Halak csillagkép

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Halak csillagkép
Pisces constellation map.png
Adatok
Latin név Pisces
Latin birtokos eset Piscium
Rövidítés Psc
Rektaszcenzió 22h 50m – 2h 07m
Deklináció +33° 40’ – -6° 20’
Területe 889 négyzetfok
Nagyság szerinti helyezés 14
Teljesen látható északi 84°-tól déli 56°-ig
Legfényesebb csillag η Piscium (Éta Piscium)
fényessége 3,62m
Szomszédos csillagképek

A Halak (latin: Pisces) egy csillagkép, a 12. állatövi csillagkép.

A Halak csillagkép a Mercator Atlaszban
A Halak csillagkép

Története, mitológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A keresztény kultúrkör Krisztussal azonosítja a Halak csillagképet, mivel a tavaszpont a Kosból akkor került vissza a Halak jegyébe, amikorra Krisztus születése tehető.

A csillagkép eredetileg egyetlen halból állt és elődje egy félig ember, félig haltestű szíriai istennő, Atargatisz.

A görögök Aphroditét és Erószt, míg a rómaiak Venust és fiát, Cupidót látták a csillagokban.

A mítosz szerint anyát és gyermekét megtámadta Tüphón, a szörnyeteg. Aphrodité és gyermeke a vízen keresztül menekültek, és mindketten hallá váltak. Hogy el ne sodródjanak egymástól, egy szalagot kötöttek egymás lábára. Ezt a szalagot a szeretet kötelékeként is aposztrofálni szokták, és a csillagkép ábrázolásában is megjelenik.

Láthatósága, megkeresése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Halak zömmel az északi félgömbön van, de délnyugati része 6 fokkal nyúlik az égi egyenlítő alá. Magyarországról a megfelelő időszakban teljes terjedelmében látható.

A Nap látszólagos égi útja során március 13-tól április 19-ig van a Halak csillagképben.[1] A konstelláció V betűje két végének halvány csillagai május közepén, az északkeleti és a keleti horizont felett bukkannak elő hajnali fél kettő tájékán. Egy hónappal később, ugyanebben az időben a csillagkép teljes területe a horizont fölött van már. Augusztus és szeptember hónapokban egész éjszaka megkereshető. December közepén este 7 körül, 40-75° magasságban delel. Január végén este 8 órakor teljes területe megfigyelhető a nyugati égbolton. Február végén az éjszakai sötétség beálltával kezdi meg nyugvását.

A Halak csillagkép legfényesebb csillaga sem éri el a 3m-t. Felismerésében segít, hogy mintegy húsz, 3,5-4,5m körüli csillaga egy szabályos, 30-40° nagyságú "V" betűt formál, a nyugati végen öt csillagból (ι-θ-γ-κ-λ) álló körrel. A V betű a Pegazus csúcsán álló fényes négyszögét veszi körül.

A Vénusz 2011. április 18-tól május 16-ig tartózkodik a Halak csillagképben: szűk egy órával kel a Nap előtt, és feltűnő, fényes égitest a keleti ég alján. A Mars 2011. március 26-tól május 9-ig tartózkodik a csillagképben, de szabad szemes megfigyelése a Nap közelsége miatt nagyon nehéz, mivel 5m-val halványabb a Vénusznál. A Jupiter 2010 áprilisában belépett a Halak csillagképbe, de ugyanazon év októberében ki is hátrált belőle, majd 2010 decemberében ismét visszatért. Pályájának és az ekliptika helyzetének ritka érdekessége, hogy a Jupiter 2011. február 25-e és március 8-a közötti másfél hét alatt a szomszédos Cet csillagkép egyik szegletén haladt át. A másik óriásbolygó, a szabad szemmel nem látható Uránusz 2010. január óta tartózkodik a Halak csillagkép területén, és csak 2018 áprilisában hagyja el.[2]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csillagkép két, a farkaiknál összekötött halból áll, amiket halvány csillagai miatt nehéz felismerni. Éjféli delelése szeptember végére, október elejére esik. Az egyenlítőtől északra és délre (az 57. szélességi fokig) is látható.

Csillagok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

21 csillagból álló csillagkép fontosabb csillagai:

α Piscium (Alrischa vagy El Resha - Szalag, Szalagcsomó)
Fényessége 3,79 magnitúdó, kékesfehér színű kettőscsillag
Tagjai 4,2 és 5,2 magnitúdósak és a rendszer tagjai 900 év alatt kerülik meg egymást
Távolság: körülbelül 100 fényév
β Piscium
Fényessége 4,53 magnitúdó, kékesfehér
A csillagkép legnyugatibb csillaga
η Piscium
Fényessége 3,62 magnitúdó, sárga színű
A csillagkép legfényesebb csillaga
ω Piscium
Fényessége 4,01 magnitúdó, kékesfehér színű
TX Piscium (19 Piscium)
Szabálytalanul változó vörös óriás, látszó fényessége 4,79m - 5,20m között ingadozik[3]

Mélyég-objektumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lábjegyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Évszázados léptékben ez a precesszió miatt változik.
  2. Guide számítógépes planetárium program
  3. GCVS

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Halak csillagkép témájú médiaállományokat.