„Calgary” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Visszavontam 94.21.169.38 (vita) szerkesztését (oldid: 27376258): tesztt Címke: Visszavonás |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés |
||
| 27. sor: | 27. sor: | ||
== Földrajz == |
== Földrajz == |
||
Calgary [[Kanada]] délnyugati részén |
Calgary [[Kanada]] délnyugati részén Sárvártól 8200 km-el nyugatra, az [[Észak-Amerika|észak-amerikai]] [[préri]] [[Belső kanadai síkság]]án, sík és dombos tájak találkozásánál fekszik. Az 1048 méter tengerszint feletti magasságban, a [[Bow-folyó|Bow]] és [[Elbow-folyó]]k találkozásánál, behúzódva a folyók völgyébe, épült település Kanada legmagasabban fekvő nagyvárosa. |
||
=== Éghajlat === |
=== Éghajlat === |
||
A lap 2024. szeptember 5., 09:19-kori változata
| Calgary | |
 | |
| Calgary látképe | |
| Becenév: Cowtown, The Stampede City Mottó: Onward | |
| Közigazgatási adatok | |
| Ország |  Kanada |
| Tartomány | Alberta |
| Alapítás éve | 1875 |
| Polgármester | Naheed Nenshi |
| Irányítószám |
|
| Körzethívószám |
|
| Testvérvárosok | |
| Népesség | |
| Népesség | 1 306 784 fő (2021)[1][2] |
| Népsűrűség | 1435,5 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 1,048 m |
| Terület | 726,50 km² |
| Időzóna | UTC−7 |
| Elhelyezkedése | |
 Calgary
Pozíció Kanada térképén
| |
 é. sz. 51° 02′ 42″, ny. h. 114° 03′ 26″51.045000°N 114.057222°WKoordináták: é. sz. 51° 02′ 42″, ny. h. 114° 03′ 26″51.045000°N 114.057222°W | |
| Calgary weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Calgary témájú médiaállományokat. | |
Calgary a kanadai Alberta tartomány legnépesebb városa. A város közigazgatási területe a harmadik legnépesebb az ország városai közül. A város a télisportok és az ökoturizmus ismert központja; a környékén számos nagy hegyi üdülőhely található. Gazdasága főként az olajipar köré koncentrálódik, de jelentős ágazatnak számít a mezőgazdaság, az idegenforgalom és a csúcstechnológiai iparágak is. 1988-ban Calgary lett az első kanadai város, amely otthont adhatott a téli olimpiai játékoknak.
Az Economist Intelligence Unit 2013-as rangsora szerint a világ ötödik legélhetőbb városa, az ausztrál Adelaide-del holtversenyben.[3]
Földrajz
Calgary Kanada délnyugati részén Sárvártól 8200 km-el nyugatra, az észak-amerikai préri Belső kanadai síkságán, sík és dombos tájak találkozásánál fekszik. Az 1048 méter tengerszint feletti magasságban, a Bow és Elbow-folyók találkozásánál, behúzódva a folyók völgyébe, épült település Kanada legmagasabban fekvő nagyvárosa.
