„Alsórados” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Cherybot (vitalap | szerkesztései)
51 479 szerkesztés
a Robot: Kiskötőjel cseréje gondolatjelre
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
botok
116 360 szerkesztés
a Századjelölő számok arab számokkal (lásd WP:Forma és Kocsmafal)
6. sor: 6. sor:


==Története==
==Története==
A település elődje a [[12. század|12.]] – [[13. század]]ban már létezett és az [[1429]]-es [[husziták|huszita]] haborúban pusztult el. A mai települést [[1473]]-ban említik először. [[1554]]-ben [[I. Ferdinánd]] királytól vásártartási jogot kapott. [[1560]]-ban egy tűzvészben leégett. Ezután a holicsi uradalom része, majd [[1730]]-tól a vágsziklási jezsuitáké, később a Habsburg családé. A falu első, későgótikus temploma [[1560]]-ban épült, a [[18. század]]-ban a régi templom helyére, de arra merőlegesen új templomot építettek. Lakói földműveléssel, szövéssel, szőlőtermeléssel, favágással foglalkoztak. A községben jelentős zsidó közösség is élt, akik [[1830]]-ban zsinagógát építettek.
A település elődje a [[12. század|12]] – [[13. század]]ban már létezett és az [[1429]]-es [[husziták|huszita]] haborúban pusztult el. A mai települést [[1473]]-ban említik először. [[1554]]-ben [[I. Ferdinánd]] királytól vásártartási jogot kapott. [[1560]]-ban egy tűzvészben leégett. Ezután a holicsi uradalom része, majd [[1730]]-tól a vágsziklási jezsuitáké, később a Habsburg családé. A falu első, későgótikus temploma [[1560]]-ban épült, a [[18. század]]-ban a régi templom helyére, de arra merőlegesen új templomot építettek. Lakói földműveléssel, szövéssel, szőlőtermeléssel, favágással foglalkoztak. A községben jelentős zsidó közösség is élt, akik [[1830]]-ban zsinagógát építettek.
[[1910]]-ben 457, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Nyitra vármegye]] [[Pöstyéni járás]]ához tartozott.
[[1910]]-ben 457, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Nyitra vármegye]] [[Pöstyéni járás]]ához tartozott.


A lap 2007. április 18., 00:09-kori változata

Alsórados (1899-ig Radosócz, szlovákul Radošovce) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Nagyszombati járásban. 2001-ben 387 lakosából 378 szlovák volt.


Fekvése

Nagyszombattól 15 km-re északra fekszik.

Története

A település elődje a 12 – 13. században már létezett és az 1429-es huszita haborúban pusztult el. A mai települést 1473-ban említik először. 1554-ben I. Ferdinánd királytól vásártartási jogot kapott. 1560-ban egy tűzvészben leégett. Ezután a holicsi uradalom része, majd 1730-tól a vágsziklási jezsuitáké, később a Habsburg családé. A falu első, későgótikus temploma 1560-ban épült, a 18. század-ban a régi templom helyére, de arra merőlegesen új templomot építettek. Lakói földműveléssel, szövéssel, szőlőtermeléssel, favágással foglalkoztak. A községben jelentős zsidó közösség is élt, akik 1830-ban zsinagógát építettek. 1910-ben 457, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Pöstyéni járásához tartozott.

Nevezetességei

  • Római katolikus temploma a 18. században épült, mai formáját a 19. században nyerte el, amikor historizáló gótikus-reneszánsz stílusban építették át.
  • A falu gazdag népi hagyományokkal is rendelkezik.

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alsórados&oldid=1541791”