MiG–9
| MiG–9 | |
| A monyinói repülőmúzeumban kiállított MiG-9 | |
| Funkció | vadászrepülőgép |
| Gyártó | Kujbisevi Repülőgépgyár |
| Tervező | OKB–155 (Mikojan–Gurevics) |
| Sorozatgyártás | 1946–1948 |
| Gyártási darabszám | 602 |
| Fő üzemeltetők | Szovjetunió, Kína |
| Személyzet | 1 fő |
| Első felszállás | 1946. április 24. |
| Szolgálatba állítás | 1946 |
| Szolgálatból kivonva | 1950-es évek |
| Háromnézeti rajz | |
| A MiG–9 oldalnézeti és felülnézeti rajza | |
A Wikimédia Commons tartalmaz MiG–9 témájú médiaállományokat. | |
A MiG–9 (NATO-kódja: kezdetben Type 1, később Fargo) a Szovjetunióban a Mikojan–Gurevics-tervezőirodában (OKB–155) közvetlenül a második világháború után kifejlesztett sugárhajtású vadászrepülőgép. A fejlesztés során I–300 volt a típusjele, a tervezőirodában az F gyártmányjelzést is használták. Az első szovjet sugárhajtású vadászrepülőgépek közül a MiG–9 emelkedett elsőként a levegőbe 1946. április 24-én. Sorozatgyártása 1946–1948 között folyt Kujbisevben az 1. sz. repülőgépgyárban, ez idő alatt 602 darab készült. 1946-ban rendszeresítették és az 1950-es évekig állt szolgálatban. Átmeneti típusnak számított a második világháborús légcsavaros vadászrepülőgépek és az 1950-es években megjelent, nagy sorozatban gyártott sugárhajtású vadászrepülőgépek – pl. a MiG–15 – között.
Története
[szerkesztés]Alkalmazása
[szerkesztés]Harcászati és műszaki jellemzői
[szerkesztés]Műszaki adatok
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Yefim Gordon: Early Soviet Jet Fighters, Midland Publishing, Hinkley, ISBN 1-85780-139-3, pp. 8–46.