„Batthyány Ferenc (horvát bán)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2012. június 5., 21:21-kori változata

Ez a szócikk horvát bánról szól. Hasonló címmel lásd még: Batthyány Ferenc (egyértelműsítő lap).

Batthyány Ferenc (horvátul Franjo Baćan) (Buda, 1497. október 28. – Németújvár, 1566. november 28.) magyar főúr, katona, horvát bán (Horvátország, Szlavónia és Dalmácia országrészeké).

Élete

Édesapja Batthyány Boldizsár királyi udvarnok és kamarás volt. Édesanyja nevét nem ismerjük, a családjában rajta kívül még két fiú testvére volt. A kortársak szerint magas, jó vágású férfi volt, ezért nagy tekintélynek örvendett a királyi udvarban és az ország számos előkelője között. Az udvarban együtt nevelkedett II. Lajossal. II. Ulászló uralkodása idején királyi kamarássá nevezték ki és főpohárnok is volt egy személyben. 1514-ben harcolt Dózsa György ellen a parasztfelkelésében, amelynek leverésében jelentős szerepe volt.

Batthyány meglehetősen céltudatos embernek számított, ezért nagy vagyont halmozott fel. A magyar török háború alatt, 1522-1526 között Karlovics Jánossal együtt kormányozta Horvátországot. 1525-ben nagy nehezen megvédelmezte Jajcát a törököktől, s érdemeiért megkapta Németújvárt (ma Güssing, Ausztria), amelynek révén felvehette a németújvári előnevet. Részt vett a mohácsi ütközetben (ekkor mint pozsonyi főispán), ahol a magyar jobbszárny parancsnoka volt és egy négyezer fős dandárt irányított (3000 lovas és 1000 gyalogos).

A mohácsi vész után részt vett Szapolyai János királlyá koronázásán Székesfehérváron. A király egyik fő hívének, Bánffy Jánosnak a lánya, Katalin lett a felesége. Az ő halála után 1564-ben a horvát Svetkovics Katalinnal kötött házasságot, aki Habsburg Mária királyné egyik udvarhölgye volt. Második feleségének testvére Ádám huszártisztként harcolt Batthyány mellett, másik testvére Erzsébet pedig Ferenc testvéréhez Kristófhoz ment feleségül. Svetkovics Katalin is igen nagy népszerűségnek örvendett, mivel sok közembert gyógyított.

Horvátországi bánsága alatt azonban ellentéte támadt Frangepán Kristóffal, és amikor megtudta, hogy az is Szapolyai mellé szegődött, nyomban átállt I. Ferdinánd osztrák főherceg oldalára és a belháborúban Szapolyai, majd az újból támadó törökök ellen harcolt.

Ferdinándtól Liptóújvárt, majd Szolnokot kapta adományul. 1534-ig Vas vármegye főispánja is volt, 1531-ig pedig újból betöltötte a horvát báni tisztséget.

1547-ben tartott országgyűlésen nagy része volt abban, hogy a Habsburgok magyarországi trónöröklési jogát a rendek végleg elismerték és törvénybe iktatták. 1554-ben nádorságra kérték fel, de már nem érezte magát alkalmasnak rá idős kora miatt, ezért visszavonultan élt haláláig. 1552-ben a török elfoglalta szolnoki birtokát. Még megérte I. Miksa király megkoronázását 1563-ban, ahol ő maga tartotta a Szent Koronát.

Mivel gyermeke nem született egyik házasságából sem, ezért az ő családja vele kihalt.

Források

Markó László: A Magyar Állam Főméltóságai Szent Istvántól napjainkig, Magyar Könyvklub, Budapest 1999. ISBN 963-547-085-1
Magyar életrajzi lexikon 1000-1990
Kislexikon

