„Óhegy (település)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
AlleborgoBot (vitalap | szerkesztései)
18 248 szerkesztés
a Robot: következő hozzáadása: en:Staré Hory, it:Staré Hory
bővítés
1. sor: 1. sor:
'''Óhegy''' ({{ny-sk|Staré Hory}}, [[német nyelv|németül]] ''Altgebirg''): falu [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Besztercebányai kerület]]ben, a [[Besztercebányai járás]]ban. A mai település Alsószarvas (Dolný Jelenec), Kánalja (Polkanová), Török (Turecká), Bálinttelep (Valentová), Parasnyó (Prašnica) és Ribó (Rybie)) egyesítésével keletkezett. [[2001]]-ben 459 lakosából 453 szlovák volt.
'''Óhegy''' ({{ny-sk|Staré Hory}}, [[német nyelv|németül]] ''Altgebirg'') község [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Besztercebányai kerület]]ben, a [[Besztercebányai járás]]ban. A mai település Alsószarvas (Dolný Jelenec), Kánalja (Polkanová), Török (Turecká), Bálinttelep (Valentová), Parasnyó (Prašnica) és Ribó (Rybie)) egyesítésével keletkezett. [[2001]]-ben 459 lakosából 453 szlovák volt.


==Fekvése==
==Fekvése==
5. sor: 5. sor:


==Története==
==Története==
A település valószínűleg a [[13. század]]ban keletkezett, mint a gazdag ezüst és rézbányák mellé épített bányászfalu. Oklevél csak [[1536]]-ban említi először mint [[Besztercebánya]] (Banská Bystrica) területén lévő bányásztelepülést. Bányái Besztercebányához tartoztak, hasznukat a város polgárai, majd [[1495]] után a Thurzók és a Fuggerek húzták. Kohói a [[15. század]] végén már működtek. [[1546]] után a bányák a kamara tulajdonába mentek át, de egyre jobban kimerültek. A [[18. század]] végére megszűnt a bányászat. Lakói szénégetéssel, fakitermeléssel, kézimunkával (hímzés, csipkeverés) foglalkoztak, majd a környék üzemeiben dolgoztak. A [[19. század]] végén a faluban csipkekészítő iskolát alapítottak, amely csipkekészítés színvonalának emelése céljából létesült. A csipkéket besztercebányai piacon értékesítették.
A település valószínűleg a [[13. század]]ban keletkezett, mint a gazdag ezüst és rézbányák mellé épített bányászfalu. Oklevél csak [[1536]]-ban említi először mint [[Besztercebánya]] (Banská Bystrica) területén lévő bányásztelepülést. Bányái Besztercebányához tartoztak, hasznukat a város polgárai, majd [[1495]] után a Thurzók és a Fuggerek húzták. Kohói a [[15. század]] végén már működtek. [[1546]] után a bányák a kamara tulajdonába mentek át, de egyre jobban kimerültek. A [[18. század]] végére megszűnt a bányászat. Lakói szénégetéssel, fakitermeléssel, kézimunkával (hímzés, csipkeverés) foglalkoztak, majd a környék üzemeiben dolgoztak. [[1828]]-ban 108 házában 769 lakos élt. A [[19. század]] végén a faluban csipkekészítő iskolát alapítottak, amely csipkekészítés színvonalának emelése céljából létesült. A csipkéket besztercebányai piacon értékesítették.


Vályi András szerint ''"ALTGEBÜRG. Egy kis falu Zólyom Vármegyében, totúl Sztare Hori, lakosai katolikusok, fekszik az elõbbeninek szomszédságában. Népes bútsú járások esnek itten, melly e’ helyet nevezetesíti, hajdan a’ réz Bányák között ez a’ leg régibb vólt, de már ma igen kifogyott, föld alatt való úttya nevezetes, mellyen most is járnak némelly emberek. Határja meglehetõs termékenységû.
⚫
[[1910]]-ben 1877, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig területe [[Zólyom vármegye]] [[Besztercebányai járás]]ához tartozott. 1926-ban a község felett vizierőmű épült.
"'' <ref>{{Vályi}}</ref>

Fényes Elek szerint ''"Altgebirg, (Óvár) (Sztare Hory), tót falu, Zólyom vármegyében, Beszterczéhez északra 2 mfd. a rosenbergi postautban: 769 kath. lak. Kath. paroch. templom. Postahivatal. Olvasztó és érczzúzó mühely. Itt sok piskólczot ásnak. F. u. a kamara.
"'' <ref>{{Fényes}}</ref>

⚫
[[1910]]-ben 1877, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig területe [[Zólyom vármegye]] [[Besztercebányai járás]]ához tartozott. [[1926]]-ban a község felett vizierőmű épült.
Lakói részt vettek a [[szlovák nemzeti felkelés]]ben. A községben [[1952]]-ig csipkeverő iskola működött.


