Párizs, szeretlek!

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Párizs, szeretlek!
Paris, je t’aime!
Rendező Frédéric Auburtin
Emmanuel Benbihy
lásd még fejezetek
Producer Emmanuel Benbihy
Claudie Ossard
Forgatókönyvíró Tristan Carné
Emmanuel Benbihy
lásd még fejezetek
Főszerepben lásd fejezetek
Zene Pierre Adenot
Leslie Feist
Christophe Monthieux
Marie Sabbah
lásd még fejezetek
Gyártás
Gyártó Victoires International
Canal+
Filmazure
Nyelv francia
Időtartam 116 perc
Költségvetés 16 millió dollár
Forgalmazás
Forgalmazó francia La Fabrique de Films
USA First Look Int.
Bemutató francia 2006. június 21.
USA 2007. május 4.
Korhatár USA R
Bevétel francia $ 2 827 714
Earth flag PD.jpg $ 7 757 384
Külső hivatkozások
IMDb-adatlap

A Párizs, szeretlek! (Paris, je t’aime) egy 2005-ben készült 35 mm-es, 1,85:1 képarányú, színes francia film, melyet 2006. június 21-én mutattak be a Cannes-i Fesztivál Un Certain Regard szekciójában.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A film 18 rövidfilmen át Párizs húsz kerülete közül tizennyolcban mutatja be a mulandó szerelmet. A rövidfilmek mindegyikét mások rendezték és mások játszanak bennük főszerepet. A 11. és 15. kerületnek szentelt rövidfilmeket is leforgatták, azonban a filmbe nem illesztették be a folytonosság megőrzése érdekében.

Fejezetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1. kerület (Tuileries)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy turista, aki a banknál, a metró közelében vár, és olvassa az útikalauzát, amiben leírják, hogy feltétlenül kerüljék el a metrót, és a mások szemébe nézését. A szembefekvő peronon meglát egy párt, akik éppen veszekednek. A férfi odakiált a turistának, aki nem igazán néz rá. A nő erre felizgatja magát, és átmegy a turistához, leül mellé és megcsókolja. Ezután a férfi megveri a turistát, majd a pár kibékül egymással.

2. kerület (Place des Victoires)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kisfia halála óta az anya depresszióba esett és lidérces álmok gyötrik. Egy éjszaka alvajár és elmegy a Place des Victoires-hoz, ahol XIV. Lajos lovasszobra található. Az éjszaka folyamán a szobor átváltozik egy lovaglós cowboyjá, és odamegy a nőhöz. (A kisfiú szerette a cowboyokat és az indiánokat, ezért is változott át a szobor cowboyjá.) Ő megajándékozta a hölgyet fia utolsó átölelésével. Így végleg el tudott búcsúzni szeretett gyermekétől. A férj megvigasztalta feleségét, majd boldogan visszament hozzá.

3. kerület (Quartier des Enfants Rouges)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy amerikai színésznő (Maggie Gyllenhaal) beleszeret a dílerébe, aki hozza az utánpótlást és megadja neki a telefonszámát, hogy újra tudjanak találkozni. A lány később félrevonulva felhívja őt, hogy hozzon újabb adagot, így megint találkozhat vele. De amikor kinyitja az ajtót neki, nem vele, hanem csak az egyik helyettesével találkozik. A helyettes átadta a díler üzenetét, hogy egy fontosabb vevő miatt nem tudott elmenni.

4. kerület (Le Marais)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy fiatal férfi és egy nő vevő jön a nyomdába, ahol egy képet szeretnének sokszorosítanak. Mialatt nyomtatnak, a nő elmegy, a fiatal fiú pedig misztikus dolgokat kezd el mesélni egy fiatal munkásfiúnak. A fiú megadja a munkásnak a telefonszámát, de ő nem válaszol. Amikor a vevők elmennek, a munkás magyarázza a főnökének angolul, hogy azokat a bonyolult szavakat, amiket a fiú használt, nem értette. Végül a munkásfiú meglátta, hogy otthagyták és utánuk rohant.

5. kerület (Quais de Seine)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Három fiatal srác ül a part szélén és az arrafele járó fiatal lányoknak oda-oda szólogatnak. A közelükben egy fiatal muszlim lány ül csadorban és a hallottakon nevet. Amikor elindul, megbotlik egy kőben, és az egyik srác segít felállni neki, a lecsúszott csadorját pedig összeköti. A lány kérdezi a fiút, mért mondogatnak a lányoknak dolgokat, ha azok nem szeretik ezt hallgatni. A srác pedig megkérdezi tőle, mért hord csadort, annak ellenére, hogy ő nagyon szép. A lány elmegy a mecsethez, ahová a fiatal fiú követi. A lány visszamegy a fiúhoz, a nagyapjával együtt, majd elindulnak. A fiú ott marad, de a nagyapa barátságosan mondja, hogy tartson velük, a srác pedig örömmel igent mond.

6. kerület (Quartier Latin)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

7. kerület (Eiffel-torony)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

8. kerület (Quartier de la Madeleine)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

9. kerület (Pigalle)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

10. kerület (Faubourg Saint-Denis)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

11. kerület (nem került be a filmbe)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

12. kerület (Bastille)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

13. kerület (Porte de Choisy)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

14. kerület[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

15. kerület (nem került be a filmbe)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

16. kerület (Loin du 16e)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

17. kerület (Parc Monceau)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

18. kerület (Montmartre)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

19. kerület (Place des Fêtes)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

20. kerület (Père-Lachaise)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]