Sally Ride

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sally Ride
Sally Ride in 1984.jpg

Született 1951. május 26.
Los Angeles
Elhunyt 2012. július 23. (61 évesen)
La Jolla
Sírhely Woodlawn Memorial Cemetery
Házastársa Steven Alan Hawley
Élettárs Tam O'Shaughnessy
Iskolái
Űrben töltött idő 20 626 min
Repülések
Kitüntetései
  • NASA Space Flight Medal
  • fellow
  • Theodore Roosevelt Award
  • Harmon Trophy
  • Presidential Medal of Freedom
  • National Women's Hall of Fame
  • Library of Congress Living Legend
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sally Ride témájú médiaállományokat.

Dr. Sally Kristen Ride (Los Angeles, 1951. május 26.La Jolla, 2012. július 23.[1]) az első amerikai űrhajósnő, asztrofizikus.

Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova és Szvetlana Jevgenyjevna Szavickaja után a világ harmadik női űrhajósa. 32 évesen korának legfiatalabb asztronautájaként, az első amerikai nőként járt a világűrben. Az első nő, aki használta az űrrepülőgép Canadarm (RMS) manipulátor-karját.

Életpálya[szerkesztés]

1973-ban a Bachelor of Arts keretében fizikából szerzett oklevelet. 1975-ben a Stanford Egyetemen doktorált, majd 1978-ban megvédte doktorátusát. Eredetileg profi teniszjátékosnak készült, edzője a híres Billie Jean King volt, ám amikor utolsó éves volt az egyetemen, meglátott egy újságcikket, amelyben a NASA női fizikusokat keresett, így az űrhajós pálya felé fordult.

A NASA hirdetésére 8000 ember jelentkezett, akik közül felkészítésre kiválasztották az első öt nőt. 1978. január 16-ától a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Kiképzett űrhajósként tagja volt az STS–2 és STS–3 támogató (tanácsadó, problémamegoldó) csapatának. Segített az amerikai űrrepülőgép robotkarjának a kivitelezésében. Két űrszolgálata alatt összesen 14 napot, 07 órát és 46 percet (343 óra) töltött a világűrben. Tagja volt a Challenger űrrepülőgép katasztrófáját vizsgáló csapatnak.[2] Űrhajós pályafutását 1987. augusztus 15-én fejezte be.

1987-től a Stanford Egyetemen dolgozott. 1989-ben fizikaprofesszor lett a San Diegó-i Kaliforniai Egyetemen, illetve kinevezték a Kaliforniai Űrintézet igazgatójának. 2001-től a Sally Ride Science nevű, tudományos ismeretterjesztő anyagokat készítő saját vállalkozását vezette.[2] 2003-ban felkérték, hogy vegyen részt a Columbia balesetét vizsgáló bizottság munkájában is.

2012. július 23-án hasnyálmirigyrákban hunyt el a kaliforniai, La Jolla-i otthonában.[3]

Repülések[szerkesztés]

A Challenger fedélzetén 1983-ban
  • STS–7, a Challenger űrrepülőgép 2. repülésének küldetésfelelőse. Legfőbb feladata az Anik C–2, az Palapa–B–1, valamint az SPAS–01 műholdak pályairányba helyezése a Canadarm segítségével. 40 órás üzemidő után a Canadarm segítségével visszanyerték a SPAS–01-et, amit visszahoztak a Földre. Első űrszolgálata alatt összesen 6 napot, 2 órát és 23 percet (147 óra) töltött a világűrben. 4 072 553 kilométert repült, 97 alkalommal kerülte meg a Földet.
  • STS–41–G, Challenger űrrepülőgép 6. repülésének küldetésfelelőse. Egy műholdat állítottak pályairányba. Több technikai és egyéb, kutatási, kísérleti programot hajtott végre. Filmre vették a teljes szolgálatot, amiből dokumentumfilm készült. Második űrszolgálata alatt összesen 8 napot, 5 órát, 23 percet (197 óra) töltött a világűrben. 5 293 847 kilométert repült, 133 alkalommal kerülte meg a Földet.

1983-ban Magyarországon járt az International Astronautical Federation (IAF) Nemzetközi Asztronautikai Szövetség kongresszusán. Ekkor ismerte meg a magyar fejlesztésű Pille dózismérőt, amelynek az akkumulátoros változatát 1984-ben az STS–41–G űrrepülés során magával is vitte a Challenger fedélzetére.[4] A méréssorozat tárgya az volt, hogy előre meghatározott helyekre tett dózismérőket olvastak ki. Minden mérést 3 magasságban (352, 274 és 224 km-en) hajtottak végre, minden magasságban kétszer.