==Nevezetességei==
==Nevezetességei==
*Római katolikus temploma a [[14. század]]ban épült, a 15. században bővítették, mai formáját az [[1850]]-es bővítéssel és klasszicista átépítéssel nyerte el. Eredeti gótikus boltívei ma is láthatók. Főoltárán [[16. század]]i Boldogasszony-szobor áll. A tempom zarándokhely, ahova az ország minden részéből érkeznek zarándokok.
*[[Szűz Mária]] Neve tiszteletére szentelt római katolikus temploma a [[1448]] és [[1499]] között épült, [[1587]]-ben bővítették, mai formáját az [[1850]]-es bővítéssel és klasszicista átépítéssel nyerte el. Eredeti gótikus boltívei ma is láthatók. Főoltárán [[16. század]]i Boldogasszony-szobor áll, maga a főoltár [[1681]]-ben készült. Utoljára [[1947]]-ben renoválták. A templom zarándokhely, ahova az ország minden részéből érkeznek zarándokok.
*A Szent Anna kápolna [[1794]]-ben épült.
*A [[Szent Anna]] kápolna [[1794]]-ben épült.
*Az egykori bányahivatal épülete a [[18. század]] második felében épült, Besztercebánya város címere díszíti.
*Az egykori bányahivatal épülete a [[18. század]] második felében épült, Besztercebánya város címere díszíti.
*A völgy különböző részein még láthatók a bányászok egykori jellegzetes házai.
*A völgy különböző részein még láthatók a bányászok egykori jellegzetes házai.

==Külső hivatkozások==
*[http://www.starehory.sk/ Hivatalos oldal]
*[http://www.sprievodcaslovenskom.sk/index.php?make=mapa&id=4006&obec=37&pl=obcesk Községinfó]
*[http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-419284&pos_y=-1217190&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Star%E9%20Hory%2C%20Bansk%E1%20Bystrica Óhegy Szlovákia térképén]
*[http://www.nizketatry.sk/obce/shory/hu.html Óhegy az Alacsony-Tátra turisztikai honlapján]
*[http://bucsujaras.hu/ohegy/index.html Óhegy mint bucsujáróhely]
*[http://www.tourist-channel.sk/obce/index.php3?lang=SK&pc=256 Tourist-channel.sk]
*[http://www.e-obce.sk/obec/starehory/stare-hory.html E-obce.sk]

==Források==
<references/>

{{Besztercebányai járás}}
{{Besztercebányai járás}}
[[Kategória:Szlovákia települései|Oóhegy]]
[[Kategória:Szlovákia települései|Oóhegy]]

A lap 2007. december 6., 21:42-kori változata

Óhegy (szlovákul: Staré Hory, németül Altgebirg) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban. A mai település Alsószarvas (Dolný Jelenec), Kánalja (Polkanová), Török (Turecká), Bálinttelep (Valentová), Parasnyó (Prašnica) és Ribó (Rybie)) egyesítésével keletkezett. 2001-ben 459 lakosából 453 szlovák volt.

Fekvése

Besztercebányától 12 km-re északra az Óhegyi-völgyben a Beszterce partján fekszik.

Története

A település valószínűleg a 13. században keletkezett, mint a gazdag ezüst és rézbányák mellé épített bányászfalu. Oklevél csak 1536-ban említi először mint Besztercebánya (Banská Bystrica) területén lévő bányásztelepülést. Bányái Besztercebányához tartoztak, hasznukat a város polgárai, majd 1495 után a Thurzók és a Fuggerek húzták. Kohói a 15. század végén már működtek. 1546 után a bányák a kamara tulajdonába mentek át, de egyre jobban kimerültek. A 18. század végére megszűnt a bányászat. Lakói szénégetéssel, fakitermeléssel, kézimunkával (hímzés, csipkeverés) foglalkoztak, majd a környék üzemeiben dolgoztak. 1828-ban 108 házában 769 lakos élt. A 19. század végén a faluban csipkekészítő iskolát alapítottak, amely csipkekészítés színvonalának emelése céljából létesült. A csipkéket besztercebányai piacon értékesítették.

Vályi András szerint "ALTGEBÜRG. Egy kis falu Zólyom Vármegyében, totúl Sztare Hori, lakosai katolikusok, fekszik az elõbbeninek szomszédságában. Népes bútsú járások esnek itten, melly e’ helyet nevezetesíti, hajdan a’ réz Bányák között ez a’ leg régibb vólt, de már ma igen kifogyott, föld alatt való úttya nevezetes, mellyen most is járnak némelly emberek. Határja meglehetõs termékenységû. " [1]

Fényes Elek szerint "Altgebirg, (Óvár) (Sztare Hory), tót falu, Zólyom vármegyében, Beszterczéhez északra 2 mfd. a rosenbergi postautban: 769 kath. lak. Kath. paroch. templom. Postahivatal. Olvasztó és érczzúzó mühely. Itt sok piskólczot ásnak. F. u. a kamara. " [2]

1910-ben 1877, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott. 1926-ban a község felett vizierőmű épült. Lakói részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben. A községben 1952-ig csipkeverő iskola működött.

Nevezetességei

  • Szűz Mária Neve tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 1448 és 1499 között épült, 1587-ben bővítették, mai formáját az 1850-es bővítéssel és klasszicista átépítéssel nyerte el. Eredeti gótikus boltívei ma is láthatók. Főoltárán 16. századi Boldogasszony-szobor áll, maga a főoltár 1681-ben készült. Utoljára 1947-ben renoválták. A templom zarándokhely, ahova az ország minden részéből érkeznek zarándokok.
  • A Szent Anna kápolna 1794-ben épült.
  • Az egykori bányahivatal épülete a 18. század második felében épült, Besztercebánya város címere díszíti.
  • A völgy különböző részein még láthatók a bányászok egykori jellegzetes házai.

Külső hivatkozások

Források

  1. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Óhegy_(település)&oldid=2504338”