Éghajlat
Levegője kristálytiszta, rendkívül alacsony páratartalmú. A „Napsütés városának” is hívják, mert olyan gyakran süt itt a nap, hogy ha arányosan elosztjuk a napos órák számát, akkor az év minden napjára jut belőle hat óra. A tél hideg és meglehetősen lassan mond búcsút. Calgarynak csupán 106 talajmenti fagyveszélytől mentes napja van évente. A tél közepén azonban a Csendes-óceán felől meleg szél, a chinook tör be a kontinensnek erre a részére, és napokra nyarat varázsol Calgary hidegtől meggémberedett utcáira és parkjaira.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 16,5 | 22,6 | 22,8 | 29,4 | 32,4 | 35,0 | 36,1 | 35,6 | 33,3 | 29,4 | 22,8 | 19,5 | 36,1 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | −2,8 | −0,1 | 4,0 | 11,3 | 16,4 | 20,2 | 22,9 | 22,5 | 17,6 | 12,1 | 2,8 | −1,3 | 10,5 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | −8,9 | −6,1 | −1,9 | 4,6 | 9,8 | 13,8 | 16,2 | 15,6 | 10,8 | 5,4 | −3,1 | −7,4 | 4,1 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −15,1 | −12,0 | −7,8 | −2,1 | 3,1 | 7,3 | 9,4 | 8,6 | 4,0 | −1,4 | −8,9 | −13,4 | −2,3 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −44,4 | −45,0 | −37,2 | −30,0 | −16,7 | −3,3 | −0,6 | −3,2 | −13,3 | −25,7 | −35,0 | −42,8 | −45,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 12 | 9 | 17 | 24 | 60 | 80 | 68 | 59 | 46 | 14 | 12 | 12 | 413 |
| Havi napsütéses órák száma | 117 | 141 | 178 | 219 | 254 | 280 | 315 | 282 | 208 | 181 | 124 | 107 | 2406 |
| Forrás: climate.weatheroffice.gc.ca | |||||||||||||
Történelem
1875 nyarán a Royal Canadian Mounted Police, a híres kanadai lovasrendőrség egy alakulata ütött tábort a Bow-folyó és az Elbow-folyó találkozásánál. Azért jöttek, hogy rendet teremtsenek a bölény- és prémvadászok, valamint a háborgó indiánok között, akik mindnyájan jogos vagy jogtalan sérelmeket akartak egymáson megtorolni. A whiskykereskedőket is meg kellett rendszabályozni, akik értékes csereáruk ellenében, lelkiismeretlenül, a „tüzes víz” rabszolgájává tették az indiánokat. Nyilvánvalóvá vált, hogy a törvény fenntartásához a rendőrség állandó jelenléte szükséges. Így aztán a két folyó torkolatánál erőd épült, amelynek a skót származású James Macleod ezredes a Calgary nevet adta. Calgary skót gael nyelven „tiszta vizet” jelent, máskülönben egy öbölnek a neve Skócia Mull-szigetén.
Az erőd nyolc évig jelentéktelen előretolt helyőrség maradt. A Kanadát átszelő vasútvonal 1883-ban elérte Calgaryt és a település bekapcsolódott a fiatal ország vérkeringésébe. Bevándorlók érkeztek, az erőd körül egyre több ház épült és a településnek az év végére 600 lakosa volt. 1891-re a lakosság száma elérte a 4000-et, Calgaryban ekkor már volt villanyvilágítás és vízvezetékrendszer is működött.
A település gazdasági alapját a külterjes állattenyésztés határozta meg. A környék gazdag legelői sok szarvasmarha-tenyésztőt csábított át az Amerikai Egyesült Államokból is, ahol a jó legelők területe bizonyos vidékeken erősen megfogyatkozott. Több száz hektáros állattenyésztő farmok, ranch-ok alakultak, hatalmas szarvasmarha-csordákkal. Calgaryban jelentős húsfeldolgozó ipar alakult ki, mely ma is az egyik legjelentősebb az országban. Földet akkoriban mindenki ingyen kapott, aki le akart települni és földművelésbe akart kezdeni. A pionírok áradata olyan számottevő volt, hogy a település 1893-ban már városi rangra emelkedett.
1914-ben a város közelében fekvő Turner Valley-ben olajra bukkantak. A telepesek mindig is sejtették, hogy a földben olaj lehet, mert látták, hogy az indiánok többek közt a föld felszínére szivárgott olajt is használták gyógyításra. Az olaj felfedezése Calgary gazdasági életét új alapokra helyezte, és fejlődését eddig soha nem látott mértékben gyorsította meg.
