Rétsági kistérség

A Rétsági kistérség kistérség Nógrád megyében, központja: Rétság.

Települései

Demográfia

A térségben a megye, ill. az ország nagy részéhez hasonlóan népességfogyás tapasztalható. A lakosság maximális száma kb. 28000 fő volt az 1980-as években, azóta folyamatosan csökken. A térségben 3 nagyobb létszámú kisebbség található: németek, szlovákok, romák.

Rétság központi szerepe, csak az elmúlt évszázad második felében erősödött meg, ennek egyik oka a volt laktanya létrejötte. Népességbeli fölényét is ekkor érte el a település. Jelenleg Rétság a legnépesebb, azonban alig előzi meg Diósjenőt, vagy Nagyoroszit.

A kistérség többi 24 települése egyenletesen helyezkedik el a területen belül, mint látható, a települések lakossága nagyrészt 1000 fő alatti, 5 község lakossága az 500 főt sem éri el.

Az alapfokú iskolázottság terén a térség nem marad el az országos átlagtól , azonban a felsőfokú végzettségek terén nagy elmaradás tapasztalható. Ez magyarázható a helyben nem megoldott képzésekkel.

Népesség	1980	1985	1990	1995	2000	2003
Lakónépesség (fő)	26988	26192	25397	25787	25655	25892
0-19 évesek (fő)	7710	7239	6876	6714	6032	5798
20-39 évesek (fő)	8059	7674	7388	7322	7211	7379
40-59 évesek (fő)	6824	6627	6405	6747	7142	7247
+60 évesek (fő)	4395	4652	4728	5004	5270	5474

Fekvése

A kistérség Pest megyével határos Nógrád megye nyugati részén található, területe 435 km 2. A kistérség 25 településből áll, a lakosság a 2001-es adatok szerint 25.508 fő. Névadó települése a Nógrádi-medence központja: Rétság. A térség viszonylag ritkán lakott, a települések szétszórtan helyezkednek el, a falvak lakossága nagyrészt 1000 fő alatti. A területen áthalad a 2-es sz. (E77) -európai- főútvonal. A terület arculatát a Cserhát dombjai, a Naszály és a Börzsöny határozzák meg.

Szomszédos kistérségek:

Gazdaság

A mezőgazdaságban dolgozók aránya messze elmarad az országos átlagtól, ez magyarázható a kedvezőtlen földrajztudományi adottságokkal. Ez alól 3 település képez kivételt: Nőtincs, Felsőpetény és Szátok. A lakosság többi része nagyrészt az iparban dolgozik (nagyobb arányban, mint az ország egyéb területein.) A dolgozók nagy része ingázni kényszerül, mivel helyben kevés a munkalehetőség. A szolgáltató szektorban dolgozók aránya is rosszabb az országos átlagnál, egyes területeken a dolgozók 30%-át sem teszi ki.

Története

A térség évezredek óta lakott, ezt a területen talált régészeti leletek is bizonyítják, történelmi, építészeti, kulturális és néprajzi értékekben rendkívül gazdag. A falvakban számos helytörténeti kiállítás található, a térség a palóc, szlovák, sváb etnikum révén hagyományokban gazdag, napjainkban ezeket a hagyományokat próbálják feléleszteni. A változatos táj, a hegyek, tavak napjainkra fellendítették a turizmust. A területen az évszázadok során rengeteg háború játszódott, többször szinte teljesen elnéptelenedett, de mindig újra és újra benépesült. A térség gazdaságát mindig meghatározta a főváros és Szlovákia közelsége.

Nevezetességei

A térségben több faluban helytörténeti kiállítás található, a megyének nevet adó nógrádi vár is itt áll. A változatos táj rengeteg kirándulási lehetőséget kínál a Börzsöny hegység, a Cserhát és Naszály hegy révén. A Nőtincsi-, Bánki-, Kétbodonyi- és Diósjenői-tavak is számos kikapcsolódási lehetőséget kínálnak.

Külső hivatkozások

Táblázat forrása:nepinfo.hu