Pimonte

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pimonte
Pimonte látképe
Pimonte látképe
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióCampania
MegyeNápoly (NA)
Frazionék Centro, Franche, Piazza, Tralia
Irányítószám 80050
Körzethívószám 081
Forgalmi rendszám NA
Népesség
Teljes népesség
  • 6000 fő (2017. jan. 1.)[1]
  • 6003 fő (2018. jan. 1.)[2]
Népsűrűség477 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság406 m
Terület12,5 km²
Időzóna CET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Pimonte (Olaszország)
Pimonte
Pimonte
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 40° 40′, k. h. 14° 31′Koordináták: é. sz. 40° 40′, k. h. 14° 31′
Elhelyezkedése Nápoly térképén
Elhelyezkedése Nápoly térképén
Pimonte weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pimonte témájú médiaállományokat.

Pimonte község (comune) Olaszország Campania régiójában, Nápoly megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Nápolytól 30 km-re délkeletre fekszik. Határai: Agerola, Castellammare di Stabia, Gragnano, Positano, Scala és Vico Equense.

Története[szerkesztés]

Pimonte alapítása a római időkre vezethető vissza, amikor is Locus Qui Apud Montes (hegy lábánál fekvő település) név alatt ismerték ezt a vidéket. Az első hivatalos említése a 10. századból származik, amikor a síkságon élők kénytelenek voltak a Monti Lattari vidékére menekülni a sorozatos longobárd, majd szaracén támadások ellen. 987-ben az Amalfi Köztársaság fennhatósága alá került, és ekkor stratégiai jelentősége miatt megerősítették erődítményét a Castello di Pinót. A normannok hódításával és a Szicíliai Királyság megalakulásával az Amalfi Köztársaság fennhatósága alá került. Az Anjouk trónrakerülésével Nápolyban, elcsatolták Amalfitól és területét az új rend nemesei között osztották szét. Ekkor kezdődött el hanyatlása. A 19. században a francia uralom alatt vált önálló községgé.

Népessége[szerkesztés]

A népesség számának alakulása:

Főbb látnivalói[szerkesztés]

  • Santa Maria-templom
  • San Michele Arcangelo-templom

Források[szerkesztés]

  1. Istat
  2. Popolazione Residente al 1° Gennaio 2018. Istat. (Hozzáférés: 2019. március 16.)