„Atacama-sivatag” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: ku:Atacama |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: sh:Atacama |
||
77. sor: | 77. sor: | ||
[[ro:Deșertul Atacama]] |
[[ro:Deșertul Atacama]] |
||
[[ru:Атакама]] |
[[ru:Атакама]] |
||
[[sh:Atacama]] |
|||
[[simple:Atacama Desert]] |
[[simple:Atacama Desert]] |
||
[[sk:Atacama]] |
[[sk:Atacama]] |
A lap 2011. augusztus 6., 10:18-kori változata
Az Atacama egy kavics- és homoksivatag Chile és Peru területén, az Andok és a Csendes-óceán között. Átlagos szélessége (kelet-nyugat) kevesebb mint 160 km, hossza 1000 km. A Csendes-óceáni parti hegység az óceánhoz közel fekszik, átlagos magassága 800 m. A Domeyko Kordillera, az Andok előhegysége keleten terül el.
Az Atacama-sivatag az egyik legszárazabb hely a Földön (kivéve valószínűleg a McMurdo-szárazvölgyeket az Antarktiszon). A nedvességtől az egyik felén az Andok, a másik felén a parti hegység védi. Az átlagos csapadékmennyiség Antofagastanál – Chilei régió, amely az Atacama része – 3 mm/év és voltak olyan időszakok, amikor itt 40 évig egyáltalán nem esett eső. Az Atacama 15 millió éves és 50-szer szárazabb mint a kaliforniai Halál-völgy. Annyira száraz, hogy a 6800 m-re is felemelkedő hegyek teljesen gleccsermentesek.
Az Atacama a 25°D-től északra nagyon száraz és kevés csapadékot kap. Viszont a sivatagban sok helyre tengeri köd kerül, amely elég nedvességet biztosít bizonyos növények (moszatok, zuzmók és néha kaktuszok) megélhetéséhez. Az Antofagastatól délre fekvő részen a parti hegység megakadályozza a tengeri köd benyomulását. Az Atacama legszárazabb része a parti hegység és a Domeyko Kordillera között van. Itt az Andok akadályozza a keletről érkező nedvességet, a parti hegység a tengeri ködöt, a Domeyko Kordillera pedig az Andokból érkező csapadékot. Az itteni talaj hasonlít a Mars talajához.
2003-ban egy kutatócsoport közzétett egy jelentést a Science magazinban, amelynek címe: Mars-like Soils in the Atacama Desert, Chile, and the Dry Limit of Microbial Life (Marsszerű talaj a chilei Atacama-sivatagban, és a mikrobiális élet szárazságküszöbe). Ebben megismételték azokat a kísérleteket, amelyeket a Viking-1 és a Viking-2 űrszonda a Marson végzett élet felderítésére, és képtelenek voltak bármilyen jelet felfedezni az Atacama talajában. A régió ilyen szempontból egyedülálló a Földön, ezért a NASA itt gyakran teszteli a jövőbeli marsszondák műszereit.
Az Atacama gazdag réz- és ásványi tartalékokkal rendelkezik. Az Atacama határvita Bolívia és Chile között ezek miatt kezdődött az 1800-as években.
Az Atacama gyéren lakott hely. A Pánamerikai autóút áthalad a sivatagon, melynek közepén, 2000 m magasságban egy oázisban van a San Pedro de Atacama nevű falu. Ennek templomát 1577-ben építették a spanyolok. Archeológiai bizonyítékok szerint San Pedro környéke egy paleolitikus civilizáció központja volt, amely kőerődítményeket épített a völgyet körülvevő hegyekben. Az Escondida Bánya és a Chuquicamata ugyancsak az Atacama-sivatagban található.
Csillagvizsgálók a sivatagban
Az Atacama-sivatag, elsősorban rendkívül alacsony nedvességtartalmú levegője miatt, kiválóan alkalmas az infravörös és a látható fény tartományában végzett csillagászati megfigyelésekre. Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) két nagy csillagászati obszervatóriumot üzemeltet az Atacama-sivatagban: a La Silla Obszervatóriumot és a Paranal Observatóriumot, amely magába foglalja többek között a VLT, az ALMA, valamint a VISTA távcsöveket is.
Külső hivatkozások
- Mars-like Soils in the Atacama Desert, Chile, and the Dry Limit of Microbial Life
- A National Geographic az Atacama-sivatagról
- Autonomous Robot Finds Life in Atacama Desert (Autonóm robot életet talált az Atacama-sivatagban)
- Atacama's Super-Dry History (Az Atacama száraz története)
- Fényképek az Atacama-sivatagról
- Braudel, Fernand, The Perspective of the World, vol. III of Civilization and Capitalism 1984 (in French 1979).
- Sagaris, Lake. Bone and dream : into the world's driest desert. 1st ed. – Toronto : A.A. Knopf Canada, c2000. ISBN 0-676-97223-3