„Lamberg Ferenc Fülöp” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Jegyzetek. |
|||
24. sor: | 24. sor: | ||
Lamberg halála új szakaszt nyitott a [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|magyar szabadságharc]] történetében, mert végérvényesen kizárta a békés megegyezés lehetőségét. Közvetlen kiváltó oka volt annak, hogy [[V. Ferdinánd magyar király|az uralkodó]] – akihez ekkorra Lamberg halálhíre már megérkezett, a [[pákozdi csata]]vesztés híre azonban még nem – [[október 4.|október 4-én]] feloszlatta a magyar országgyűlést, és Magyarország katonai és polgári kormányzójává [[Josip Jelačić|Jellasics bánt]] nevezte ki. |
Lamberg halála új szakaszt nyitott a [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|magyar szabadságharc]] történetében, mert végérvényesen kizárta a békés megegyezés lehetőségét. Közvetlen kiváltó oka volt annak, hogy [[V. Ferdinánd magyar király|az uralkodó]] – akihez ekkorra Lamberg halálhíre már megérkezett, a [[pákozdi csata]]vesztés híre azonban még nem – [[október 4.|október 4-én]] feloszlatta a magyar országgyűlést, és Magyarország katonai és polgári kormányzójává [[Josip Jelačić|Jellasics bánt]] nevezte ki. |
||
== Jegyzetek == |
|||
{{jegyzetek}} |
|||
== Külső hivatkozások == |
== Külső hivatkozások == |
A lap 2015. július 15., 17:55-kori változata
Lamberg Ferenc Fülöp | |
Josef Kriehuber litográfiája (1848) | |
Született | 1791. november 30.[1][2] Mór |
Elhunyt | 1848. szeptember 28. (56 évesen)[1] Buda |
Állampolgársága | |
Házastársa | Karoline von Hoyos[3] |
Gyermekei |
|
Szülei | Luzénszky Mária Borbála Philipp Joseph, Graf von Lamberg |
Foglalkozása |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Lamberg Ferenc Fülöp témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gróf Lamberg Ferenc Fülöp (Franz Philipp von Lamberg) (Mór, 1791. november 30. – Buda, 1848. szeptember 28.) császári és királyi altábornagy. Rövid ideig tartó, de jelentős szerepet játszott az 1848–1849 évi magyar szabadságharc történetében.
Élete
Karintiából származó nemesi családban született. A család fő vonala 1931-ben halt ki, mellékágai ma is élnek. Lamberg magyar honosítást nyert földbirtokos volt. 1810-ben lépett be a császári hadseregbe. 1834-től vezérőrnagyi, 1842-től altábornagyi rangban szolgált. 1834-től a Magyarországon állomásozó császári csapatok vezérkari főnöke lett.
Lamberg Ferenc – a császári tisztek között ritkán tapasztalható módon – közírói tevékenységet is folytatott. Eleinte a pozsonyi Hírnök című lapban publikált írásokat, később több könyvet is megjelentetett, német és magyar nyelven is. Legismertebb magyar nyelvű könyve, a Még egy Terra Incognita. Ismeretek s tudnivalók az ausztriai birodalom nem magyar nyelvű tartományairól című, 1841 márciusában Pozsonyban jelent meg. 1844-ben szóba került Lamberg Ferenc magyar tudományos akadémiai tagsága is, de ez nem valósult meg.
Az első felelős magyar kormány megalakuláskor pozsonyi hadosztályparancsnok volt. Az alakuló magyar hadseregnek égetően szüksége volt tapasztalt vezénylő tábornokokra, ezért Mészáros Lázár hadügyminiszter igyekezett őt rávenni a magyar alkotmány szolgálatára, de nem járt sikerrel. Mészáros emlékiratai szerint Lamberg „az új alkotmánynak inkább ellensége, mint barátja volt … arról a legnagyobb ellenszenvvel nyilatkozott”.
1848. szeptember 25-én az udvar – Jellasics horvát bán sikeres magyarországi előnyomulásától felbátorodva – Magyarország katonai parancsnokává és ideiglenes nádorává nevezte ki Lamberg Ferencet. A kinevezés magyar miniszteri ellenjegyzés nélkül történt, ezért szeptember 27-én a magyar országgyűlés érvénytelennek nyilvánította azt. A gróf hivatalának átvételére szeptember 28-án érkezett a magyar fővárosba, és kissé naiv módon a neki járó katonai kíséret nélkül Batthyány Lajost kezdte keresni. A Jellasics fővárosba érkezésétől tartó, feldühödött tömeg a pest-budai hajóhídon felismerte és kegyetlenül meggyilkolta Lamberget. (Ez a sors várt egy másik királyhű alattvalóra, Theodor Baillet von Latour, osztrák hadügyminiszterre is, akit a bécsi tömeg gyilkolt meg 1848. október 6-án.) Ezt követően írta Petőfi Sándor az egyik legradikálisabb költeményét.
„ |
Lamberg szivében kés, Latour nyakán Kötél, s utánok több is jön talán, Hatalmas kezdesz lenni végre, nép! Ez mind igen jó, mind valóban szép, De még ezzel nem tettetek sokat – Akasszátok föl a királyokat!… |
” |
– Petőfi Sándor: Akasszátok föl a királyokat! |
Lamberg halála új szakaszt nyitott a magyar szabadságharc történetében, mert végérvényesen kizárta a békés megegyezés lehetőségét. Közvetlen kiváltó oka volt annak, hogy az uralkodó – akihez ekkorra Lamberg halálhíre már megérkezett, a pákozdi csatavesztés híre azonban még nem – október 4-én feloszlatta a magyar országgyűlést, és Magyarország katonai és polgári kormányzójává Jellasics bánt nevezte ki.
Jegyzetek
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ Lamberg, Franz Philipp Graf (BLKÖ)
- ↑ p13517.htm#i135168, 2020. augusztus 7.
Külső hivatkozások
Források
- Révai nagy lexikona
- Magyar életrajzi lexikon
- Nemeskürty István: 1848-49 – „Kik érted haltak, szent világszabadság”, ISBN 9634343325