„III. János portugál király” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a AWB |
|||
6. sor: | 6. sor: | ||
== Élete == |
== Élete == |
||
[[I. Mánuel portugál király|I. ''Szerencsés'' Mánuel]] második gyermeke. János uralkodása alatt érte el a [[Portugál Birodalom]] legnagyobb kiterjedését, ugyanakkor alatta kezdődött meg az ország szellemi és anyagi romlása is, többek közt egész uralkodását végig kísérte az [[törökök|oszmán-törökök]] elleni vesztes háború. 1536-ban ő honosította meg az [[inkvizíció]]t, és azt a [[jezsuiták]]ra bízta. Fia, János 3 évvel apja előtt meghalt, így a trónon unokája, [[I. Sebestyén portugál király|Sebestyén]] követte. Az utókor a ''Kegyes'' jelzővel illette. |
[[I. Mánuel portugál király|I. ''Szerencsés'' Mánuel]] második gyermeke. János uralkodása alatt érte el a [[Portugál Birodalom]] legnagyobb kiterjedését, ugyanakkor alatta kezdődött meg az ország szellemi és anyagi romlása is, többek közt egész uralkodását végig kísérte az [[törökök|oszmán-törökök]] elleni vesztes háború. 1536-ban ő honosította meg az [[inkvizíció]]t, és azt a [[Jézus Társasága|jezsuiták]]ra bízta. Fia, János 3 évvel apja előtt meghalt, így a trónon unokája, [[I. Sebestyén portugál király|Sebestyén]] követte. Az utókor a ''Kegyes'' jelzővel illette. |
||
== Családja == |
== Családja == |
A lap 2015. március 7., 23:00-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
III. János (João III.) (Lisszabon, 1502. június 6. – uo. 1557. június 11.) Portugália királya az Avis-házból. Portugáliai Mihály asztúriai herceg féltestvére volt.
Élete
I. Szerencsés Mánuel második gyermeke. János uralkodása alatt érte el a Portugál Birodalom legnagyobb kiterjedését, ugyanakkor alatta kezdődött meg az ország szellemi és anyagi romlása is, többek közt egész uralkodását végig kísérte az oszmán-törökök elleni vesztes háború. 1536-ban ő honosította meg az inkvizíciót, és azt a jezsuitákra bízta. Fia, János 3 évvel apja előtt meghalt, így a trónon unokája, Sebestyén követte. Az utókor a Kegyes jelzővel illette.
Családja
1525-ben feleségül vette a Habsburg Katalin kasztíliai infánsnőt, I. (Szép) Fülöp iure uxoris kasztíliai király és II. Johanna kasztíliai királynő leányát, V. Károly császár legfiatalabb húgát, akitől 9 gyermeke született:
- Alfonz (1526)
- Mária (1527–1545), férje Habsburg Fülöp (1527–1598), 1556-tól II. Fülöp néven kasztíliai és aragón (spanyol) király, 1 fiú:
- Habsburg Károly (1545–1568), Don Carlos, asztúriai herceg, nem nősült meg, gyermekei nem születtek
- Izabella (1529-1530)
- Brites (1530)
- Mánuel (1531-1537)
- Fülöp (1533-1539)
- Dénes (1535-1537)
- János (1537–1554) trónörökös, felesége Habsburg Johanna (1535–1573), V. Károly német-római császár lánya, 1 fiú:
- Sebestyén (1554–1578), 1557-től I. Sebestyén néven portugál király, nem nősült meg, nem születtek gyermekei
- Antal (1539-1540)
Szeretőjétől, Isabel Muniztól két, házasságon kívüli gyermeke is született:
- Mánuel (?)
- Duarte (1521-1543)
Külső hivatkozások
Előd: I. Szerencsés Mánuel |
Portugália királya | Utód: I. Óhajtott Sebestyén |