Önkormányzat és közigazgatás
A város négy nagy részre van osztva: Northeast (északkelet, rövidítése NE), Southeast (délkelet, SE), Southwest (délnyugat, SW) és Northwest (északnyugat, NW). Az égtájak rövidítésének két betűje a házszámok és az utcák nevei után következnek. Az északi és déli számozás a város közepén átfutó Centre Avenue-nál kezdődik, míg a kelet-nyugati számozás a Centre Avenue-ra merőleges Centre Srtreet-nél. Minden avenue kelet-nyugati, minden street észak-déli irányú.
Népesség
Calgary népességének alakulása 1901-től napjainkig:
|
|
A város etnikai megoszlása a Kanadai Statisztikai Hivatal 2006-os adatai alapján:
| Calgary 2006 Forrás: Kanadai Statisztikai Hivatal 2006-os adatai |
Népesség | Kisebbségek (%) | Össznépesség (%) | |
|---|---|---|---|---|
| Kisebbségek | Kínaiak | 65,365 | 28.1 | 6.7 |
| Afroamerikaiak | 20,540 | 8.8 | 2.1 | |
| Filippínók | 24,915 | 10.7 | 2.5 | |
| Dél-Ázsiaiak | 56,210 | 24.2 | 5.7 | |
| Délnyugat-Ázsiaiak | 5,930 | 2.6 | 0.6 | |
| Arabok | 11,245 | 4.8 | 1.2 | |
| Latin-Amerikaiak | 13,120 | 5.6 | 1.3 | |
| Délkelet-Ázsiaiak | 15,410 | 6.6 | 1.6 | |
| Koreaiak | 6,710 | 2.9 | 0.7 | |
| Japánok | 4,490 | 1.9 | 0.5 | |
| Vegyes kisebbség | 6,605 | 2.8 | 0.7 | |
| Nem besorolható | 1,920 | 0.8 | 0.2 | |
| Kisebbségek | 232,465 | 100 | 23.7 | |
| Őslakosok (indiánok, eszkimók) | 24,425 | 2.5 | ||
| Nem jegyzett kisebbségek vagy őslakosok | 722,600 | 73.8 | ||
| Összlakosság | 979,485 | 100 | ||
Gazdaság
Calgaryt az ország olaj-fővárosának is hívják, ahol több száz, a kőolaj és a földgáz kutatásával valamint kitermelésével foglalkozó vállalat állította fel központját. Jelentős gyáripar fejlődött ki, de a környéken folytatott gabonatermesztés és állattenyésztés változatlanul jelentős gazdasági tényezők.
Itt található a Canadian Pacific Kansas City vasúttársaság kanadai székhelye.
Sportélete
Látnivalók
A város egyik legnagyobb turista-attrakciói a cowboyok. Ügyességi versenyeiket és sportbemutatójukat, a Calgary Stampede-t minden év júliusában rendezik meg, amikor a város apraja-nagyja a turisták ezreivel együtt cowboynak öltözik, hogy egy kicsit visszahozza a Vadnyugat romantikus emlékeit.
A Calgaryn átfolyó Bow River, nevének megfelelően, jól megfeszített íj alakjára emlékeztet, az íj húrja átöleli a városközpontot. A városközpont, hasonlóan más amerikai nagyvároshoz, számos hatalmas irodaháznak ad otthont, ahol számos vállalat központja, bankok, hitelintézetek és magánirodák találhatóak.
- Calgary Tower - a város egyik legmagasabb épülete. A kör alakú toronyépület 191 méterre nyúlik az utca szintjétől. 1968-ban épült. Expressz-felvonó röpít fel néhány másodperc alatt a torony legfelső szintjére, ahol kilátó, falatozó, koktélbár és forgó étterem található.
