Ostorlábúak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Ostorlábúak
Damon diadema
Damon diadema
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Csáprágósok (Chelicerata)
Osztály: Pókszabásúak (Arachnida)
Rend: Ostorlábúak (Amblypygi)
Thorell, 1883
Családok
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Ostorlábúak témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ostorlábúak témájú kategóriát.

Az ostorlábúak (Amblypygi) az ízeltlábúak törzsében a pókszabásúak (Arachnida) osztályának egyik rendje. Jelenleg 5 családjuk, 17 nemük és 136 fajuk ismert.

Származásuk, elterjedésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Régebben az ostorfarkúakkal (Uropygi) együtt a tengeri skorpiók leszármazottainak tekintették őket; az újabb vizsgálatok átsorolták a taxont a pókszabásúak (Arachnida) osztályába. A legtöbb fajuk

él, trópusi vagy szubtrópusi éghajlaton. Az egyetlen európai faj a Charinus ioanniticus csak az Égei-tenger két szigetén (Kósz, Rodosz) és Izraelben honos.

Megjelenésük, felépítésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ostorlábúak 5-40 mm hosszúak, testük széles, lapított. Előtestük vese vagy szív alakú, hátukat pajzs fedi. Szájszervük pengeszerű. Méregmirigyeik nincsenek. Potrohukon közeli rokonaiktól, az ostorfarkúaktól eltérően nincs nyúlvány (telson); tudományos nevüket erről kapták.

Első pár, hagyományosan tapogatólábnak (pedipalpus) nevezett lábpárjuk fogólábbá (fogókarrá) alakult át. A középen ízelt láb hossza a testhossz többszöröse is lehet. A belső szélén erős kampók nőnek, a végén pedig hegyes, mozgatható tövis. A középső ízület lehetővé teszi, hogy az oldalt kihajtott lábbal megragadott áldozatot az ostorlábú a szája elé vonhassa.

Második lábpárjuk viszont valódi tapogató érzékszervvé módosult: erről az ostorszerűen megnyúlt megnyúlt és elvékonyodott érzékszervről kapták magyar nevüket. Számos ízre tagolt, és ezeket a fonalszerű belső izmok külön-külön mozgatják, amitől az olyan hajlékony és mozgékony, mint a polip karja; inkább látszik csápnak, mint lábnak. Hossza egyes fajoknál a 30 cm-t is elérheti.

Életmódjuk, élőhelyük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A meleg, nedves környezetet kedvelik. A legtöbb faj éjjel aktív, nappal fák repedéseibe, kövek alá húzódnak. Ragadozók. Nemcsak más ízeltlábúakkal táplálkoznak, de elejthetik a kisebb gerinceseket (például gyíkokat) is. Többnyire egy kövön ülve várják áldozataikat, és közben hosszú, ostorszerű lábaikkal pásztázzák környezetüket: az egyik láb az állat előtt tapogat, a másik pedig mögötte. A csápszerű végtagok mozgása annyira finom, hogy a megérintett állat (például lepke) azt észre sem veszi. Miután felmérte a zsákmány pontos helyét, azt a karmos „tapogatólábak” ragadják meg. Az áldozatot többnyire a végtüskével döfi le, majd a tüskét visszahajtva a tetemet, illetve sebesültet a láb kampóihoz szorítja.

Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Harry Potter és a Tűz Serlege című filmben Rémszem Mordon egy ostorlábún szemlélteti a főbenjáró átkokat. A könyvben ezt egy pókkal teszi.

Ismertebb fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]