Sebestyén Géza (könyvtáros)

Sebestyén Géza (Budapest, 1912. június 10. – Budapest, 1976. április 5.) könyvtáros, bibliográfus, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgató-helyettese 1958 és 1976 között. Fia Sebestyén György (1946) könyvtáros, egyetemi tanár.

Életútja

A Pázmány Péter Tudományegyetemen végzett magyar–német szakos tanárként 1936-ban. A következő tanévben a Collegium Hungaricum ösztöndíjasaként Bécsben tanult. 1939-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Könyvtári gyakorlatát az Egyetemi Könyvtárban töltötte.

1937 és 1945 között az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ munkatársa volt. 1944 végén átszökött a fronton, és a debreceni Ideiglenes Nemzeti Kormány szakértőjeként működött. 1945-től 1949-ig a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Művelődéspolitikai, illetve Könyvtári Osztályát vezette, majd 1958-ig a műszaki egyetem könyvtárát igazgatta. 1958-ban az Országos Széchényi Könyvtár főigazgató-helyettesévé nevezték ki, és posztját haláláig megőrizte. Jóború Magda kétéves távolléte idején főigazgatói jogkörök birtokában vezette az intézményt. 1959-ben megalapította a nemzeti könyvtár Könyvtári és Módszertani Központját.

Az Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács és a Nemzetközi Tudományos és Műszaki Rendszer Magyar Tanácsának tagja, a Magyar Dokumentációs Szabványbizottság elnöke volt.

1974-ben Szabó Ervin-emlékéremmel tüntették ki.

Munkássága

„Magyarországot századokon keresztül az jellemezte, hogy egyszerre élt Európában és Európán kívül... A magyar könyvtári élet fejlődése is kitűnő példát szolgáltat erre a kettősségre: európai igény és nyomasztó elmaradottság.”

Sebestyén Géza 1965-ben

A második világháború utáni években részt vett a műszaki egyetemi könyvtári hálózat kialakításában és a könyvtártan egyetemi oktatásában.

Amikor 1959-ben döntés született az OSZK átköltöztetéséről a Budavári Palotába, Sebestyén kapta feladatul a könyvtár megtervezését. E munka első szakasza 1962 márciusáig tartott. 1963-as, Az új Nemzeti Könyvtár működése című programjában három fő tevékenységi kört jelölt meg az intézmény számára. A hiányok visszamenőleges pótlása és az állomány fokozott védelme mellett az archivális feladatok közé sorolta a nemzeti könyvarchívum létrehozását és a nemzeti bibliográfia rendszerének kialakítását. Nyilvános könyvtári feladatként határozta meg az általános, szakosított, különgyűjteményi és speciális olvasótermek, a kutatókat kiszolgáló tudományos olvasótermek, kutató- és gépelőfülkék létrehozását, valamint a gyorsmásoló szolgálat felállítását. Az országos könyvtárügyi feladatok közé utalta a kötelespéldányok szétosztását, a könyvelosztást, a nemzetközi csere és a könyvtárközi kölcsönzés lebonyolítását, a könyvtártudományi és módszertani problémákkal való foglalkozást. Nézete szerint a könyvtárnak három új funkciót kell majd ellátnia: a magyar irodalom és történelem szakkönyvtárává; tároló könyvtárként a ritkán használt irodalom begyűjtőjévé, megőrzőjévé és szolgáltatójává; végül reprezentatív elhelyezkedése, várható idegenforgalmi látványossággá válása révén a magyarországi írás- és könyvtörténet dokumentumainak kiállítójává kell válnia. Szorgalmazta a nemzeti könyvtárról szóló törvény előkészítését és kiadását. Javasolta, hogy az intézmény vegye fel a Magyar Nemzeti Könyvtár nevet, hogy így váljon fogalommá a nemzeti tudatban.

Emlékezete

1986-ban a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Sebestyén halálának tizedik és Sallai István születésének hetvenötödik évfordulója alkalmából emlékülést tartott az Országos Széchényi Könyvtár nagy előadótermében.

Főbb művei

• Nyelv és nyelvtudomány. A nyelvelmélet alapelvei (Budapest, 1939)
• Szovjetunió és népi demokráciák könyvtártörténete (Budapest, 1952)
• Könyvtártan (Budapest, 1953)
• Útmutató tanszéki könyvtárosok számára (Budapest, 1953)
• Állománygyarapítás (Budapest, 1954)
• A könyvtáros kézikönyve (Sallai Istvánnal; Budapest, 1956)
• A könyvtárosi kutatások mai problematikája a külföldi szakirodalom tükrében (Budapest, 1962)

Irodalom

Felhasznált irodalom

• Bereczky László: Sallai István és Sebestyén Géza – a felszabadulás utáni magyar könyvtárügy meghatározó képviselői. Könyvtáros, 1986. 9. sz. 509–511. o.
• Emlékülés a szocialista magyar könyvtárügy kiemelkedő képviselőiről. Könyvtáros, 1986. 9. sz. 508. o.
• Fügedi Péterné: Sebestyén Géza és a nemzeti könyvtári szolgáltatások. Könyvtáros, 1986. 9. sz. 512–517. o.
• Pajkossy György: Sebestyén Géza (1912–1976). In Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1975–1975. Felelős szerk.: Németh Mária. Budapest, 1978, Országos Széchényi Könyvtár. 7–10. o.
• Sebestyén Géza irodalmi munkássága. In Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1975–1975. Felelős szerk.: Németh Mária. Budapest, 1978, Országos Széchényi Könyvtár. 11–16. o.
• Somkuti Gabriella: Sebestyén Géza és a nemzeti könyvtári koncepció. Könyvtáros, 1986. 9. sz. 512–517. o.

További irodalom

• P[ajkossy] Gy[örgy]: Sebestyén Géza (1912–1976). Magyar Könyvszemle, 1976. 3. sz. 295–296. o.
• Révai új lexikona XVI. (Rac–Sy). Főszerk.: Kollega Tarsoly István. Szekszárd, 2005, Babits. 612–613. o. ISBN 963-955-626-2