Nyíl csillagkép

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyíl csillagkép
Sagitta constellation map.png
Adatok
Latin név Sagitta
Latin birtokos eset Sagittae
Rövidítés Sge
Rektaszcenzió 18h 57m – 20h 20m
Deklináció +16° 10’ – +21° 40’
Területe 80 négyzetfok
Nagyság szerinti helyezés 86
Teljesen látható északi 10°-tól déli 90°-ig
Legfényesebb csillag (γ Sagittae)
fényessége 3,47m
Szomszédos csillagképek

Nem tévesztendő össze ezzel: Nyilas csillagkép (Sagittarius)

A Nyíl csillagképet (latinul: Sagitta) a görögök Tóxon vagy Ositos néven ismerték. Mai nevét a latinoktól kapta. A csillagképet Ptolemaiosz a 2. században sorolta be a 48 csillagkép közé, az égi egyenlítőtől északra található, és a Déli Sarkot kivéve mindenhol látható a Földről. A harmadik legkisebb csillagkép.

Története, mitológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csillagkép csupán halvány csillagokat tartalmaz. Az alakjában sok nép nyilat vélt felfedezni, például a perzsák, a zsidók, a görögök, a rómaiak és az arabok, akik El Shammnak nevezték. Az ókori görögök azt a fegyvert látták benne, amellyel Héraklész a sas ellen küzdött.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csillagok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nyíl csillagkép

Ez a csillagkép egyike azon eseteknek, amelyekkel kapcsolatban Johann Bayer úgy döntött, hogy a csillagok a besorolásukat nem a fényességük szerint kapják. Jelen esetben az alakzat legfényesebb csillaga nem az alfa, hanem a gamma Sagittae.

Mélyég-objektumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Josef Klepešta - Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978, ISBN 963-280-711-1
  • Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963-282-479-2
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Sagitta című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyíl csillagkép témájú médiaállományokat.