Ugrás a tartalomhoz

Peter George (író)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Peter George
SzületettPeter Bryan George
1924. március 26.
Treorchy(wd), Rhondda Cynon Taf(wd), Wales
Elhunyt1966. június 1. (42 évesen)
Hastings, South East England, Anglia, Egyesült Királyság
Állampolgárságabrit
Nemzetiségewalesi Wales
Foglalkozása
KitüntetéseiHugo-díj a legjobb forgatókönyvnek (1965)
Halál okaöngyilkosság

SablonWikidataSegítség

Peter Bryan George (Treorchy, 1924. március 24. vagy 1924. március 26.Hastings, 1966. június 1.) walesi író volt, aki leginkább az 1958-ban megjelent Red Alert (Vörös riadó) című hidegháborús thriller regényéről ismert, amelyet kezdetben Two Hours to Doom (Két óra a végzetig) címmel és Peter Bryant álnéven írt. A könyv ihlette Stanley Kubrick Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni című filmjét.[1]

Élete

[szerkesztés]

1924-ben született Treorchy-ban(wd) (Rhondda(wd), Wales) és 42 éves korában halt meg Hastings-ben (East Sussex, Anglia). A második világháború alatt a Brit Királyi Légierő repülőhadnagya(wd) és navigátora volt, a RAF 255. századánál(wd) szolgált, éjszakai vadászrepüléseket(wd) hajtott végre Málta és Olaszország felett. Visszatért a RAF-hoz, ahol a RRH Neatisheadnél[2] és vadászrepülőgép-irányítóként szolgált,[3] ahol gyakran írt szolgálat közben, és álnevet(wd) használt. A szolgálatból 1961-ben vonult nyugdíjba.[4]

1966. június 1-jén Peter George-ot holtan találták egy elsütött duplacsövű puskával a térdei között; halálát öngyilkosságnak nyilvánították.[5]

Művei

[szerkesztés]

Legismertebb regénye, a Red Alert akkor íródott, amikor még a RAF tisztjeként szolgált (ezért használta eredetileg álnevét: Peter Bryant – a Bryan a középső nevéből származik). Személyes tapasztalataiból merítve a Red Alert ihlette Stanley Kubrick klasszikus filmjét, Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni. A nukleáris fegyverek témája iránti érdeklődés, amelyet Stanley Kramer 1959-es On the Beach című regényének filmváltozata(wd)[6] váltott ki, még abban az évben eladta a Red Alert filmes jogait, amelyeket aztán 1962-ben Stanley Kubrick megvásárolt, állítólag mindössze 3500 dollárért.

Egy másik, 1962-ben megjelent bestseller, a Fail Safe(wd) annyira hasonlított George atomháborús témájához, hogy mind ő, mind Kubrick beperelte a szerzői jogok megsértésének vádjával,[7] de peren kívül megegyeztek.[8] Ironikus módon ugyanaz a filmstúdió, a Columbia Pictures, amely a Strangelove-ot finanszírozta és forgalmazta, megvásárolta a Fail Safe-t is, amely egy független finanszírozású produkció volt.[9] Mivel Kubrick ragaszkodott ahhoz, hogy a stúdió először az ő filmjét mutassa be 1964 januárjában,[10] a vélt hasonlóság miatt a Fail Safe még abban az évben októberben, gyenge jegybevételi eredményekkel indult, annak ellenére, hogy kiváló kritikákat kapott a nukleáris válság Kubrick nyíltan szatirikus megközelítésénél komolyabb ábrázolása miatt.

Bár Peter George Kubrickkal és Terry Southernnel(wd)[11] közösen írta a Strangelove forgatókönyvét, nem világos, hogy valójában mennyire vett részt a munkában, és állítólag elégedetlen volt azzal a komikus elemmel, amelyet Kubrick alkalmazott az anyaghoz. Mint társíró, megosztva kapta a „Legjobb adaptált forgatókönyvOscar-jelölést. A film bemutatása után megírta a Dr. Strangelove regényváltozatát, és Kubricknak ajánlotta. A könyv hosszú évekig nem volt nyomtatásban, de 2015-ben a Candy Jar Ltd. újra kiadta, és korábban nem publikált anyagokat tartalmaz Strangelove korai karrierjéről, George fiának, Davidnek az előszavával.[12]

George öngyilkossága előtti utolsó befejezett regénye, a Commander-1 egy poszt-apokaliptikus világot vázolt fel, amelyben a túlélők egy csoportján egy diktátor zsarnokoskodik.

Regények

[szerkesztés]
  • Come Blonde, Came Murder (T. V. Boardman, 1952) as "Peter George".
  • Pattern of Death (T. V. Boardman, 1954) as "Peter George".
  • Cool Murder (T. V. Boardman, 1958) as "Peter George"; later reissued in paperback (Mayflower, 1965) as "Bryan Peters".
  • Two Hours To Doom (T. V. Boardman, 1958) as "Peter Bryant" - later published as Red Alert(wd) (Ace, 1958)
  • Hong Kong Kill (T. V. Boardman, 1958) as "Bryan Peters".
  • The Big H (T. V. Boardman, 1961) as "Bryan Peters".
  • The Final Steal (T. V. Boardman, 1962) as "Peter George".
  • Dr. Strangelove or: How I Learned to Stop Worrying and Love the Bomb (Corgi, 1963) as "Peter George"; novelisation of the screenplay; dedicated to Stanley Kubrick.
  • Commander-1(wd) (Heinemann, 1965) as "Peter George".

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Dr. Strangelove or: How I Learned to Stop Worrying and Love the Bomb
  2. A Remote Radar Head Neatishead, közismert rövidítéssel RRH Neatishead, a Királyi Légierő (RAF) által üzemeltetett légvédelmi radarállomás.
  3. p. 10 Case, George Calling Dr. Strangelove: The Anatomy and Influence of the Kubrick Masterpiece McFarland, 7 August 2014
  4. Sikov, Ed. Mr. Strangelove: A Biography of Peter Sellers. Hyperion, 190. o. (2003). ISBN 978-0-7868-8581-7 
  5. Commander-1: The Life and Death of Author Peter George, alias Peter Bryant / Bryan Peters, co-writer of Dr. Strangelove; inc. Bibliography. Existential Ennui . unk. (Hozzáférés: 2015. december 29.)
  6. Az utolsó part (film)
  7. in Two Big Book-alikes a Mad General and a Bad Black Box Blow Up Two Cities, and then— Everybody Blows Up!”, Life Magazine, 1963. március 8., 49. oldal (Hozzáférés: 2017. augusztus 18.) 
  8. Command and Control: Nuclear Weapons, the Damascus Accident, and the Illusion of Safety (angol nyelven). Penguin, 297. o. (2014). ISBN 9780143125785 
  9. Doomsday Machines”, Slate, 2014. október 7. (Hozzáférés: 2020. július 21.) 
  10. Jacobson, Colin. "Review:Fail-Safe: Special Edition (1964)." dvdmg.com, 2000. Retrieved: November 21, 2010.
  11. Terry Southern (1924. május 1. – 1995. október 29.) amerikai regényíró, esszéista, forgatókönyvíró és egyetemi oktató, aki jellegzetes szatirikus stílusáról ismert.
  12. Candy Jar Publishes Classic. (Hozzáférés: 2014. október 14.)

További információk

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Peter George című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.