Sally Ride

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sally Ride
Ride-s.jpg
Született
1951. május 26.[1]
Los Angeles
Elhunyt
2012. július 23. (61 évesen)[1]
La Jolla
Állampolgársága amerikai
Házastársa Steven Alan Hawley (1982–1986)
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései Presidential Medal of Freedom (2013. november 20.)
Halál oka hasnyálmirigyrák

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sally Ride témájú médiaállományokat.

Dr. Sally Kristen Ride (Los Angeles, 1951. május 26.La Jolla, 2012. július 23.[2]) az első amerikai űrhajósnő, asztrofizikus.

Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova és Szvetlana Jevgenyjevna Szavickaja után a világ harmadik női űrhajósa. 32 évesen korának legfiatalabb asztronautájaként, az első amerikai nőként járt a világűrben. Az első nő, aki használta az űrrepülőgép Canadarm (RMS) manipulátor-karját.

Életpálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1973-ban a Bachelor of Arts keretében fizikából szerzett oklevelet. 1975-ben a Stanford Egyetemen doktorált, majd 1978-ban megvédte doktorátusát.

A NASA hirdetésére 8000 ember jelentkezett, akik közül felkészítésre kiválasztották az első öt nőt. 1978. január 16-tól a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Kiképzett űrhajósként tagja volt az STS–2 és STS–3 támogató (tanácsadó, problémamegoldó) csapatának. Segített az amerikai űrrepülőgép robotkarjának a kivitelezésében. Két űrszolgálata alatt összesen 14 napot, 07 órát és 46 percet (343 óra) töltött a világűrben. Űrhajós pályafutását 1987. augusztus 15-én fejezte be.

1987-től a Stanford Egyetemen dolgozott. 1989-ben fizikaprofesszor lett a San Diegó-i Kaliforniai Egyetemen, illetve kinevezték a Kaliforniai Űrintézet igazgatójának. 2001-től a Sally Ride Science nevű, tudományos ismeretterjesztő anyagokat készítő saját vállalkozását vezette.[3] 2003-ban felkérték, hogy vegyen részt a Columbia balesetét vizsgáló bizottság munkájában.

Tagja volt a Challenger és a Columbia űrrepülőgépek katasztrófáját vizsgáló csapatnak.[3]

2012. július 23-án hasnyálmirigyrákban hunyt el a Kaliforniában található La Jolla-i otthonában.[4]

Repülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Challenger fedélzetén 1983-ban
  • STS–7, a Challenger űrrepülőgép 2. repülésének küldetésfelelőse. Legfőbb feladata az Anik C–2, az Palapa–B–1, valamint az SPAS–01 műholdak pályairányba helyezése a Canadarm segítségével. 40 órás üzemidő után a Canadarm segítségével visszanyerték a SPAS–01-et, amit visszahoztak a Földre. Első űrszolgálata alatt összesen 6 napot, 2 órát és 23 percet (147 óra) töltött a világűrben. 4 072 553 kilométert repült, 97 alkalommal kerülte meg a Földet.
  • STS–41–G, Challenger űrrepülőgép 6. repülésének küldetésfelelőse. Egy műholdat állítottak pályairányba. Több technikai és egyéb, kutatási, kísérleti programot hajtott végre. Filmre vették a teljes szolgálatot, amiből dokumentumfilm készült. Második űrszolgálata alatt összesen 8 napot, 5 órát, 23 percet (197 óra) töltött a világűrben. 5 293 847 kilométert repült, 133 alkalommal kerülte meg a Földet.

1983-ban Magyarországon járt az International Astronautical Federation (IAF) Nemzetközi Asztronautikai Szövetség kongresszusán. Ekkor ismerte meg a magyar fejlesztésű Pille dózismérőt, amelynek az akkumulátoros változatát 1984-ben az STS–41–G űrrepülés során magával is vitte a Challenger fedélzetére.[5] A méréssorozat tárgya az volt, hogy előre meghatározott helyekre tett dózismérőket olvastak ki. Minden mérést 3 magasságban (352, 274 és 224 km-en) hajtottak végre, minden magasságban kétszer.

Kitüntetések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tiszteletére a NASA a GRAIL küldetés végét jelentő becsapódás helyszínét a Holdon róla nevezte el. Sally Ride tevékenyen részt vett a küldetés munkájában.[6]

Írásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Életének utolsó 27 évét egy másik nővel, Tam O’Shaughnessy pedagógussal, ismeretterjesztő művek szerzőjével osztotta meg.[7]

  • Ride, Sally. Single Room, Earth View (expository essay). Sally Ride 
  • Ride, Sally; Okie, Susan. To Space and Back. New York: HarperTrophy, 96 pages. o (1989). ISBN 0-688-09112-1. Hozzáférés ideje: 2007. október 6. 
  • Ride, Sally; O'Shaughnessy, Tam E.;. The Mystery of Mars. [New York]: Crown, 48 pages. o (1999). ISBN 0-517-70971-6. Hozzáférés ideje: 2007. október 6. 
  • Ride, Sally; O'Shaughnessy, Tam E.. Exploring our Solar System. New York: Crown Publishers, 112 pages. o (2003). ISBN 0-375-81204-0. Hozzáférés ideje: 2007. október 6. 
  • Ride, Sally; O'Shaughnessy, Tam E.. The Third Planet: Exploring the Earth from Space. Sally Ride Science, 48 pages. o (2004). ISBN 0-9753920-0-X. Hozzáférés ideje: 2007. október 6. 
  • Sally Ride Science. What Do You Want to Be? Explore Space Sciences. Sally Ride Science, 32 pages. o (2004). ISBN 0-9753920-1-8. Hozzáférés ideje: 2007. október 6. 
  • Ride, Sally; O'Shaughnessy, Tam E.;. Voyager: An Adventure to the Edge of the Solar System. Sally Ride Science, 40 pages. o (2005). ISBN 0-9753920-5-0. Hozzáférés ideje: 2007. október 6. 
  • Ride, Sally; Goldsmith, Mike. Space (Kingfisher Voyages). London: Kingfisher, 60 pages. o (2005). ISBN 0-7534-5910-8. Hozzáférés ideje: 2007. október 6. 
  • Ride, Sally; O'Shaughnessy, Tam E.;. Mission planet Earth: our world and its climate—and how humans are changing them. New York: Flash Point/Roaring Brook Press, 80. o (2009). ISBN 1-59643-310-8 
  • Ride, Sally; O'Shaughnessy, Tam E.;. Mission—save the planet: things you can do to help fight global warming. New York: Roaring Brook Press, 64. o (2009). ISBN 1-59643-379-5 

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sally Ride. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2013. december 15.)
  • Sally Ride. astronautix.com. (Hozzáférés: 2013. december 15.)
  • Sally Ride. jsc.nasa.gov. (Hozzáférés: 2013. december 15.)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Integrált katalógustár, 2014. április 9.
  2. Former Astronaut Sally Ride Dies in La Jolla. NBC San Diego, 2012. július 23. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  3. ^ a b Elhunyt Sally Ride, az első amerikai űrhajósnő. Amerikai Népszava, 2012. július 24. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  4. Sally Ride dies at 61; was first American woman sent into space. Washington Post, 2012. július 24. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  5. Almár Iván; Both Előd: A magyarországi űrtevékenység dióhéjban. Fizikai Szemle 2004/3. kfki.hu. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  6. Lunar Impact Site Named After Sally Ride 2012-12-18
  7. Tam O'Shaughnessy: About Sally Ride's Partner Of 27 Years