„Médeia (mitológia)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
28. sor: 28. sor:
|kitüntetései= <!-- Wikidata: p166 -->
|kitüntetései= <!-- Wikidata: p166 -->
}}
}}
⚫
[[Fájl:Médeia varázslata.png|bélyegkép|220px|Médeia varázslata Peliasznál (antik vázakép)]]
[[Kép:Médée, d’après Delacroix, par Paul Cézanne.jpg|balra|bélyegkép|Médeia'' ([[Paul Cézanne]] festménye)'']]
[[Kép:Médée, d’après Delacroix, par Paul Cézanne.jpg|balra|bélyegkép|Médeia'' ([[Paul Cézanne]] festménye)'']]
⚫
[[Kép:Médeia varázslata.png|bélyegkép|220px|Médeia varázslata Peliasznál (antik vázakép)]]
{{hasonló|[[Médea (egyértelműsítő lap)]]}}
{{hasonló|[[Médea (egyértelműsítő lap)]]}}
'''Médeia''' ([[Görög nyelv|görögül]] Μήδεια, „férfiasság”) [[kolkhisz]]i varázslónő, [[Hekaté]] papnője a [[görög mitológia|görög mitológiában]].
'''Médeia''' ([[Görög nyelv|görögül]] Μήδεια, „férfiasság”) [[kolkhisz]]i varázslónő, [[Hekaté]] papnője a [[görög mitológia|görög mitológiában]].
41. sor: 41. sor:
Egyesek szerint megfordult Itáliában, ahol kígyóbűvölésre tanította a latin népeket.<ref name="Elízium királynője">[http://www.berkano.hu/thessalia.html Amanda: A thesszáliai boszorkányság]</ref> Mások szerint Thesszáliába ment, ahol egy szépségversenyen alulmaradt Thetisszel szemben, majd utóbb egy ázsiai királyhoz ment feleségül.<ref>[https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-ki-kicsoda-az-antik-mitoszokban-F869D/m-F8ADD/medeia-F8AF8/ Ki kicsoda az antik mítoszokban? - Médeia]</ref>
Egyesek szerint megfordult Itáliában, ahol kígyóbűvölésre tanította a latin népeket.<ref name="Elízium királynője">[http://www.berkano.hu/thessalia.html Amanda: A thesszáliai boszorkányság]</ref> Mások szerint Thesszáliába ment, ahol egy szépségversenyen alulmaradt Thetisszel szemben, majd utóbb egy ázsiai királyhoz ment feleségül.<ref>[https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-ki-kicsoda-az-antik-mitoszokban-F869D/m-F8ADD/medeia-F8AF8/ Ki kicsoda az antik mítoszokban? - Médeia]</ref>


A korai legendákban még nem bűnösként említették, azokban még rendkívül tiszteletteljesen szóltak róla. Ezekben érdemdús élete jutalmául az istenek halhatatlansággal ajándékozták meg, és megtették az [[Élüszion|Elíziumi Mezők]] királynőjének.<ref name="Elízium királynője"/>
A gyermekgyilkos Médeiát [[Euripidész]] teremtette meg, a korai legendákban még nem bűnösként említették, azokban még rendkívül tiszteletteljesen szóltak róla. Ezekben érdemdús élete jutalmául az istenek halhatatlansággal ajándékozták meg, és megtették az [[Élüszion|Elíziumi Mezők]] királynőjének.<ref name="Elízium királynője"/>


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==

A lap 2019. december 30., 17:37-kori változata

Médeia
Házastársa
Gyermekei
  • Mermerosz
  • Pherész
  • Médosz
  • Alkimenész
  • Tisander
  • Thesszalosz
  • Eriopisz
Szülei
  • Eidüia
  • Klütia
  • Hekaté
  • Eurülüté

Aiétész
A Wikimédia Commons tartalmaz Médeia témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Médeia (Paul Cézanne festménye)
Médeia varázslata Peliasznál (antik vázakép)
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Médea (egyértelműsítő lap)

Médeia (görögül Μήδεια, „férfiasság”) kolkhiszi varázslónő, Hekaté papnője a görög mitológiában.

Aiétész király és Idüia lánya. Héra és Aphrodité szerelmet keltettek benne Iaszón iránt, ezért segített a Kolkhiszba hajózott Iaszónnak az aranygyapjú megszerzésében. Utána megszökött Iaszónnal és az argonautákkal Iolkoszba indultak. Útközben megölte testvérét, Apszürtoszt, akit magukkal vittek.

Iolkoszban rávette Peliasz lányait, hogy öljék meg öreg édesapjukat, mert varázserejével meg fogja őt fiatalítani. Mivel az ígéretét nem teljesítette, Peliasz fia kiűzte őket a városból. Ezután Iaszón és Médeia több évig Korinthoszban, Kreón udvarában éltek. Később Iaszón elhidegült Médeiától és Kreuszát akarta feleségül venni, de Médeia egy méreggel átitatott díszköntössel megölte vetélytársnőjét. A kitűzött esküvő napján Médeia megölte saját két gyermekét is, hogy ezzel is bántsa a hűtlen Iaszónt.

Ezután Athénba repült sárkányfogaton, itt Aigeusz befogadta. A hazatérő Thészeuszt meg akarta mérgezni, de nem sikerült neki. A gyilkossági kísérlet miatt Aigeusz is elűzte, ekkor visszatért Kolkhiszba.

Egyesek szerint megfordult Itáliában, ahol kígyóbűvölésre tanította a latin népeket.[2] Mások szerint Thesszáliába ment, ahol egy szépségversenyen alulmaradt Thetisszel szemben, majd utóbb egy ázsiai királyhoz ment feleségül.[3]

A gyermekgyilkos Médeiát Euripidész teremtette meg, a korai legendákban még nem bűnösként említették, azokban még rendkívül tiszteletteljesen szóltak róla. Ezekben érdemdús élete jutalmául az istenek halhatatlansággal ajándékozták meg, és megtették az Elíziumi Mezők királynőjének.[2]

Jegyzetek

  1. ↑ a b MANTO (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. október 8.)
  2. ↑ a b Amanda: A thesszáliai boszorkányság
  3. ↑ Ki kicsoda az antik mítoszokban? - Médeia

Források

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Médeia_(mitológia)&oldid=22083277”