„Nezsider” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
MelancholieBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: war:Neusiedl am See
14. sor: 14. sor:
|alapítás éve = 1209
|alapítás éve = 1209
|alapítás éve forrás =
|alapítás éve forrás =
|polgármester =
|polgármester = Kurt Lentsch ([[Osztrák Néppárt|ÖVP]])
|jegyző =
|jegyző =
|irányítószám = 7100
|irányítószám = 7100
|körzethívószám =
|körzethívószám =
|rendszám =
|rendszám = ND
|testvértelepülései =
|testvértelepülései =
|népsűrűség = 114
|népsűrűség = 114
|népsűrűség forrás =
|népsűrűség forrás =
|tszf =
|tszf =
|koordn_fok =
|koordn_fok = 47
|koordn_perc =
|koordn_perc = 56
|koordn_mperc =
|koordn_mperc = 55
|koorde_fok =
|koorde_fok = 16
|koorde_perc =
|koorde_perc = 50
|koorde_mperc =
|koorde_mperc = 35
|terület = 57,2
|terület = 57,2
|weboldal =
|szöveg pozíciója = left
|weboldal = www.neusiedlamsee.at
}}
}}


'''Nezsider''' ([[német nyelv|németül]] ''Neusiedl am See'', [[horvát nyelv|horvátul]] ''Niuzalj''), 5500 lakosú kisváros [[Ausztria|Ausztriában]], [[Burgenland]]ban, [[1921]]-ig [[Moson vármegye]] része. A város mai magyar neve a német településnév torzulása. Úgy a magyar királyi közigazgatásban, mint ma Ausztriában járási székhely.
'''Nezsider''' ([[német nyelv|németül]] ''Neusiedl am See'', [[horvát nyelv|horvátul]] ''Niuzalj''), 5500 lakosú kisváros [[Ausztria|Ausztriában]], [[Burgenland]]ban, [[1921]]-ig [[Moson vármegye]] része. A város mai magyar neve a német településnév torzulása. Úgy a magyar királyi közigazgatásban, mint ma Ausztriában a [[Nezsideri járás]] székhelye.


== Fekvése ==
== Fekvése ==
73. sor: 74. sor:
== Külső hivatkozások, források ==
== Külső hivatkozások, források ==
* ''Burgenland útikalauz'' (1990)
* ''Burgenland útikalauz'' (1990)

* [http://www.neusiedlamsee.at Hivatalos honlap] {{de}}
{{Nezsideri járás}}
{{Nezsideri járás}}



A lap 2009. június 1., 15:53-kori változata

Nezsider (Neusiedl am See)
Nezsider légifotó
Nezsider légifotó
Nezsider címere
Nezsider címere
Nezsider zászlaja
Nezsider zászlaja
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
KerületNezsideri járás
Rangváros
JárásNezsideri járás
Alapítás éve1209
PolgármesterKurt Lentsch (ÖVP)
Irányítószám7100
Körzethívószám02167
Forgalmi rendszámND
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség8235 fő (2018. jan. 1.)[1]
Népsűrűség114 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság133 m
Terület57,2 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 56′ 55″, k. h. 16° 50′ 35″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 55″, k. h. 16° 50′ 35″
Nezsider weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nezsider témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Nezsider (németül Neusiedl am See, horvátul Niuzalj), 5500 lakosú kisváros Ausztriában, Burgenlandban, 1921-ig Moson vármegye része. A város mai magyar neve a német településnév torzulása. Úgy a magyar királyi közigazgatásban, mint ma Ausztriában a Nezsideri járás székhelye.

Fekvése

A Fertő tó északi partján fekszik, tengerszint feletti magassága 133 méter. Legközelebbi határállomás Hegyeshalom.

Története

Eredetileg gyepüvidéki besenyő település, első említése 1209-ből Villa Sumbotheil (Szombathely) néven, ami piactartási jogára utal. A valószínűleg fejlett települést a tatárjárás söpörte el, ezt követően német telepesek népesítik be (1282-ben már újra él a falu, melyet ekkor már Neusiedel-nek, azaz Újtelep-nek hívnak), német lakosait egy 1313-as oklevél mint vendégeket (hospites) említi. I. Ferdinánd borkiviteli joggal ruházta fel Nezsidert. A hódoltság idáig nem terjedt ki, de a község a végvári portyákat sűrűn megszenvedte, a Tábor-dombon működő őrállásból füstjelekkel figyelmeztettek a török veszélyre. Birtokosai 1600-ban Nádasdy László, 1644-ben Lippay Gábor, 20 év múlva a Széchényi család. 1679-ben Szécsényi György győri püspök a budai jezsuita rendházra hagyományozta a zálogjogot. 1683-ban a törökök bécsi hadjáratuk során elpusztították a falut. Neusiedl am See az osztrák közigazgatásban nem sokkal az elcsatolás után, 1926-ban városi rangot kapott. Az evangélikus templomot csak 1987-ben avatták fel.

Látnivalók

  • A település táji környezetét jelentő Fertő tó 2001 óta a világörökség része.
  • A római katolikus plébánia templomot Szent Miklósnak és Szent Gallusnak szentelték. A gótikus eredetű épület (1464) legjelentősebb látnivalója a 18. századból származó szószék, a „Halász-szószék”. A 17., majd a 18. században átépítették, barokk átépítője Wimpassinger György. A 18. századi oltárkép érdekessége, hogy Szűz Mária lábainál a korabeli Nezsider látható.
  • Szt. János-, vagy Remetekápolna. Barokk stílusban épült egy korábbi remetelak helyén a város délkeleti végében 1739-ben.
  • Tábor. A főúttal párhuzamos Wagram-magaslaton áll a 12. századi királyi vár maradványa, egy lakótorony romja. Itt élt az utolsó Árpád-házi király özvegye is a 14. század elején. A kuruc háborúk idején a vár volt az Öreg Sánc, azaz a Fertőt a Dunával összekötő védelmi vonal déli hídfője, mely ellen is állt a kuruc ostromoknak.

Gazdaság

A falu tág környezete az osztrák-magyar Fertő-Hanság Nemzeti Park része, ehhez mérten környezetkímélő mezőgazdasági termelés folyik. Élénk az idegenforgalom, mely a Bécsi tengernek is nevezett Fertő tóra alapozódik. A város partja jachtkikötővel is rendelkezik. Jelentős a borászat, neves fehérborpincészetekkel.

Közlekedés

Magyarországról a Fertővidéki Helyiérdekű Vasúttal közelíthető meg.

Nevezetes lakói

Testvértelepülések

Külső hivatkozások, források

  • Burgenland útikalauz (1990)
  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)