Kentaur csillagkép
Ellenőrzött
| Kentaur csillagkép | |
 | |
| Adatok | |
| Latin név | Centaurus |
| Latin birtokos eset | Centauri |
| Rövidítés | Cen |
| Rektaszcenzió | 11h 05m – 15h 03m |
| Deklináció | -30°00’ – -65°45’ |
| Területe | 1060 négyzetfok |
| Nagyság szerinti helyezés | 9 |
| Teljesen látható | északi 25°-tól déli 90°-ig |
| Legfényesebb csillag | α Centauri (Alpha Centauri) |
| fényessége | -0,01m |
| Szomszédos csillagképek | |
A Kentaur (latin: Centaurus) csillagkép.
Története, mitológia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A csillagképet az 1. században Klaudiosz Ptolemaiosz már felvette a 48 csillagképet tartalmazó listára.
A kentaurok mitológiai alakok, félig ember (felsőtest), félig ló (alsótest). Egyikük Kheirón, aki Ovidius szerint Héraklésznak, Thészeusznak és Iaszónnak, az argonauták vezetőjének adott magánórákat. Más vélemények szerint a Nyilas Kheirón (Chiron), míg a Kentaur Pholosz, aki Héraklész barátja volt.
A Kentaur csillagképben található a Nap legközelebbi csillagszomszédja, a Proxima Centauri.
Csillagok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- α Centauri – arabul Rigil Kentaurus (A kentaur lába), más források szerint Toliman (Szőlőhajtás): a Földtől 4,4 fényév távolságra lévő, kékesfehér színű, -0,01 magnitúdós csillag. Kis nyílású távcsővel már látható a két, sárga színű, 0,0 illetve 1,4 magnitúdós komponense. Az Alfa Centauritól 0,1 fényév távolságra van a Proxima Centauri, a 11m-s vörös törpe, a Naphoz legközelebbi csillag, de távcsővel nem látható együtt az Alfa Centaurival a viszonylag nagy, 2°-os szögtávolság miatt.
- β Centauri – Hadar vagy Agena: kék színű, 0,6 fényrendű, a Földtől 525 fényév távolságra lévő óriáscsillag. Az alfa- és a béta Centauri-n át húzott egyenes a Dél Keresztje csillagképre mutat.
- γ Centauri – Menkent: két 2,9m-s, kék színű komponensből áll, a távolsága mintegy 130 fényév.
- δ Centauri: kékesfehér, körülbelül 400 fényévre lévő, másodrendű szubóriás.
- ε Centauri: 175 fényév távolságra lévő kékesfehér óriás, a fényrendje 2,3m.
Mélyég-objektumok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- NGC 3766 – nyílthalmaz
- Kék Planetáris (NGC 3918) – planetáris köd
- NGC 4945 – spirálgalaxis
- ω Centauri (NGC 5139) – gömbhalmaz
- Centaurus A (NGC 5128) – lentikuláris galaxis, nagyon erős rádióforrás
- NGC 5460 – nyílthalmaz
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Josef Klepešta – Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978, ISBN 963-280-711-1
- Ian Ridpath – Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963-282-479-2
- Ian Ridpath: Bolygók és csillagok, Panemex Kft. és Grafo Kft, 1999, ISBN 963-9090-28-X
- Kevin Tildsley: Az éjszakai égbolt, Grafo Könyvkiadó és Terjesztő Kft, Budapest, 2006, ISBN 963 9491 675
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Centaurus című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Nevezetes csillagok a Kentaur csillagképben
A legfényesebb csillaga az Alfa Centauri
A Delta Centauri kettőscsillag
