V Sagittae

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
V Sagittae
Sagitta constellation map.svg

Más jelölések GSC 01643-01764, TYC 1643-1764-1, AAVSO 1015+20, Gaia DR2 1829046152689890560[1]
Megfigyelési adatok
Csillagkép Nyíl csillagkép
Epocha J2000,0
Rektaszcenzió 20h 20m 14,691s[1]
Deklináció +21° 06′ 10,44″[1]
Távolság7800 ± 600 ,
2400 ± 200 pc
Látszólagos fényesség 8,6-13,9[2]
Színkép típusa Be E [1]
Változócsillag típusa kataklizmikus, fedési
Pályaadatok
Parallaxis 0,4190 mas[1]
Radiális sebesség -5.0[1]
Sajátmozgás
rektaszcenzióban -2.052mas/év[1]
deklinációban -6.485mas/év[1]
Fizikai adatok
Színindex (B-V) 0,05[1]
Hőmérséklet
Felszín7234[3] K
Luminozitás141,169[3] L

A V Sagittae egy csillagpárból álló kataklizmikus változó a Nyíl csillagképben. Az irányította rá a figyelmet, hogy az eddigi megfigyelések elemzésével amerikai csillagászok arra az eredményre jutottak, hogy 2083 körül várhatóan nagyon fényes nóva lesz belőle.

Ismertetése[szerkesztés]

A V Sagittae (rövidítéssel V Sge) egy kataklizmikus változó, két csillagból álló rendszer a Nyíl csillagképben. A rendszer egy körülbelül 3,3 naptömegű fősorozati csillagból és egy körülbelül 0,9 naptömegű fehér törpéből áll; az a tény, hogy a fehér törpe kisebb tömegű, mint a társa, rendkívül szokatlan.

A változócsillagok elnevezési rendszere szerint a V Sge a csillagképben ötödikként kapott nevet 1902-ben. A megfigyelések során a rendszerről 1963-ban állapították meg, hogy két, egymással gravitációs kapcsolatban álló csillag. Az elmúlt száz év alatt a rendszer fényessége tízszeresére nőtt, ami annak a következménye, hogy a tagok egyre közelebb kerülnek egymáshoz, és így a tömegátadás is növekszik. A nagyobb csillag anyaga exponenciálisan növekvő ütemben áramlik a fehér törpére, ami óriási csillagszelet okoz. A csillagok jelenleg körülbelül 0,514 naponként keringenek a közös tömegközéppont körül, de ez a periódus -4,73×10−10nap/ciklus ütemben növekszik. Az adatok elemzésével az amerikai Louisianai Állami Egyetem csillagászai arra az eredményre jutottak, hogy a folyamatban 2083 körül (±16 év) nagy változás következik be. A két komponens összeolvad, és nóvává válva a Tejútrendszer legfényesebb objektuma lesz. Bár tőlünk messze, 7800 fényévre van, néhány hónapon keresztül égboltunkon a legfényesebb csillag, a Szíriusz, esetleg a Vénusz fényességét is megközelíti. Mivel a komponensek tulajdonságai nem szokványosak, ezért a modellkísérletek egy új novatípust ígérnek: a két összeolvadó csillagból vörös óriás lesz, ahol a magfúzió újra beindul.[4]

Megfigyelési lehetőségek[szerkesztés]

A V Sge 11m körüli fényességével kis távcsövekkel is könnyen megfigyelhető, így az MCSE Változócsillag csoportjának észlelési programjában évtizedek óta szerepel.[5] Természetesen ez minden amatőrcsillagászra igaz a világon, így az AAVSO és AFOEV nemzetközi adatgyűjtő központokban 6000-nél több fényességadat áll rendelkezésre a V Sge-ről.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e f g h i SIMBAD adatbázis
  2. (2009) „VizieR Online Data Catalog: General Catalogue of Variable Stars (Samus+ 2007-2013)”. VizieR On-line Data Catalog: B/GCVS. Originally Published in: 2009yCat....102025S 1, B/gcvs. o.  
  3. a b Gaia DR2 adatbázis
  4. Binary star V Sagittae to explode as very bright nova by century's end (amerikai angol nyelven). phys.org . (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  5. [1]
  6. The peculiar binary V Sagittae

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a V Sagittae című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]