +77°40’ – +46°40’
Területe 598 négyzetfok
Nagyság szerinti helyezés 25
Teljesen látható északi 90°-tól déli 12°-ig
Legfényesebb csillag α Cassiopeiae (Schedir)
fényessége 2,24m
Szomszédos csillagképek

A Cassiopeia egy csillagkép az északi égbolton.

Története, mitológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csillagkép a görög mitológiában szereplő Kassziopeiáról kapta nevét. Kassziopeia Képheusz aithiopiai király felesége és Androméda anyja volt. A királyné azzal dicsekedett, hogy ő a nimfáknál is szebb. Ezért az istenek megharagudtak rá, és Poszeidón, a tengerek istene egy tengeri szörnyet küldött, amely rengeteg embert elpusztított. A királyi pár egy jósdához fordult, ahol azt a jóslatot kapták: akkor szabadulhatnak meg a szörnytől, ha leányukat feláldozzák neki. Vállalták ezt az áldozatot, és Andromédát kitették egy tengeri sziklára, hogy ott a szörny zsákmányául essék. A hős Perszeusz Androméda segítségére sietett, legyőzte a szörnyet, kiszabadította a leányt, majd feleségül vette. A történet később azzal bővült, hogy Kassziopeiát a trónjához kötözték és fél napig fejjel lefelé lógatták. A történet minden fő szereplője (Cassiopeia, Andromesd, Cepheus, Perseus és a Cet néven) csillagképként látható az égbolton.

A magyar néphagyományban „Korcsma” néven emlegetik. Innen jön ki a „Részegember”.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A ’’Kassziopeia’’ csillagkép

A csillagkép cirkumpoláris, tehát minden derült éjszakán látható. Helyzetétől függően M vagy W formájú.

Csillagok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mélyég-objektumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fájl:Main tycho remnant full.jpg
SN 1572
(Tycho szupernóvája, Tycho nóvája)

A Kassziopeiában 1572-ben egy szupernóva - a Tycho-csillag vagy SN 1572 - lángolt fel, melynek tudományos leírása Tycho Brahe dán csillagásztól származik.

A csillagképben található még egy szupernóva-maradvány, a mintegy 300 éves Cassiopeia A, amely a Naprendszeren kívüli legerősebb ismert rádióforrás.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Simon és Jacqueline Mitton: Bevezetés a csillagászatba, Gondolat, Budapest, 1991, ISBN 963282 356 7

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cassiopeia a neve a Párizs és München között közlekedő CNL 40418/40451 City Night Line éjszakai vonatpárnak.[1]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cassiopeia csillagkép témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]