„Thár-sivatag” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a sivatagok / portál |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 30. sor: | 30. sor: | ||
}} |
}} |
||
A '''Thár-sivatag''' vagy '''Nagy-Indiai-sivatag''' ([[hindi nyelv]] |
A '''Thár-sivatag''' vagy '''Nagy-Indiai-sivatag''' ([[hindi nyelv|hindi]]: थार मरुस्थल, rádzsasztáni: थार मरुधर, [[urdu nyelv|urdu]]: صحراےَ تھر) az [[indiai szubkontinens]] északnyugati részén, [[Pakisztán]] és [[India]] határának két oldalán húzódik. Területe kb. 250 000 km². Hossza kb. 800 km, szélessége kb. 480 km. |
||
A Thár-sivatag túlnyomó része az indiai [[Rádzsasztán]] állam területén fekszik, egy része átterjed Pakisztánra, északon, keleten és délen pedig a szomszédos indiai államokra. Nyugaton az [[Indus]] völgye határolja, keleten az Aravalli-hegység, észak-ÉNy-on a [[Szatledzs]] folyó, délen a [[gudzsarát]]i Kaccsh, amely részben sivatagos, részben mocsaras táj. A Thár területének 10-20%-a homoksivatag, míg nagyobb része kő-, kavics-, agyagsivatag, itt-ott bozóttal, kevés fával. |
A Thár-sivatag túlnyomó része az indiai [[Rádzsasztán]] állam területén fekszik, egy része átterjed Pakisztánra, északon, keleten és délen pedig a szomszédos indiai államokra. Nyugaton az [[Indus]] völgye határolja, keleten az Aravalli-hegység, észak-ÉNy-on a [[Szatledzs]] folyó, délen a [[gudzsarát]]i Kaccsh, amely részben sivatagos, részben mocsaras táj. A Thár területének 10-20%-a homoksivatag, míg nagyobb része kő-, kavics-, agyagsivatag, itt-ott bozóttal, kevés fával. Nagy területeket fed szeván-fű ([[Lasiurus (növénynemzetség)|Lasiurus]] scindicus), valamint mind szívós, kemény, drótszerű, mind pedig [[pozsgás]] cserjék és elszórtan nőtt fák. |
||
Az évi csapadékmennyiség helytől függően 100-250 mm, ami a [[monszun]] 2-3 hónapja alatt hullik le. A hőmérséklet május-júniusban az 50 °C-ot is eléri. |
|||
| ⚫ | |||
Egyes helyeken a talajvíz sós, ezért öntözésre alkalmatlan, ennek ellenére egyes mélyedésekben, földteknőkben szegényes búzatermést takarítanak be. A bozótos és füves dűnéken marha- és kecskenyájakat legeltetnek. |
|||
A sivatag több vadállatának különleges képessége van, hogy megőrizze a vizet. A [[kulán]] (vadszamár) vizet tartalékol a testében és nagymértékű vízvesztést is képes túlélni. A [[chinkarai gazella]] ívóvíz nélkül is képes élni úgy, hogy az anyagcsere folyamán a táplálékból vizet állít elő. Nagyszámú madár- rovar-, továbbá emlősfajok is (rókák, sakálok) élnek itt. |
|||
| ⚫ | |||
== Főbb városok == |
== Főbb városok == |
||
| 50. sor: | 56. sor: | ||
== Források == |
== Források == |
||
*Reader's Digest: Világjárók lexikona |
*Reader's Digest: Világjárók lexikona |
||
* Roger Few: Vadregényes tájakon |
|||
{{Sivatagok}} |
{{Sivatagok}} |
||
A lap 2016. május 26., 11:15-kori változata
| Thár-sivatag | |
 | |
| A Thár-sivatag Dzsaiszalmer közelében | |
| Elhelyezkedés | India, Pakisztán |
| Besorolás | sivatag, félsivatag |
| Terület | 200 000 km² |
| Térkép | |
 | |
| Műholdas kép a Thár-sivatagról, Pakisztán és India határvonalával | |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 26° 59′ 04″, k. h. 71° 00′ 06″Koordináták: é. sz. 26° 59′ 04″, k. h. 71° 00′ 06″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Thár-sivatag témájú médiaállományokat. | |
A Thár-sivatag vagy Nagy-Indiai-sivatag (hindi: थार मरुस्थल, rádzsasztáni: थार मरुधर, urdu: صحراےَ تھر) az indiai szubkontinens északnyugati részén, Pakisztán és India határának két oldalán húzódik. Területe kb. 250 000 km². Hossza kb. 800 km, szélessége kb. 480 km.
A Thár-sivatag túlnyomó része az indiai Rádzsasztán állam területén fekszik, egy része átterjed Pakisztánra, északon, keleten és délen pedig a szomszédos indiai államokra. Nyugaton az Indus völgye határolja, keleten az Aravalli-hegység, észak-ÉNy-on a Szatledzs folyó, délen a gudzsaráti Kaccsh, amely részben sivatagos, részben mocsaras táj. A Thár területének 10-20%-a homoksivatag, míg nagyobb része kő-, kavics-, agyagsivatag, itt-ott bozóttal, kevés fával. Nagy területeket fed szeván-fű (Lasiurus scindicus), valamint mind szívós, kemény, drótszerű, mind pedig pozsgás cserjék és elszórtan nőtt fák.
Az évi csapadékmennyiség helytől függően 100-250 mm, ami a monszun 2-3 hónapja alatt hullik le. A hőmérséklet május-júniusban az 50 °C-ot is eléri.
Egyes helyeken a talajvíz sós, ezért öntözésre alkalmatlan, ennek ellenére egyes mélyedésekben, földteknőkben szegényes búzatermést takarítanak be. A bozótos és füves dűnéken marha- és kecskenyájakat legeltetnek.
A sivatag több vadállatának különleges képessége van, hogy megőrizze a vizet. A kulán (vadszamár) vizet tartalékol a testében és nagymértékű vízvesztést is képes túlélni. A chinkarai gazella ívóvíz nélkül is képes élni úgy, hogy az anyagcsere folyamán a táplálékból vizet állít elő. Nagyszámú madár- rovar-, továbbá emlősfajok is (rókák, sakálok) élnek itt.
A kutatók többsége szerint szerint Kr. e. 2000 és Kr. e. 1500 között száradt ki a terület és kezdett elsivatagosodni.
Főbb városok
Dzsaiszalmer, Bikáner, Dzsodhpur.
Jegyzetek
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Thar Desert című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Thar című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Reader's Digest: Világjárók lexikona
- Roger Few: Vadregényes tájakon
