„Emilián–romanyol nyelv” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a zöld link → kék link |
||
5. sor: | 5. sor: | ||
| kép = |
| kép = |
||
| beszélik = [[Olaszország]], [[San Marino]] |
| beszélik = [[Olaszország]], [[San Marino]] |
||
| terület = [[ |
| terület = [[Emilia-Romagna]] |
||
| beszélők száma= ~2 millió |
| beszélők száma= ~2 millió |
||
| rang = |
| rang = |
||
27. sor: | 27. sor: | ||
}} |
}} |
||
Az '''emilián–romanyol''' (saját elnevezése: ''emiliàn–rumagnòl)'' az [[újlatin nyelvek]] [[Nyugati újlatin nyelvek|nyugati ágába]], azon belül a [[galloromán nyelvek]]hez tartozó északolasz nyelvjáráscsoport, amelyet az [[olaszország]]i [[ |
Az '''emilián–romanyol''' (saját elnevezése: ''emiliàn–rumagnòl)'' az [[újlatin nyelvek]] [[Nyugati újlatin nyelvek|nyugati ágába]], azon belül a [[galloromán nyelvek]]hez tartozó északolasz nyelvjáráscsoport, amelyet az [[olaszország]]i [[Emilia-Romagna]] tartományban beszélnek mintegy 2 millióan. Ezek a nyelvjárások, a közeli rokonságban álló [[Lombard nyelv|lombard]], [[Piemonti nyelv|piemonti]], [[Ligur nyelv|ligur]], illetve [[Velencei nyelv|velencei]] nyelvekkel együtt a [[Galloitáliai nyelvek|galloitáliai]] [[dialektuskontinuum]]ot alkotják. Az emilián–romanyol dialektusok két fő csoportra oszlanak: a számos aldialektussal rendelkező ''emilián'', valamint a két nyelvjárásból álló ''romanyol''. |
||
== Jellemzői == |
== Jellemzői == |
A lap 2014. április 28., 01:09-kori változata
Emilián–romanyol Emiliàn–rumagnòl | |
Beszélik | Olaszország, San Marino |
Terület | Emilia-Romagna |
Beszélők száma | ~2 millió fő |
Nyelvcsalád | Indoeurópai nyelvcsalád itáliai ág latin nyelv újlatin nyelvek nyugati csoport galloromán nyelvek galloitáliai emilián–romanyol |
Írásrendszer | Latin ábécé |
Nyelvkódok | |
ISO 639-1 | nincs |
ISO 639-2 | roa |
ISO 639-3 | eml |
Az emilián–romanyol (saját elnevezése: emiliàn–rumagnòl) az újlatin nyelvek nyugati ágába, azon belül a galloromán nyelvekhez tartozó északolasz nyelvjáráscsoport, amelyet az olaszországi Emilia-Romagna tartományban beszélnek mintegy 2 millióan. Ezek a nyelvjárások, a közeli rokonságban álló lombard, piemonti, ligur, illetve velencei nyelvekkel együtt a galloitáliai dialektuskontinuumot alkotják. Az emilián–romanyol dialektusok két fő csoportra oszlanak: a számos aldialektussal rendelkező emilián, valamint a két nyelvjárásból álló romanyol.
Jellemzői
Hangtanilag és nyelvtanilag általánosságban nem tér el a rokon észak-olasz nyelvváltozatoktól, ezek főbb közös jellemzőit lásd a galloitáliai nyelvek szócikkben.
- Számos nyelvjárás jellegzetessége az ä [æ], valamint az ajakkerekítéssel ejtett å hang megléte, amely megközelítőleg a magyar a-nak felel meg.
- A szóalakok nagymértékben leredukálódtak, sok esetben csak a hangsúlyos szótag magánhangzója maradt meg: pl. bolognai śpdèl (szemben az olasz ospedale alakkal), ’kórház’.
- A többes szám képzése a lombardhoz hasonlóan nem dezinenciális, sokszor a tőbeli magánhangzó megváltoztatásával történik: pl. bolognai źnòć / źnûć, ’térd / térdek’.
Nyelvjárások
- emilián
- piacentino
- carrarese
- linigiano
- massese
- közép-emilián (reggiano és modenese)
- közép-nyugat-emilián vagy parmigiano
- dél-emilián vagy bolognese
- északkelet-emilián vagy ferrarese
- romanyol
- észak-romanyol
- dél-romanyol
A mantovano, valamint a vogherese–pavese nyelvjárások átmenetet képeznek az emilián–romanyol és a lombard között.
Hangpélda
Bruno Pedraneschi La maja crozäda [1] című költeményét felolvassa Enrico Maletti.
„ |
|
” |
– Bruno Pedraneschi |