Sennyey család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kissennyei nemes, báró és gróf Sennyey család Vas vármegye régi családjainak egyike, mely a 15. századból ered.

Sennyey-ház
A kissennyei Sennyey család címere
A kissennyei Sennyey család címere
OrszágMagyar Királyság
Nemzetiségmagyar
AlapítvaXV. század
AlapítóGersz
Tituluscomes (ispán)
Rangnemes, báró, gróf
RezidenciaSennyey-kasrély
A Wikimédia Commons tartalmaz Sennyey-ház témájú médiaállományokat.

Története[szerkesztés]

Gersz comes az első ismert őse a Sennyeyieknek, akit a XV. században említenek. A család leszármazása Sennyey Ferenctől, folyamatosan nyomon követhető. Ő Nádasdy Tamás nádor sárvári prefektusa, Sárvár, Kapuvár és Léka uradalmainak felügyelője volt a 16. század elején. Fia Sennyey Pongrác 1593-ban Báthory erdélyi fejedelem főudvarmestere, 1595-ben pedig tanácsosa lett. 1601-ben Rudolf érdekében működött, emiatt börtönbe is került, de Rudolf megjutalmazva királyi tanácsossá nevezte ki. 1605-től Bocskai ellen vezette Rudolf seregeit. 1606-ban bárói címet szerzett. A grófi rangot először 1767-ben Sennyey Imre lovassági tábornok kapta a családban, de ez a grófi ág már gyermekeivel ki is halt.[1] Másodikként Sennyey Béla és Géza bárók kaptak grófi címet IV. Károly koronázása alkalmából 1916-ban. Ennek az ágnak a mai napig élnek leszármazottai.

Báró Sennyey Pongrác felesége keresztesi Dobszay Anna (†1625) asszony volt, akitől született fia Sennyey Sándor báró, Zemplén vármegye főispánja, 1640-ben királyi tanácsos, főkamarás, akinek a hitvese böki Paczoth Judit volt. Sennyey Sándor báró és Paczoth Judit fia Sennyey Ferenc (†1675) báró nagykállói kapitány, akinek a felesége gróf Széchy Margit asszony lett; a szülei gróf Széchy Dénes és gróf Draskovics Sára voltak. Báró Sennyey Ferenc kállói kapitány és gróf Széchy Margit frigyéből két fiúgyermek vitte tovább a családot. Az egyik Sennyey István (†1724) aranysarkantyús vitéz, Szabolcs vármegye főispánja, Ráküczi kancellárja, akinek az unokája Sennyey Imre lovassági tábornok 1767-ben szerzett grófi rangot, azonban egyben benne halt ki a családnak az akkori grófi ága.

A báró Sennyey Ferenc kállói kapitány és gróf Széchy Margit házasságából született másik fiúgyermek báró Sennyey Sándor. Báró kissennyei Sennyey Sándor, földbirtokos feleségül vette báró gyöngyösi Nagy Sára kisasszonyt, akinek a szülei báró gyöngyösi Nagy Ferenc (†1704), Kanizsával szembeni végek főkapitány-helyettese, zalaegerszegi főkapitány, földbirtokos és sárvár-felsővidéki Széchenyi Erzsébet voltak. Frigyükből született báró Sennyey Antal (1713-1771), földbirtokos, aki szintén előkelő családból szerzett feleséget magának: hitvese pallini Inkey Petronella (1722-1796) asszony, akinek a szülei pallini Inkey János (1673–1747) királyi tanácsos, Zala vármegye alispánja, földbirtokos és mezőszegedi Szegedy Mária voltak. Az egyik fivére pallini Inkey Boldizsár (1726–1792) királyi tanácsos, Zala vármegye alispánja, földbirtokos, a másik Inkey Gáspár (1716-1776), nagybirtokos volt. Sennyey Antal és Inkey Petronella házasságából több gyermek született, azonban csak két fiúgyermek vitte tovább a családot és külön ágat alapítottak.

Antal ága[szerkesztés]

Báró Sennyey Pál (1824–1888), Magyarország országbírája.

