Striano
Striano | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Régió | Campania |
Megye | Nápoly (NA) |
Irányítószám | 80040 |
Körzethívószám | 081 |
Forgalmi rendszám | NA |
Testvérvárosok | |
Népesség | |
Teljes népesség | 8522 fő (2018. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 1018 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 22 m |
Terület | 7,6 km² |
Időzóna | CET (UTC+01:00) |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 40° 49′, k. h. 14° 34′Koordináták: é. sz. 40° 49′, k. h. 14° 34′ | |
![]() | |
Elhelyezkedése Nápoly térképén | |
Striano weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Striano témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Striano község (comune) Olaszország Campania régiójában, Nápoly megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Nápolytól 20 km-re keletre fekszik. Határai: San Giuseppe Vesuviano, Palma Campania, Poggiomarino, San Valentino Torio és Sarno.
Története[szerkesztés]
Neve a római időkben Striganum volt, ami az istricanum módosult változata, jelentése istriaiak, Istriából származók. Nevének mai formája a 13. században alakult ki.
Első emlékei – temetkezési helyek – a vaskorszakból (i. e. 1000-700) származnak. Az ókor során előbb az oszkok, majd az etruszkok és szamniszok telepedtek meg ezen a vidéken. A szamniszok idejéből származnak az első vidéki villák, amelyek a Sarno termékeny síkságán épültek. A 62-es földrengés illetve a Vezúv 79-es kitörése következtében a vidék elnéptelenedett. Csak jóval később, a 11. század során népesült be ismét ez a vidék, ekkor alakult ki a mai Striano központja.
A 13. századig Striano és környéke a Casertai Grófság birtoka volt, majd a grófok letartartóztatása után II. Frigyes parancsára, a vidék átkerült a Sarnói Grófság fennhatósága alá. A település a Nápolyi Királyság francia megszállása idején, 1808-ban vált önállóvá. Az új olasz királysággal való egyesülés (1861) gyors fejlődésnek indult: megépült a Circumvesuviana vasútvonal illetve a települést kiszolgáló vízvezeték is. A két világháború pusztításait gyorsan kiheverte és az 1960-as 1970-es években az elsődlegesen mezőgazdasági településen megjelent az ipar is , ami által a gazdasági élet is diverszifikálódott.
Népessége[szerkesztés]
A népesség számának alakulása:

Főbb látnivalói[szerkesztés]
- San Giovanni Battista-templom – a 12. században épült. A második világháborúban a visszavonuló német csapatok felrobbantották, de 1958-ban újjáépítették.
- San Severino Abate-templom' – 13. században épült
- Arco di San Nicola – egykori kapu, homlokzatát Szent Miklós domborműve díszíti.
- Villa De Sparano-Pisani – 14. századi nemesi palota
- A platán – a Piazza D’Annat díszítő platánfa (Piatanus orientalis), amelyet az 1800-as évek elején ültettek ide.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popolazione Residente al 1° Gennaio 2018. Italian National Institute of Statistics. (Hozzáférés: 2019. március 16.)
Források[szerkesztés]
- Blanchard, Paul. Southern Italy (angol nyelven). London: Somerset Books Company (2007). ISBN 9781905131181
- Comuni-Italiani
- Italy World Club
|