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 == Élete ==
-Édesapja Batthyány Boldizsár királyi udvarnok és kamarás volt. Édesanyja nevét nem ismerjük, a családjában rajta kívül még két fiú testvére volt. A kortársak szerint magas, jó vágású férfi volt, ezért nagy tekintélynek örvendett a királyi udvarban és az ország számos előkelője között. Az udvarban együtt nevelkedett [[II. Lajos magyar király|II. Lajos]]sal.<br>
+Édesapja Batthyány Boldizsár királyi udvarnok és kamarás volt. Édesanyja nevét nem ismerjük, a családjában rajta kívül még két fiú testvére volt. A kortársak szerint magas, jó vágású férfi volt, ezért nagy tekintélynek örvendett a királyi udvarban és az ország számos előkelője között. Az udvarban együtt nevelkedett [[II. Lajos magyar király|II. Lajos]]sal. [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] uralkodása idején királyi kamarássá nevezték ki és főpohárnok is volt egy személyben. [[1514]]-ben harcolt [[Dózsa György]] ellen a [[Dózsa György-féle parasztfelkelés|parasztfelkelésében]], amelynek leverésében jelentős szerepe volt.
-[[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] uralkodása idején királyi kamarássá nevezték ki és főpohárnok is volt egy személyben. [[1514]]-ben harcolt [[Dózsa György]] ellen a [[Dózsa György-féle parasztfelkelés|magyar parasztháborúban]], amelynek leverésében jelentős szerepe volt.<br>
-Batthyány meglehetősen céltudatos embernek számított, ezért nagy vagyont halmozott fel. A [[magyar–török háború (1521–26)|magyar török háború]] alatt [[Karlovics Jánossal]] [[1522]] és [[1526]] között vezették Horvátországot. [[1525]]-ben nagy nehezen megvédelmezte [[Jajca|Jajcát]] a [[törökök]]től, s érdemeiért megkapta Németújvárt (ma ''Güssing,'' [[Ausztria]]), amelynek révén neve ''németújvári Batthyány Ferenc'' lett. Részt vett a [[mohácsi csata|mohácsi ütközetben]] (ekkor mint [[Pozsony vármegye|pozsonyi]] főispán), ahol a magyar jobbszárny parancsnoka volt és egy négyezer fős dandárt irányított (3000 lovas és 1000 gyalogos).
+Batthyány meglehetősen céltudatos embernek számított, ezért nagy vagyont halmozott fel. A [[magyar–török háború (1521–26)|magyar török háború]] alatt, [[1522]]-[[1526]] között [[Karlovics Jánossal]] együtt kormányozta Horvátországot. [[1525]]-ben nagy nehezen megvédelmezte [[Jajca|Jajcát]] a [[törökök]]től, s érdemeiért megkapta Németújvárt (ma ''Güssing,'' [[Ausztria]]), amelynek révén felvehette a németújvári előnevet. Részt vett a [[mohácsi csata|mohácsi ütközetben]] (ekkor mint [[Pozsony vármegye|pozsonyi]] főispán), ahol a magyar jobbszárny parancsnoka volt és egy négyezer fős dandárt irányított (3000 lovas és 1000 gyalogos).
-A mohácsi vész után részt vett [[I. János magyar király|Szapolyai János]] királlyá koronázásán [[Székesfehérvár]]on. A király egyik fő hívének, [[Bánffy János (nádor)|Bánffy János]] lánya, [[Bánffy Katalin]] a felesége is volt. Az ő halála után [[1564]]-ben a [[horvátok|horvát]] [[Svetkovics Katalin]]nal kötött házasságot, aki [[Habsburg Mária magyar királyné (1505–1558)|Habsburg Mária]] királyné egyik udvarhölgye volt. Második feleségének testvére Ádám huszártisztként harcolt Batthyány mellett, a másik testvére Erzsébet pedig Ferenc testvéréhez Kristófhoz ment feleségül. Svetkovics is igen nagy népszerűségnek örvendett, mivel sok közembert gyógyított.
+A mohácsi vész után részt vett [[I. János magyar király|Szapolyai János]] királlyá koronázásán [[Székesfehérvár]]on. A király egyik fő hívének, [[Bánffy János (nádor)|Bánffy Jánosnak]] a lánya, [[Bánffy Katalin|Katalin]] lett a felesége. Az ő halála után [[1564]]-ben a [[horvátok|horvát]] [[Svetkovics Katalin]]nal kötött házasságot, aki [[Habsburg Mária magyar királyné (1505–1558)|Habsburg Mária]] királyné egyik udvarhölgye volt. Második feleségének testvére Ádám huszártisztként harcolt Batthyány mellett, másik testvére Erzsébet pedig Ferenc testvéréhez Kristófhoz ment feleségül. Svetkovics Katalin is igen nagy népszerűségnek örvendett, mivel sok közembert gyógyított.
-Horvátországi bánsága alatt azonban ellentéte támadt [[Frangepán Kristóf]]fal, s mikor megtudta, hogy az is Szapolyai mellé szegődött, nyomban átállt [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] osztrák főherceg mellé és a [[magyar belháború (1526–38)|magyar belháborúban]] Szapolyai, majd az újból támadó törökök ellen harcolt.<br>
-Ferdinándtól [[Liptóújvár]]t, majd [[Szolnok]]ot kapta adományul, s [[1534]]-ig [[Vas vármegye|vasi]] főispán is volt, [[1531]]-ig pedig újból betöltötte a horvát báni tisztséget.
+Horvátországi bánsága alatt azonban ellentéte támadt [[Frangepán Kristóf]]fal, és amikor megtudta, hogy az is Szapolyai mellé szegődött, nyomban átállt [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] osztrák főherceg oldalára és a [[magyar belháború (1526–38)|belháborúban]] Szapolyai, majd az újból támadó törökök ellen harcolt.
-[[1547]]-ben tartott országgyűlésen neki volt a legnagyobb érdeme, hogy a [[Habsburg-ház|Habsburgok]] magyarországi trónöröklési jogát a rendek végleg elismerték és törvénybe cikkelyezték.<br>
-[[1554]]-ben [[nádor]]ságra kérték fel, de már nem érezte magát alkalmasnak rá idős kora miatt, ezért visszavonultan élt haláláig. [[1552]]-ben a török elfoglalta szolnoki birtokát. Még megérte [[Miksa magyar király|I. Miksa király]] megkoronázását [[1563]]-ban, ahol ő maga tartotta a [[Szent Korona|Szent Koronát]].
+Ferdinándtól [[Liptóújvár]]t, majd [[Szolnok]]ot kapta adományul. [[1534]]-ig [[Vas vármegye]] főispánja is volt, [[1531]]-ig pedig újból betöltötte a horvát báni tisztséget.
+[[1547]]-ben tartott országgyűlésen nagy része volt abban, hogy a [[Habsburg-ház|Habsburgok]] magyarországi trónöröklési jogát a rendek végleg elismerték és törvénybe iktatták. [[1554]]-ben [[nádor]]ságra kérték fel, de már nem érezte magát alkalmasnak rá idős kora miatt, ezért visszavonultan élt haláláig. [[1552]]-ben a török elfoglalta szolnoki birtokát. Még megérte [[Miksa magyar király|I. Miksa király]] megkoronázását [[1563]]-ban, ahol ő maga tartotta a [[Szent Korona|Szent Koronát]].
 Mivel gyermeke nem született egyik házasságából sem, ezért az ő családja vele kihalt.