Sennyey Antal báró és pallini Inkey Petronella fia, ifjabb Sennyey Antal (1754–1822) báró, földbirtokos, aki 1786. április 1-jén Ürményben feleségül vette báró kéthelyi Hunyady Erzsébet (1759–1799) kisasszonyt, akinek a szülei báró Hunyady Antal és báró hallerkeöi Haller Erzsébet voltak. Sennyey Antal báró és Hunyady Erzsébet bárónő frigyéből csak egy fiúgyermek vitte tovább a családot: Sennyey Károly (1787–1841) báró, császári és királyi kamarás, földbirtokos. Sennyey Károly báró feleségül vette Budán 1817. június 1-jén gróf nádasdi és fogarasföldi Nádasdy Erzsébet (1794–1878) kisasszonyt,[2] akinek a szülei gróf nádasdi és fogarasföldi Nádasdy Mihály (1746-1826), Komárom vármegye főispánja, főajtónálló, földbirtokos és gróf Terezia von Colloredo-Waldsee (1751-1831) volt. A menyasszony öccse gróf nádasdi és fogarasföldi Nádasdy Lipót (1802–1873), valóságos belső titkos tanácsos, Komárom vármegye örökös főispánja, nagybirtokos volt.

Sennyey Károly (1787–1841) báró, császári és királyi kamarás, és gróf Nádasdy Erzsébet (1794–1878) házasságából származott báró Sennyey Pál (1824–1888), valóságos belső titkos tanácsos, Magyarország országbírája, a Magyar országgyűlés főrendiház elnöke, az MTA igazgató tagja, Aranygyapjas rend lovagja.[3] Sennyey Pál báró házasságot kötött Akán, 1864. április 30-án báró eörményési és káránsebesi Fiáth Mária (1846–1940), csillagkeresztes és palotahölgy kisasszonnyal,[4] akinek a szülei báró Fiáth Ferenc (1815–1885), Veszprém vármegye főispánja, emlékirat-író, földbirtokos és kapivári Kapy Ágnes (1819–1906) voltak. A menyasszony öccse eörményesi és káránsebesi báró Fiáth Pál (1850–1935) kormánybiztos, Fejér vármegye főispánja, tanácsos, földbirtokos volt.

Sennyey Pál báró, országbíró, és báró Fiáth Mária frigyéből két fiúgyermek származott: az egyik gróf Sennyey Béla (1865–1939), császári és királyi kamarás, titkos tanácsos, a másik gróf Sennyey Géza (1870–1934), császári és királyi kamarás, főhadnagy a 6-ik dragonyos ezrednél.[5] Sennyey Béla és Sennyey Géza 1916. december 30-án grófi címet szerzett IV. Károly koronázása alkalmából, amelyet már I. Ferenc József magyar király még életben engedélyezett.[6]

Gróf Sennyey Béla (1865–1939), császári és királyi kamarás, titkos tanácsos Budapesten 1890. április 30-án feleségül vette gróf nádasdi és fogarasföldi Nádasdy Júlia (1869–1939) csillagkeresztes és palotahölgy kisasszonyt,[7] akinek a szülei gróf nádasdi és fogarasföldi Nádasdy Ferenc (1842–1907), valóságos titkos tanácsos, Komárom vármegye örökös főispánja, nagybirtokos,[8] és gróf zicsi és vázsonykeői Zichy Ilona (1849–1873) voltak. Sennyey Béla gróf és Nádasdy Júlia grófnő frigyéből több lány- és fiúgyermek született, azonban csak gróf Sennyey Ferenc (1895–1944), és gróf Sennyey János (1902–1993) vitte tovább a családot. Sennyey Ferenc feleségül vette meszlenyi Meszlény Ilona (1890–1953) kisasszonyt, Sennyey János gróf házasságot kötött gróf sárvári és felső-vidéki gróf Széchenyi Mária (1910–1994) úrhölggyel.

Gróf Sennyey Géza (1870–1934), császári és királyi kamarás, főhadnagy a 6-ik dragonyos ezrednél, feleségül vette Pácinon 1896. január 25-én báró Sennyey Melánia (1872–1957) kisasszonyt, akinek a szülei a család másik ágából származó báró kissennyei Sennyey Lajos (1828–1894), 1848-as honvéd huszár főhadnagy, országgyűlési képviselő, földbirtokos és báró hernádvécsei és hajnácskői Vécsey Erzsébet (1833–1919) voltak.

József ága[szerkesztés]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Jelentősebb családtagok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: X. kötet [Sáaghy - Szombathy]. Pest: Ráth Mór. 1863. 142–150. o.  
  2. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - báró Sennyey Károlyné gróf Nádasdy Erzsébet
  3. ↑ familysearch.org - Sennyey Pál gyászjelentése
  4. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - báró Sennyey Pálné báró Fiáth Mária
  5. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Sennyey Géza gróf
  6. ↑ K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 73. kötet - 357. oldal
  7. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - gróf Sennyey Béláné gróf Nádasdy Júlia
  8. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - báró Sennyey Károlyné gróf Nádasdy Ferenc

Források[szerkesztés]

  • Révai nagy lexikona (XVI. kötet, Racine-Sodoma)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sennyey_család&oldid=26915653”