- Glenbow-múzeum és művészeti galéria – Nyugat-Kanada egyik legérdekesebb múzeumának tartják. Leggazdagabb gyűjteménye Kanada egyes népeinek kulturális örökségét mutatja be kezdetleges festményeken és rajzokon, kultikus tárgyakon és kézműipari készítményeken keresztül. A múzeum előcsarnokában áll egy óriási szoborkompozíció, James Houston Aurora Borealis című műve, amely egészen a harmadik emelet magasságáig nyúlik fel. Az épület három emelete különböző témaköröket dolgoz fel. Az első emelet termeiben a kiállítási anyag időszakonként változik és a világ minden tájáról összegyűjtött művészeti alkotásokat mutat be. A második emeleten Nyugat-Kanada történelmével és egyben Észak-Amerika őslakóinak életével foglalkozó anyag kapott helyet, amelyben az eszkimó és indián relikviák, faragványok gyűjteménye a leggazdagabb. A harmadik emeleten a Korona és Kanada az egyik témakör, ahol az angol koronaékszerek jól sikerült másai vannak kiállítva. Egy másik anyag érdekesen mutatja be a fegyverek és a hadtudomány fejlődését a középkortól a második világháborúig.
- Toronto Dominion Centre – az épületkomplexum negyedik emeletén egy park, a Devonian Gardens található, a park egy hektáros területén, az óriási üvegablakok biztonságában 15 700 szubtrópusi növény él. Ösvények, padok, öt kis mesterséges tó és modern szobrok teszik változatossá. Koncertek és divatbemutatók színhelye is.
- Centennial Planetarium – az épületegyütteshez tartozó Star Chamber, 22 méter magas kupolájú teremben a látogatók a legmodernebb technikai eszközök segítségéven virtuális utazást tehetnek a világegyetemben. A Pleiades Theatre-ben színdarabokat adnak elő és hangversenyeket tartanak. Az Observatory hatalmas látcsövén keresztül megpillantható a hold és a bolygók szabad szemmel nem látható részletei. Az Aero-Space Múzeumban régi repülőgépeket állítottak ki, a legmodernebb űrrakéták modelljei mellett.
- Hospitality Centre – egy turistairoda, mely egy vasútállomás jól sikerült utánzata. Az épület mellett található a Brit Nemzetközösség legnagyobb gőzmozdonya, a Selkirk típusú, 5934-es számú óriás. Ezek a típusú mozdonyok a diesel-mozdonyok előtt, 1929 és 1952 között üzemeltek, a Canadian Pacific vasúttársaság fővonalán, amelyet a Sziklás-hegységen keresztül építettek ki, Calgarytól a nyugati partig.
- Jubilee Auditorium – a város kulturális csarnoka, a tartományi kormány ajándéka Dél-Albertának. Az épület hasonmása Edmontonban áll. Mindkettőt 1955-ben építették, amikor Alberta fennállásának 50. évfordulóját ünnepelte. Az épület dombtetőn áll, innen rálátni az egész városra. Sétány vezet a főbejárathoz. Az osztott homlokzat falkiképzése a kétemeletes épületet magasabbnak tünteti fel a valóságosnál. Az Auditorium 2760 férőhelyes, akusztikája egyike a legjobbaknak Észak-Amerika hasonló intézményei közül.
- Military Museum – a Lord Strathcona huszárok és a Princess Patricia könnyűgyalogsági ezred fegyvereit és különböző emléktárgyait mutatja be. Az uniformisok és trófeák gazdag gyűjteményének egyik legszebb darabja az ezredzászló, amelyet Patricia angol hercegnő tervezett és hímzett, saját kezűleg.
- St. George’s-sziget - ahol a Városi Állatkert található. 1915-ben alapították, két öszvér volt az első lakója, azóta az állomány 1100-ra növekedett és természetesen területe is nagyobbodott, ma 100 hektárt foglal el. Az állatkert része a Dinosaur Park, ahol az ősidőkben élt állatok életnagyságú szobrai állnak a fák között. A 46 ősállat közül Dinny, a 120 tonnás Brontoszaurusz a legnagyobb, 11 méter magasból tekint le.
- Scotiabank Saddledome - az 1988-as olimpiára épült jégkorongcsarnok.
- Convention Centre – hatalmas épülettömb, ahol szimpóziumokat, értekezleteket, gyűléseket tartanak.
