„Első Tisza István-kormány” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a kisebb formai javítások |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
Az '''első Tisza István-kormány''' [[1903]]. [[november 3]]-án alakult és mandátuma [[1905]]. [[június 18]]-án járt le. A [[Tisza István]] vezette kabinet gyakran erőszakos tevékenysége addig példátlan módon polarizálta a korabeli közvéleményt és gyakorlatilag egyenesen vezetett ahhoz, hogy mandátumának lejárta után közel [[Az 1905-ös magyarországi belpolitikai válság|másfél éven át húzódó belpolitikai válság]] alakult ki az országban, valamint az [[1875]]-től [[1905]]-ig folyamatosan kormányzó [[Szabadelvű Párt]] széteséséhez és megszűnéséhez vezetett. |
Az '''első Tisza István-kormány''' [[1903]]. [[november 3.|november 3]]-án alakult és mandátuma [[1905]]. [[június 18.|június 18]]-án járt le. A [[Tisza István]] vezette kabinet gyakran erőszakos tevékenysége addig példátlan módon polarizálta a korabeli közvéleményt és gyakorlatilag egyenesen vezetett ahhoz, hogy mandátumának lejárta után közel [[Az 1905-ös magyarországi belpolitikai válság|másfél éven át húzódó belpolitikai válság]] alakult ki az országban, valamint az [[1875]]-től [[1905]]-ig folyamatosan kormányzó [[Szabadelvű Párt]] széteséséhez és megszűnéséhez vezetett. |
||
[[Fájl:István Tisza.jpg|right|thumb|200px|Tisza István]] |
[[Fájl:István Tisza.jpg|right|thumb|200px|Tisza István]] |
||
==Története== |
== Története == |
||
E kormányhoz fűződik [[II. Rákóczi Ferenc]] hamvainak hazahozatala. Hosszú ellenzéki [[obstrukció]]t követően – Tiszának a [[házszabály]]-módosításra irányuló szándéka elengedése fejében – fogadta el a parlament az újonclétszám növelését. Tisza belügyminiszterként erőszakkal elfojtatta az [[1904]]. áprilisi országos vasúti sztrájkot, melynek szervezőit letartóztatták, a résztvevőket pedig a hadseregbe sorozták. Még ugyanennek a hónapnak a végén [[Bihar vármegye|Bihar vármegyében]] egy, a parasztok számára a szocialisták által szervezett brutálisan szétvert a csendőrség, az intézkedés harminchárom halálos áldozatot és több száz sebesültet követelt. |
E kormányhoz fűződik [[II. Rákóczi Ferenc]] hamvainak hazahozatala. Hosszú ellenzéki [[obstrukció]]t követően – Tiszának a [[házszabály]]-módosításra irányuló szándéka elengedése fejében – fogadta el a parlament az újonclétszám növelését. Tisza belügyminiszterként erőszakkal elfojtatta az [[1904]]. áprilisi országos vasúti sztrájkot, melynek szervezőit letartóztatták, a résztvevőket pedig a hadseregbe sorozták. Még ugyanennek a hónapnak a végén [[Bihar vármegye|Bihar vármegyében]] egy, a parasztok számára a szocialisták által szervezett brutálisan szétvert a csendőrség, az intézkedés harminchárom halálos áldozatot és több száz sebesültet követelt. |
||
[[1904]]. [[november 18.|november 18-án]] a kormány erőszakkal keresztülvitte a parlamentben a házszabály-módosítást az ellenzéki [[obstrukció]] letörésére. Tisza beszéde után [[Perczel Dezső]] házelnök – a [[házszabály]] megsértésével – azonnali szavazást rendelt el a módosító javaslatról, melyet [[Daniel Gábor (politikus)|Daniel Gábor]], a [[Szabadelvű Párt]] elnökhelyettese nyújtott be, s bár a jelenet leírásai nem egységesek abban, hogy a házelnök meglengetett-e egy zsebkendőt vagy sem, hogy ezzel jelezzen a kormánypártiaknak a szavazásra, a jelenet „[[zsebkendőszavazás]]ként” íródott be a magyar parlament történetébe. A többség igennel szavazott, mire az ülésteremben verekedés tört ki, az ellenzéki képviselők szétverték a képviselőház bútorzatát. |