Magánélete[szerkesztés]

Mássága csak halála után derült ki, amikor is Tam O'Shaughnessy neve állt a gyászjelentéseben, miszerint ő gyászolja élettársát. Később kiderült, hogy már 27 éve voltak együtt. 12-13 évesen ismerkedtek meg, elvégre mindketten teniszeztek. Később is tartották a kapcsolatot, és mindig jó barátok voltak, viszont csak 1985-ben alakult át a kapcsolatuk. Sally eldöntötte, hogy nem a melegjogokért fog harcolni, hanem a gyerekekért, ezért is alapította meg a Sally Ride Science-t. Azt, hogy Tammal egy párt alkotnak, csak a barátaikkal és családjukkal osztották meg.[5]

Kitüntetések[szerkesztés]

  • Tiszteletére a NASA a GRAIL küldetés végét jelentő becsapódás helyszínét a Holdon róla nevezte el. Sally Ride tevékenyen részt vett a küldetés munkájában.[6]
  • 2013-ban megkapta a Presidential Medal of Freedom kitüntetését, amit Tam vett át Obama elnöktől. Ez a legmagasabb fokozat, amit egy amerikai állampolgár elérhet élete során.

Írásai[szerkesztés]

  • Ride, Sally. Single Room, Earth View (expository essay). Sally Ride 
  • Ride, Sally; Okie, Susan. To Space and Back. New York: HarperTrophy, 96 pages. o (1989). ISBN 0-688-09112-1. Hozzáférés ideje: 2007. október 6. 
  • Ride, Sally; O'Shaughnessy, Tam E.;. The Mystery of Mars. [New York]: Crown, 48 pages. o (1999). ISBN 0-517-70971-6. Hozzáférés ideje: 2007. október 6. 
  • Ride, Sally; O'Shaughnessy, Tam E.. Exploring our Solar System. New York: Crown Publishers, 112 pages. o (2003). ISBN 0-375-81204-0. Hozzáférés ideje: 2007. október 6. 
  • Ride, Sally; O'Shaughnessy, Tam E.. The Third Planet: Exploring the Earth from Space. Sally Ride Science, 48 pages. o (2004). ISBN 0-9753920-0-X. Hozzáférés ideje: 2007. október 6. 
  • Sally Ride Science. What Do You Want to Be? Explore Space Sciences. Sally Ride Science, 32 pages. o (2004). ISBN 0-9753920-1-8. Hozzáférés ideje: 2007. október 6. 
  • Ride, Sally; O'Shaughnessy, Tam E.;. Voyager: An Adventure to the Edge of the Solar System. Sally Ride Science, 40 pages. o (2005). ISBN 0-9753920-5-0. Hozzáférés ideje: 2007. október 6. 
  • Ride, Sally; Goldsmith, Mike. Space (Kingfisher Voyages). London: Kingfisher, 60 pages. o (2005). ISBN 0-7534-5910-8. Hozzáférés ideje: 2007. október 6. 
  • Ride, Sally; O'Shaughnessy, Tam E.;. Mission planet Earth: our world and its climate—and how humans are changing them. New York: Flash Point/Roaring Brook Press, 80. o (2009). ISBN 1-59643-310-8 
  • Ride, Sally; O'Shaughnessy, Tam E.;. Mission—save the planet: things you can do to help fight global warming. New York: Roaring Brook Press, 64. o (2009). ISBN 1-59643-379-5 

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Former Astronaut Sally Ride Dies in La Jolla. NBC San Diego, 2012. július 23. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  2. ^ a b Elhunyt Sally Ride, az első amerikai űrhajósnő. Amerikai Népszava, 2012. július 24. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  3. Sally Ride dies at 61; was first American woman sent into space. Washington Post, 2012. július 24. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  4. Almár Iván; Both Előd: A magyarországi űrtevékenység dióhéjban. Fizikai Szemle 2004/3. kfki.hu. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  5. Tam O'Shaughnessy: About Sally Ride's Partner Of 27 Years
  6. Lunar Impact Site Named After Sally Ride 2012-12-18

Források[szerkesztés]

  • Sally Ride. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2013. december 15.)
  • Sally Ride. astronautix.com. (Hozzáférés: 2013. december 15.)
  • Sally Ride. jsc.nasa.gov. (Hozzáférés: 2013. december 15.)