- CFCN TV 1 és 2 – két hatalmas televízió antenna, melyek 1954-ben épültek, és 250 méteres magasságukkal a város legnagyobb építményei.
Zöldövezetek
Calgarynak közel 550 parkja van, melyek nagy része mesterségesen kialakított, több park azonban eredeti zöldterület, a szabad természetnek a város kialakításakor érintetlenül hagyott darabja.
- Calgary Exhibition and Stampede Park – itt rendezik minden év júliusában a híres Calgary Stampede-t. 1912-ben egy Guy Weadick nevű amerikai érkezett a városba, aki különböző szórakoztató műsorokat szervezett, és úgy gondolta, hogy a város alkalmas lenne egy olyan rodeó, cowboy-vetélkedés megrendezésére, ami az amerikai Buffalo Bill népszerű vadnyugati cirkuszát is elhomályosítaná. Négy vállalkozó szellemű ember adta hozzá a pénzt és Weadick műsora Calgary Stampede név alatt a minden évben megrendezett ipari kiállítás része lett. Az első világháború alatt a show nem került megrendezésre. 1919-ben Weadick megrendezte a második Stampede-t, ahol első ízben szerepelt ekhós szekerek versenye, hatalmas siker aratott a rendezvénysorozat, és 1923-tól már minden évben megrendezésre került. A világ legnagyobb szabadtéri műsorának titulált rendezvény majdnem két hétig tart és a városon keresztülhaladó felvonulással kezdődik. A fesztivál fénypontja a Stampede Park stadionjában megrendezett rodeó. Ugyancsak ebben a parkban található a város Vidám Parkja is.
- Heritage Park – a város egyik legszebb szabadtéri helytörténeti múzeuma. A park egyik részében a vadászok, bányászok és pionírok életét ismertetik meg, abból az időből, mielőtt még a vasút megjelent a vidéken. Található itt rönkfából épült templom, cserekereskedő állomás, kovácsműhely és még egy indián tábor sátrainak is jutott hely. A park másik részének épületei már a fejlődésnek indult múlt század végi Calgaryt mutatja be. Lovasrendőr-laktanya, egy újság kiadóhivatala, vegyeskereskedés, tűzoltóállomás, postahivatal szegélyezik a skanzen utcáit. A park kisvonaton is beutazható.
- Fort Calgary Park – a húsz hektáros park területén helyrajzi múzeum található. Itt láthatóak a régi erőd maradványai.
- Central Park - itt található a Cenotaph, a két világháborúban elesett katonák emlékműve, valamint a Muttart Gallery, ahol a város művészeinek munkáit állították ki.
- Burns Memorial Gardens – a park sziklakertjeinek falához és az ösvények építéséhez Patrick Burns szenátor lebontott házának termésköveit használták fel.
- Reader Rock Gardens – Európa, a Távol-Kelet és a déltengeri szigetek növényzetével van beültetve.
- Brewery Gardens – több patak és forrás található itt, melyekben rengeteg a hal, főleg pisztráng.
- Bowness Park – a parkban kenuoktatás folyik.
- Riley Park – krikett-mérkőzések színhelye.
Testvérvárosok
Québec (Kanada), 1956 óta
Jaipur (India), 1973 óta
Naucalpan (Mexikó), 1994 óta
Daqing (Kína), 1995 óta
Daejeon (Dél-Korea), 1996 óta
Phoenix (Amerikai Egyesült Államok), 1997 óta
Jegyzetek
- ↑ Canada 2021 Census
- ↑ https://www12.statcan.gc.ca/census-recensement/2021/dp-pd/prof/details/page.cfm?Lang=F&SearchText=Calgary&GENDERlist=1,2,3&STATISTIClist=1&DGUIDlist=2021A00054806016&HEADERlist=1
- ↑ Melbourne makes it three years in a row as world's most liveable city (angol nyelven). CNN, 2013. augusztus 28. (Hozzáférés: 2013. augusztus 28.)
További információk
- Hivatalos honlap (angol)