[[1904]]. [[november 18.|november 18-án]] a kormány erőszakkal keresztülvitte a parlamentben a házszabály-módosítást az ellenzéki [[obstrukció]] letörésére. Tisza beszéde után [[Perczel Dezső]] házelnök – a [[házszabály]] megsértésével – azonnali szavazást rendelt el a módosító javaslatról, melyet [[Daniel Gábor (politikus)|Daniel Gábor]], a [[Szabadelvű Párt]] elnökhelyettese nyújtott be, s bár a jelenet leírásai nem egységesek abban, hogy a házelnök meglengetett-e egy zsebkendőt vagy sem, hogy ezzel jelezzen a kormánypártiaknak a szavazásra, a jelenet „[[zsebkendőszavazás]]ként” íródott be a magyar parlament történetébe. A többség igennel szavazott, mire az ülésteremben verekedés tört ki, az ellenzéki képviselők szétverték a képviselőház bútorzatát. |
||
Az eset végérvényesen elmélyítette a miniszterelnök és politikai ellenfelei közti szakadékot, és saját pártjának számos tagját – köztük [[Széll Kálmán]]t és [[Andrássy Gyula (politikus, 1860–1929)|ifj. Andrássy Gyulát]] – is a párt elhagyására késztette, valamint az addig erősen tagolt és egymással is vitázó parlamenti ellenzéket teljes egészében egyetlen, egységes választási szövetségbe tömörítette [[szövetkezett ellenzék]] néven. |
Az eset végérvényesen elmélyítette a miniszterelnök és politikai ellenfelei közti szakadékot, és saját pártjának számos tagját – köztük [[Széll Kálmán]]t és [[Andrássy Gyula (politikus, 1860–1929)|ifj. Andrássy Gyulát]] – is a párt elhagyására késztette, valamint az addig erősen tagolt és egymással is vitázó parlamenti ellenzéket teljes egészében egyetlen, egységes választási szövetségbe tömörítette [[szövetkezett ellenzék]] néven. |
||
A parlamentben ellehetetlenült állapotok és a [[közvélemény]] példátlan polarizálódása miatt [[1905]]. [[január 3.|január 3-án]] a király feloszlatta az országgyűlést, és új választásokat írt ki. Ezen az addig harminc éven át abszolút parlamenti többséggel kormányzó, a magyar politikát uraló [[Szabadelvű Párt]] történelmi vereséget szenvedett a [[szövetkezett ellenzék]]kel szemben. Az eredmény azonnal [[1905-ös magyarországi belpolitikai válság|komoly belpolitikai válságot]] okozott és nem sokkal később a Szabadelvű Párt szétesését is eredményezte. |
A parlamentben ellehetetlenült állapotok és a [[közvélemény]] példátlan polarizálódása miatt [[1905]]. [[január 3.|január 3-án]] a király feloszlatta az országgyűlést, és új választásokat írt ki. Ezen az addig harminc éven át abszolút parlamenti többséggel kormányzó, a magyar politikát uraló [[Szabadelvű Párt]] történelmi vereséget szenvedett a [[szövetkezett ellenzék]]kel szemben. Az eredmény azonnal [[1905-ös magyarországi belpolitikai válság|komoly belpolitikai válságot]] okozott és nem sokkal később a Szabadelvű Párt szétesését is eredményezte. |
||
==A kormány tagjai== |
== A kormány tagjai == |
||
{|class="wikitable" style="font-size:95%" |
{|class="wikitable" style="font-size:95%" |
||
|- |
|- |
||
!width=150|Név |
!width=150|Név |
||
!width=119|hivatal kezdete |
!width=119|hivatal kezdete |
||
!width=119|hivatal vége!!párt/szervezet!!megjegyzés |
!width=119|hivatal vége!!párt/szervezet!!megjegyzés |
||
|- |
|- |
||
!colspan="5" style="background-color: lightgrey;"|<center>'''[[Magyarország kormányfőinek listája|Miniszterelnök]]''' és '''[[Magyarország belügyminisztereinek listája|belügyminiszter]]''' |
!colspan="5" style="background-color: lightgrey;"|<center>'''[[Magyarország kormányfőinek listája|Miniszterelnök]]''' és '''[[Magyarország belügyminisztereinek listája|belügyminiszter]]''' |
||
|- |
|- |
||
| 36. sor: | 36. sor: | ||
!colspan="5" style="background-color: lightgrey;"|<center>'''[[Magyarország honvédelmi minisztereinek listája|Honvédelmi miniszter]]''' |
!colspan="5" style="background-color: lightgrey;"|<center>'''[[Magyarország honvédelmi minisztereinek listája|Honvédelmi miniszter]]''' |
||
|- |
|- |
||
|[[Nyiri Sándor]] |
|[[Nyiri Sándor]] |
||
||[[1903]]. [[november 3.]] || [[1905]]. [[június 18.]] ||<center>[[Szabadelvű Párt]] || |
||[[1903]]. [[november 3.]] || [[1905]]. [[június 18.]] ||<center>[[Szabadelvű Párt]] || |
||
|- |
|- |
||
| 42. sor: | 42. sor: | ||
|- |
|- |
||
|[[Tisza István]] |
|[[Tisza István]] |
||
||[[1903]]. [[november 3.]] || [[1904]]. [[március 3.]] ||<center>[[Szabadelvű Párt]] || |
