Északi Korona csillagkép
| Északi Korona csillagkép | |
 | |
| Adatok | |
| Latin név | Corona borealis |
| Latin birtokos eset | Coronae Borealis |
| Rövidítés | CrB |
| Rektaszcenzió | 15h 15m – 16h 25m |
| Deklináció | +26° – +40° |
| Területe | 179 négyzetfok |
| Nagyság szerinti helyezés | 72 |
| Teljesen látható | északi 90°-tól déli 50°-ig |
| Legfényesebb csillag | α Coronae Borealis (Alphekka) |
| fényessége | 2,22m |
| Szomszédos csillagképek |
|
A Corona Borealis leírása Johannes Regiomontanus csillagatlaszában
Az Északi Korona (latin: Corona Borealis) egy csillagkép.
Története, mitológiája[szerkesztés]
Ariadné koronáját jelképezi, aki Dionüszosz felesége lett, miután Thészeusz úgy vált meg tőle, hogy kirakta egy lakatlan szigetre. Egy ehhez kapcsolódó változat szerint Dionüszosz (a rómaiaknál Bacchus) koronát dobott fel az égre, hogy meggyőzze Ariadnét az isteni mivoltáról. A sájen indiánok"Camp Circle"-nek, "Kör(alakú) Tábor"-nak nevezik.
Magyar monda is megemlékezik róla: valószínűleg ez volt Mária koszorúja, amihez Szűz Mária eljegyzésének története kapcsolódik.
Látnivalók[szerkesztés]
Csillagok[szerkesztés]
- α Coronae Borealis – Alpheta (arab, „A csillagok törött gyűrűje”) vagy Gemma (olasz, drágakő): 2,2 magnitúdójú változócsillag, valószínűleg kísérővel,
- β Coronae Borealis – Nusakan (arab, „Két sor”): a látszólagos fényessége 3,7 magnitúdó,
- ζ Coronae Borealis: ötöd- és hatodrendű kettős, kis távcsővel már jól megfigyelhető
- ν1,2 Coronae Borealis: narancssárga színű, ötödrendű, egymástól független óriáscsillagok.
- R Coronae Borealis : hatodrendűről teljesen szabálytalan időközönként akár hetek alatt tizedrendűvé változik,
- T Coronae Borealis – Blaze Star (angol, „Tűzcsillag” vagy „Lángoló csillag”): ez a nóva 10 fényrendűről akár 2 fényrendűre változik,
Mélyég-objektumok[szerkesztés]
A Corona Borealis nem tartalmaz fényes mélyégobjektumokat. Az Abell 2065 egy erősen koncentrált galaxis-halmaz, több mint 400 tagja van, a legfényesebbnek 16 magnitúdó a látszólagos fényrendje.
Irodalom[szerkesztés]
- Josef Klepešta - Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978, ISBN 963-280-711-1
- Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963-282-479-2
- Ian Ridpath: Bolygók és csillagok, Panemex Kft., Budapest, 1999 ISBN 963-9090-28-X
- Csillagászati kislexikon, szerkesztő: Kisbán Gyula; Fiesta Kft., 2000, ISBN 963-8133-74-0, ISBN 963-9084-24-7[1]
- Storm Dunlop – Wil Tirion: Csillagközi kalauz, Magyar Könyvklub Rt., Budapest, 2004, ISBN 963-549-070-4
- Kevin Tildsley: Az éjszakai égbolt, Grafo Könyvkiadó és Terjesztő Kft, Budapest, 2006, ISBN 963 9491 675
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Corona Borealis című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A második szám egy numizmatikai könyvet is jelöl.
A Wikimédia Commons tartalmaz Északi Korona csillagkép témájú médiaállományokat.
|
