Forio
| Forio | |||
 |
|||
| Forio látképe | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Olaszország |
||
| Régió | Campania | ||
| Megye | Nápoly (NA) | ||
| Frazionék | Panza | ||
| Irányítószám | 80075 | ||
| Körzethívószám | 081 | ||
| Testvérvárosok |
|
||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 16 788 fő (2013. szept. 30.)[1] | ||
| Népsűrűség | 1211 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | - m | ||
| Terület | 12 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Forio
Pozíció Olaszország térképén
|
|||
| é. sz. 40° 44′, k. h. 13° 51′Koordináták: é. sz. 40° 44′, k. h. 13° 51′ | |||
| Forio weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Forio témájú médiaállományokat.
|
|||
Forio község (comune) Olaszország Campania régiójában, Nápoly megyében.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Ischia szigetének keleti részén fekszik. Határai: Lacco Ameno és Serrara Fontana. A település egy tengerbe nyúló dombocskán, az Epomeo nyúlványán épült ki.
Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Foriót a szürakuszai görög telepesek alapították, akiket Ischia szigetének kellemes klímája vonzott. A szigeten található vulkán, a Caccavello kitörése során a görögök elmenekültek. A vulkán kitörése után a rómaiak és nápolyiak népesítették be. A syracusaiak közbenjárása következtében Julius Caesar visszaadta a települést régi alapítóinak. Florio a rómaiak kedvelt fürdőhelye volt. A mai Spiaggia di Citara ebben az időben Venus Citareának és Apollónak volt szentelve. A sorozatos barbár támadások során a település elnéptelenedett, lakosai aszigeten levő magasabb vidékekre menekültek. A középkor során a település, akárcsak Ischia szigete, a Nápolyi Királyság része lett. Ekkor az elmenekült lakosok visszatértek és újra felépítették településüket. 12 torony védte a partokat, s ezek közül egy, a legnagyobb, a Torrione (ma múzeum). A királyság első évszázadaiban a lakosság számára a legfőbb problémát a szaracén kalózok sorozatos fosztogatásai jelentették. Gazdaságának alapját a környező termékeny síkságon mezőgazdasága jelentette. Az ischiai bortermő vidék központja.
Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A népesség számának alakulása:
Főbb látnivalói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Legfőbb látnivalója a Museo-Giardino di Lady Walton (Lady Walton kertmúzeuma), amelyet 1956-ban alapított a szigetre települő William Walton híres zeneszerző felesége és amely számos egzotikus növényfajt bemutató díszkert.
Forio az egyetlen fürdővároska Ischia nyugati partján. Strandja, a Spiaggia di Chiaia, a Tirrén-tenger nyílt részére tekint, akárcsak a tőle délre fekvő tengerpart, a Spiaggia di Cittara.
Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Blanchard, Paul. Southern Italy. London: Somerset Books Company (2007). ISBN 9781905131181
- Comuni-Italiani
- Italy World Club
További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Wikimédia Commons tartalmaz Forio témájú kategóriát.
