„Esztergom-Kertváros” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
nincs szerkesztési összefoglaló
[[Fájl:Esztergom-tabor.jpg|jobbra|bélyegkép|210px|Esztergom-Tábor az első világháború idején. A főtiszti épület megvan, a kaszinó már nincs.]]
[[Fájl:Esztergom St Stephen church.JPG|jobbra|bélyegkép|210px|[[Szent István király templom (Esztergom)|Kertváros plébániatemploma]]]]
[[Fájl:Esztergom DINPI.JPG|jobbra|bélyegkép|210px|A [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]] Igazgatóság esztergomi épülete]]
 
[[1840]]. [[június 16.|június 16]]-án a pénzhiánnyal küzdő Esztergom Nixbród (a mai Kertváros egy része) eladását tervezte, de végül elállt szándékától.<ref>Pifkó Péter: Esztergom helytörténeti kronológiája a kezdetektől 1950-ig</ref>
 
=== A tábor temetői ===
[[Fájl:Esztergom - 7- es hadifogoly temető bejárata.JPG|jobbra|bélyegkép|210px|A 7-es hadifogoly temető, 1548 orosz, olasz, román és szerb katona nyughelye]]
[[Fájl:Esztergom DINPI.JPG|jobbra|bélyegkép|210px|A [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]] Igazgatóság esztergomi épülete]]
A tífusz- és kolerajárványokban elhunytakat összesen 11 temetőben helyezték örök nyugalomra. A [[Strázsa-hegy]] lejtőjén kialakított '''1-es temető''' volt a tábortól legtávolabb, ezért hamar felhagytak a használatával. Itt összesen heten nyugszanak mára jelöletlen sírokban. A '''2-es számú temető''' a repülőtér út felőli oldalán volt. Ezt a terület planírozása során 1941-ben megszüntették és a 157 maradványt áttemették. A '''3-as temető''' a Kis-Strázsa hegy déli oldalán húzódó dombgerincen volt a Kolera-tábor közelében, 31 sírral. Az első nagy járványok áldozatait nem ide, hanem a közelében fekvő '''4-es temető'''ben helyezték nyugalomra. Itt 560 névtelen katona fekszik tömegsírokban. A temetőt később is használták, még az őrszemélyzetből is került ide 50 népfölkelő. Összesen 1659-en kaptak itt végső nyughelyet. Az '''5-ös temető'''t, és az ottani 98 maradványt ami a gyakorlótér északi oldalán volt, a későbbi homokbányászás megsemmisítette. A '''6-os számú temető''' az Esztergom-Dorog-Tát vasúti kereszteződés háromszögének közepén álló ismeretlen orosz katona sírja. A legismertebb '''7-es temető''' a Strázsa-hegy déli lejtőjén húzódik.<ref name="multkor"/> 1548 olasz, orosz, román és szerb hadifogoly nyughelye. Eredetileg egy nagy paroszláv kereszt állt a temetőben, a sírokat fakeresztek jelölték. Az 1920-as években rendezték a temető arculatát, egységes sírhalmokat alakítottak ki, félméteres vaskeresztekkel jelölték a sírokat. A kenyérmezei Szalézi Fiúiskola diákjai gondozták a katonai alakulatokkal együtt, halottak napján rendszeresen misét tartottak itt. Amikor a szovjet hadsereg vette használaba a laktanyát és a gyakorlóteret megszűnt a temetőről gondoskodás, egy kivételével az összes sírjel elpusztult.
A 7-es temetőt 2009 július elsején ünnepélyes keretek között újraavatták. Az utolsó négy temető az elkülönítőnek használt [[tokod]]i bányáknál feküdt. Az egyikben 700 ismeretlen szerb és orosz fogoly nyugszik tömegsírokban. A 4-es és 7-es sírjait 1920-ban betongúlákkal, vaskereszttel és névtáblákkal látták el. A háború befejeztével a szalézi rend iskolát alakított ki a területen, a temetőket a növendékek gondozták.

Navigációs menü