Marianne Faithfull

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Marianne Faithfull
Marianne Faithfull 2007.jpg
Életrajzi adatok
Születési név Marianne Evelyn Gabriel Faithfull
Született 1946. december 29. (72 éves)[1][2][3]
Hampstead
Szülei Eva von Sacher-Masoch
Pályafutás
Műfajok rock
Hangszer énekhang
Hang kontraalt
Tevékenység
Kiadók

Marianne Faithfull aláírása
Marianne Faithfull aláírása

Marianne Faithfull weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Marianne Faithfull témájú médiaállományokat.

Marianne Evelyn Gabriel Faithfull (London, 1946. december 29. –) brit énekesnő, dalszerző, színésznő.

Élete[szerkesztés]

Egy brit katonatiszt, Glynn Faithfull őrnagy és az osztrák-magyar származású Eva Erisso bárónő gyermeke. Marianne római katolikus leányiskolába járt.

Pályakép[szerkesztés]

Pályafutását 1964-ben az As Tears Go By dallal kezdte, amelyet Mick Jagger és Keith Richards írt. Ez után sikeres kislemezei jelentek meg, köztük a This Little Bird, Summer Night és a Sister Morphine. 1969-ben Opheliaként lépett színpadra Nicol Williamson Hamlet-feldolgozásában. A Jaggerrel való szakítása után kis időre felhagyott a lemezkészítéssel és drogelvonó kúrán vett részt. A 70-es évek közepén Dublinba költözött, és a Dreaming My Dreams száma meglehetős siker volt, bár ma már nem kedveli igazán. 1979 volt az igazi visszatérése, a Broken English albummal, amely a kommersz ízlésű zenei piac miatt nem lett igazi siker. Hasonlóképpen járt az 1987-ben kiadott Strange Weather albumával is. Ő volt az első, aki filmvásznon kimondta a fuck (baszás) szót, az I'll Never Forget What's 'is Name filmben.

1994-ben Faithfull címmel kiadta az életrajzát, amelyben őszintén vall biszexuális próbálkozásairól. A következő évben jelent meg a Secret Life című albuma, melynek dalait Angelo Badalamenti – többek között a Twin Peaks zeneszerzője – írta.

A Metallica együttes 1997-es albumának The Memory Remains dalában háttérvokált énekelt.

Zenei pályafutása 2000-ben a Vagabond Ways lemezével indult újra, de az igazi sikert a 2002-s Kissin' Time hozta el. Ezt követte 2004-ben a Before The Poison. Egyesek szerint ez a legjobb lemeze, míg mások a Broken English-t tekintik annak.

Kisebb szerepekkel fellépett az Absolutely Famous brit sorozatban és Patrice Chéreau Intimitás című filmjében mint Betty, illetve színpadon is szerepelt 2004-05-ben, Bob Wilson és Tom Waits The Black Rider darabjában. Ő énekli az Elveszett gyerekek városa c. film záró tételét.

Az Irina Palm c. 2007-es filmben ő alakította a címszerepet.

2006-ban mellrákot állapítottak meg nála. Meggyógyult, és újra koncertezik, több lemezt is készített. Párizsban él. A francia kormány Arts and Letters (Ordre des Arts et Lettres) kitüntetéssel jutalmazta.

Háromszor lépett fel Budapesten, 1996-ban, 2007-ben és 2014-ben.

Berlin International Film Festival, 2007

Lemezei[szerkesztés]

  • Marianne Faithfull (1965)
  • Go Away From My World (1966)
  • North Country Maid (1966)
  • Faithfull Forever (1966)
  • Love in a Mist (1967)
  • The World of Marianne Faithfull (1969)
  • Dreamin' My Dreams (1977)
  • Faithless (1978)
  • Broken English (1979)
  • As Tears Go By (1980)
  • Dangerous Aquaintances (1981)
  • A Child's Adventure (1983)
  • Rich Kid Blues (1985)
  • The Very Best of Marianne Faithfull (1987)
  • Strange Weather (1987)
  • Marianne faithfull's Greatest Hits (1987)
  • Blazing Away (1990)
  • This Little Bird (1993)
  • Faithfull: A Collection of Her Best Recordings (1994)
  • A Secret Life (1995)
  • 20th Century Blues (1997)
  • A Perfect Stranger (1998)
  • Vagabond Ways (1999)
  • The Best of Marianne Faithfull (1999)
  • It's All Over Now, Baby Blue (2000)
  • True – The Collection (2000)
  • Stranger On Earth: An Introduction to Marianne Faithfull (2001)
  • Kissin' Time (2002)
  • The Best of Marianne Faithfull: The Millennium Collection (2003)
  • Before the Poison (2005)
  • Live at the BBC (2008)
  • Easy come, easy go (2008)
  • Horses and High Heels (2011)
  • Give My Love to London – Composed by Roger Waters (2015)
  • No Exit (Live; 2016)
  • Negative Capability (2018)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
  1. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)