||[[1903]]. [[november 3.]] || [[1904]]. [[március 3.]] ||<center>[[Szabadelvű Párt]] || |
||
|- |
|- |
||
| [[Khuen-Héderváry Károly]] |
| [[Khuen-Héderváry Károly]] |
||
| 64. sor: | 64. sor: | ||
!colspan="5" style="background-color: lightgrey;"|<center>'''[[Horvát-szlavón-dalmát tárca nélküli miniszter]]''' |
!colspan="5" style="background-color: lightgrey;"|<center>'''[[Horvát-szlavón-dalmát tárca nélküli miniszter]]''' |
||
|- |
|- |
||
|[[Cseh Ervin]] |
|[[Cseh Ervin]] |
||
||[[1903]]. [[november 3.]] || [[1905]]. [[június 18.]] ||<center>? || |
||[[1903]]. [[november 3.]] || [[1905]]. [[június 18.]] ||<center>? || |
||
|- |
|- |
||
|} |
|} |
||
==Források== |
== Források == |
||
*[http://www.rubicon.hu/index.php?page=kincstar&id=02 A két Tisza - Tisza István és Tisza Kálmán kettős portréja], Rubicon, 1996/10. |
* [http://www.rubicon.hu/index.php?page=kincstar&id=02 A két Tisza - Tisza István és Tisza Kálmán kettős portréja], Rubicon, 1996/10. |
||
{{Magyarország kormányai}} |
{{Magyarország kormányai}} |
||
A lap 2010. október 9., 07:13-kori változata
Az első Tisza István-kormány 1903. november 3-án alakult és mandátuma 1905. június 18-án járt le. A Tisza István vezette kabinet gyakran erőszakos tevékenysége addig példátlan módon polarizálta a korabeli közvéleményt és gyakorlatilag egyenesen vezetett ahhoz, hogy mandátumának lejárta után közel másfél éven át húzódó belpolitikai válság alakult ki az országban, valamint az 1875-től 1905-ig folyamatosan kormányzó Szabadelvű Párt széteséséhez és megszűnéséhez vezetett.
Története
E kormányhoz fűződik II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatala. Hosszú ellenzéki obstrukciót követően – Tiszának a házszabály-módosításra irányuló szándéka elengedése fejében – fogadta el a parlament az újonclétszám növelését. Tisza belügyminiszterként erőszakkal elfojtatta az 1904. áprilisi országos vasúti sztrájkot, melynek szervezőit letartóztatták, a résztvevőket pedig a hadseregbe sorozták. Még ugyanennek a hónapnak a végén Bihar vármegyében egy, a parasztok számára a szocialisták által szervezett brutálisan szétvert a csendőrség, az intézkedés harminchárom halálos áldozatot és több száz sebesültet követelt.
1904. november 18-án a kormány erőszakkal keresztülvitte a parlamentben a házszabály-módosítást az ellenzéki obstrukció letörésére. Tisza beszéde után Perczel Dezső házelnök – a házszabály megsértésével – azonnali szavazást rendelt el a módosító javaslatról, melyet Daniel Gábor, a Szabadelvű Párt elnökhelyettese nyújtott be, s bár a jelenet leírásai nem egységesek abban, hogy a házelnök meglengetett-e egy zsebkendőt vagy sem, hogy ezzel jelezzen a kormánypártiaknak a szavazásra, a jelenet „zsebkendőszavazásként” íródott be a magyar parlament történetébe. A többség igennel szavazott, mire az ülésteremben verekedés tört ki, az ellenzéki képviselők szétverték a képviselőház bútorzatát.
Az eset végérvényesen elmélyítette a miniszterelnök és politikai ellenfelei közti szakadékot, és saját pártjának számos tagját – köztük Széll Kálmánt és ifj. Andrássy Gyulát – is a párt elhagyására késztette, valamint az addig erősen tagolt és egymással is vitázó parlamenti ellenzéket teljes egészében egyetlen, egységes választási szövetségbe tömörítette szövetkezett ellenzék néven.
A parlamentben ellehetetlenült állapotok és a közvélemény példátlan polarizálódása miatt 1905. január 3-án a király feloszlatta az országgyűlést, és új választásokat írt ki. Ezen az addig harminc éven át abszolút parlamenti többséggel kormányzó, a magyar politikát uraló Szabadelvű Párt történelmi vereséget szenvedett a szövetkezett ellenzékkel szemben. Az eredmény azonnal komoly belpolitikai válságot okozott és nem sokkal később a Szabadelvű Párt szétesését is eredményezte.
A kormány tagjai
Források
- A két Tisza - Tisza István és Tisza Kálmán kettős portréja, Rubicon, 1996/10.