Saab 29 Tunnan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Saab 29 Tunnan
SAAB J29F
SAAB J29F

Funkció vadászrepülőgép, vadászbombázó, felderítő
Gyártó Saab

Első felszállás 1948. szeptember 1.
Szolgálatba állítás 1951
Méretek
Hossz10,13 m
Fesztáv11,81 m
Magasság3,73 m
Szárnyfelület24 m²
Tömegadatok
Szerkezeti tömeg4300 kg
Max. felszállótömeg8000 kg
Hajtómű
Hajtómű Flygmotor RM2B sugárhajtómű (J29F)
Tolóerő 27 kN
Repülési jellemzők
Max. sebesség 1060 km/h
Hatósugár 2700 km
Legnagyobb repülési magasság 15500 m
Emelkedőképesség 3600 m/min
Fegyverzet
Beépített fegyverzet 4 db 20 mm-es Bofors gépágyú
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Saab 29 Tunnan témájú médiaállományokat.

A Saab J29 svéd első generációs vadászrepülőgép volt, melyet jellegzetes alakja miatt neveztek el "Flygande Tunnan"-nak (svédül: repülő hordó).

Kezdetek[szerkesztés]

Az 1940 tavaszán lezajlott Weserübung hadművelet után, egy esetleges német támadástól tartva Svédország hadereje fejlesztésébe kezdett. A Saab kapta a megbízást, egy modern vadászgép kifejlesztésére: azonban az új sugárhajtóművek tervei mind a szövetséges, mind a tengelyhatalmak oldalán titkosak voltak. 1947 őszén a Saab kifejlesztette a Saab J21-es vadászrepülőgépet, melynek eredetileg dugattyús motor volt az erőforrása, de ebbe a konstrukcióba szerelték be az angol De Haviland Goblin sugárhajtóművet: ez a repülőgép, bár megbízható volt, szerkezetét tekintve már elavultnak számított: a hátranyilazott szárnyú gépeké volt a jövő.

A svédeknek a hátranyilazott szárnyű repülőgépek terén is lemaradásuk volt: az első német eredetű tervrajzokat Svájcból szerezték, melyeken kisebb módosításokat végeztek. Az első svéd hátranyilazott szárnyú kísérletek egy Saab Safir repülőgépen történtek meg.

A prototípusba a Flygmotor által gyártott, vásárolt licencű De Haviland Ghost hajtóművet építettek be, mely 19,6 kN tolóerő leadására volt képes. A gép első felszállására 1948. szeptember 1-én került sor. Az első két prototípust fegyverzet nélkül építették meg, a harmadikba már beszereltek 4 db Bofors 20 mm-s gépágyút. A negyedik, megrendelt prototípus 1950-ben szállt fel először.

Alkalmazása[szerkesztés]

Az első J29 1951-ben került a Svéd Királyi Légierő állományába. A repülőgépnek kiváló repülési tulajdonságai voltak, az amerikai F–86 Sabre és a szovjet MiG-15 mellett a világ akkori legjobb vadászgépének számított. Azonban a baleseti statisztikái igen magasak voltak a kezdeti időkben, ez főleg a konstrukció újszerűségéből adódott, így gyártását 1956-ban beszüntették, a gépeket 1958-tól kezdték felváltani a J32 Lansen repülőkkel. A svéd légierő aktív szolgálatból később a J29-sek nagy részét kivonta, de a hetvenes években még célgépként használtak néhányat gyakorlatokon.

Svédország mellett Ausztria döntött a Tunnan alkalmazása mellett: 1961-ben Svédországtól 30 gépet vett át, melyeket 1972-ig szolgálatban tartott.

Az ENSZ is kapott békefenntartási célból J29-eseket, amelyeket harci körülmények között a Kongói Demokratikus Köztársaságban alkalmaztak az 1961-ben kirobbant polgárháborúban, itt a békefenntartó céllal alkalmazott gépek főleg földi célpontok ellen lettek bevetve.

Változatai[szerkesztés]

  • J29: 4 darab prototípus
  • J29A: összesen 224 darabot építettek ebből a típusból, melyeket De Havilland Ghost hajtóművel láttak el.
  • J29B: megnövelték a tankjainak méretét, valamint fegyvertartó pilonokat helyeztek el a szárnyak alatt.
  • S29C: felderítő változat, fegyver nélkül.
  • J29D: egy J29B változatú gépet építettek át: melyet utánégetővel láttak el.
  • J29E: ebből a változatból 55 darab épült, a típusnak új kialakítású volt a szárnya.
  • J29F: 308 darabot építettek át erre a változatra, mely az előző két változat újításaival lett ellátva.

Forrás[szerkesztés]

  • Crosby, Francis: Vadászrepülők, Zrínyi Kiadó, 2003

Külső hivatkozások[szerkesztés]