Ikerszelvényesek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Ikerszelvényesek
Harpaphe haydeniana
Harpaphe haydeniana
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Soklábúak (Myriapoda)
Osztály: Ikerszelvényesek (Diplopoda)
(De Blainville & Gervais, 1844)
Alosztályok
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Ikerszelvényesek témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ikerszelvényesek témájú médiaállományokat és Ikerszelvényesek témájú kategóriát.

Az ikerszelvényesek (Diplopoda) a soklábúak (Myriapoda) altörzsének egyik osztálya eddig (2.) mintegy 10 000 leírt fajjal. Óriási ökológiai jelentőségük ellenére sokáig elhanyagolták őket; meghatározásuk még „gyerekcipőben jár”.

Származásuk, elterjedésük[szerkesztés]

Ez az ősi állatcsoport a több mint 400 millió éve fejlődött ki. A világon szinte mindenütt előfordulnak a trópusoktól egészen a sarkkörökig.

Megjelenésük, felépítésük[szerkesztés]

Két fő testtájuk a fej és a szelvényezett törzs — a törzsszelvényeket gyűrűknek is nevezik. Törzsük a százlábúakétól eltérően hengeres (a százlábúaké lapos); csápjuk általában rövid (a százlábúaké hosszú). A legnagyobb ikerszelvényesek akár a 30 cm hosszúak is lehetnek, lábaik száma megközelíti a 700-at. Mindegyik szelvény] átfedi a következőt; közöttük nyúlnak ki az erős, ízelt lábpárak:

  • a nyakpajzsnak (collum) nevezett első törzsszelvény lábatlan,
  • a 2–4. szelvény egy-egy pár lábat visel,
  • a továbbiakból két-két pár láb ered.

A fiatal ikerszelvényeseknek a testük végen is vannak lábatlan szelvényeik.

Páncéljuk a kitin mellett meszet is tartalmaz.

Két különálló szájszervük van:

Sajátos érzékszervük a sok ikerszelvényes fején megtalálható Tömösváry-szerv. Külsőleg ez egy, a szélén többnyire kráterszerűen kiemelkedő gyűrű, patkó vagy esetleg csak egy apró pórus. Általában a csáp töve mögött található.

Sok ikerszelvényes fején kétoldalt látószervet láthatunk. Ezek sok apró pontszemből (ocellus)okból) tevődnek össze, a pontszemek azonban a rovarok többségétől eltérően nem állnak össze valódi összetett szemmé. Egyes taxonok, például a karimás ikerszelvényesek (Polydesmida rend) fajai teljesen vakok, egyáltalán nincs szemük. Sok rend barlanglakó fajai másodlagosan vesztették el szemeiket, míg a felszínen élő rokonaik jól látnak.

A kifejlett példányok ivarszervei sztereomikroszkóppal többnyire jól láthatók — a hím ivarszervek többnyire jobban. A hímeknek ugyanis a párzáshoz módosult járólábaik (gonopodiumaik) vannak, a különböző rendeknél két régióban: vagy a 7. szelvényen, vagy a két utolsó lábpár alakult ún. telopodittá. A hetedik testszelvény ivarlábai gyakran a törzsbe húzódnak, ilyenkor csak annyi látszik, hogy a hímeknek itt nincs járólábuk. A nőstény ivarszervek (amiket néha cyphopodiumnak hívnak) közvetlenül a második lábpár mögött helyezkednek el.

Erre szolgáló mirigyeikben mérget termelnek. Ezek nyílásai sok rendjük fajainál jól láthatók a törzsszelvények két oldalán, a hatodik gyűrűtől kezdve; más rendekben lényegesen nehezebben észlelhetők. Néhány csoportban a nyílások a hát középvonalába rendeződtek. Egyes fajok élénk színűek vagy csíkosak — így riasztják el ellenségeiket, illetve jelzik, hogy nem tanácsos megenni őket.

A törzsszelvények hátoldala egy kemény lemez, az úgynevezett tergit. Ennek oldalsó, lemezszerű kinövései gyakran jellegzetes, fajspecifikus alakúak.

Életmódjuk, élőhelyük[szerkesztés]

Szárazföldi lények; a többségük éjjel aktív. Lábaik mozgás közben hullámvonalat írnak le. Ha veszélyben vannak, spirál alakban összetekerednek, és támadójuknak csak kemény páncéljukat mutatják. Mérgüket védekezésre használják.

Algákat, gombákat és korhadékot esznek; a lomblevelű erdők legfontosabb avarlebontó szervezetei, különösen a trópusokon. Néhány fajuk mindenevő.

Szaporodásuk[szerkesztés]

Belső megtermékenyítésűek; párzás közben a hím és a nőstény néha órákig körülfonja egymást. A petéik száma elérheti a 300-at; a petéket sok fajuk. A fiatal egyedeknek nincs még annyi lába, mint a kifejletteknek: minden vedlésnél egy-egy pár lábbal gyarapodnak.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]