Vedlő állatok
 | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Kambrium – jelenkor | ||||||||
| ||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||
| ||||||||
| Törzsek | ||||||||
| ||||||||
| Hivatkozások | ||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Vedlő állatok témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Vedlő állatok témájú kategóriát. |
A vedlő állatok (Ecdysozoa ) az ősszájú (Protostomia) állatok egy csoportja, mely magába foglalja az ízeltlábúakat (rovarok, csáprágósok, rákok és ezerlábúak), fonálférgeket, és néhány kisebb állattörzset.
A taxont először Aguinaldo és mtsai. (1997) írták le az RNS 18S génjei alapján.[1] Ezt követően, egy évtizeddel rá a Dunn és mtsai. (2008) által végzett nagyszabású kutatások alátámasztották az elméletet, miszerint az Ecdysozoa egy természetes (azaz nem mesterséges, ember által alkotott) csoportnak tekinthető.[2]
A vedlő állatok főtörzsébe tartozók külső jegyeik (morfológiájuk) alapján is összetartoznak: minden olyan élőlény ide tartozik, amely levedli külső vázát, azaz exoskeletonját.
Morfológiai bélyegek alapján a recens Ecdysozoa főtörzsbe sorolt állatcsoportok összevonására már 1897-ben (Perrier) és 1920-ban (Seurat) is voltak javaslatok.
Ezt a fajta csoportosítást a biológusoknak csak egy szűk kisebbsége vitatta. Néhányan a hagyományos taxonómiai technikák mellett érveltek, míg mások a molekuláris technikákkal nyert adatok helyes interpretálását vitatták[3][4] (lásd Kritika c. alfejezet).
Tartalomjegyzék
A csoport jellemzői[szerkesztés]
A vedlő állatok legfőbb jellegzetessége a három rétegű, szerves anyagokból felépülő kutikula, melyet az állat növekedésével időszakonként levedlenek. Ezt a folyamatot (vedlés) más szóval ecdysisnek hívjuk; a csoport tudományos neve is innen ered. A vedlő állatoknál hiányoznak a mozgást elősegítő csillók, amőboid spermiumaik vannak és a zigóta nem esik át spirális osztódáson mint számos más ősszájú állat (lásd: Spiralia, azaz spirális bordázódású állatok csoportja). Számos más bélyegben is hasonlatosságok mutatkoznak, mint például a medveállatkák (Tardigrada), tengeri pókok (Pycnogonida) és fonálférgek (Nematoda) háromsugarú garatja (pharynx).
Az Ecdysozoa a következő törzseket tartalmazza: ízeltlábúak, karmos féreglábúak (Onychophora), medveállatkák, öves férgecskék (Kinorhyncha), farkosférgek (Priapulida), loriciferák (Loricifera), fonálférgek és húrférgek (Nematomorpha). Noha nem rendelkeznek minden fő kritériummal, néhány más csoport (pl. csillóshasúak) a főtörzs lehetséges tagjaként vannak számon tartva. Az ízeltlábúak, karmos féreglábúak és medveállatkák a Panarthropoda csoportba lettek sorolva, mivel testfelépítésükön látható nyomai látszanak a szegmentáltságnak.[5]
Az Ecdysozoa-n belül, a Kinorhyncha, Priapulida és Loricifera törzsek együtt a Scalidophora csoportot alkotják. Közös tulajdonságaik közé tartozik a pseudocoel testüreg, a tengeri életmód, a garatideggyűrű és a lárva alakja[6]
Az Ecdysozoa főtörzs Panarthropoda csoportján kívüli törzsei a Cycloneuralia csoportba soroljuk. A két csoportot általában parafiletikusnak tekintik.
|
Kritika[szerkesztés]
Aguinaldo és mtsai. (1997) által javasolt csoportosítás nem általánosan elfogadott. Néhány zoológus továbbra is kiáll az eredeti nézet mellett, miszerint (véve, hogy az Ecdysozoa parafiletikus) a Panarthropoda csoportot a gyűrűsférgekkel (Annelida) együtt kell osztályozni, egy Articulata nevű csoportban. A fonálférgek törzse a számos nagy mértékben levezetett élősködő (parazita) csoporttal és számos autapomorf jelleggel további gondokat okoz, amelyek alapján a fonálférgek jelenlegi rendszertani helyzete is erősen vitatott.
- A kutikuláris epithelia számos különböző gerinctelen állatcsoportban megtalálható, közte néhány Ecdysozoa-n kívüli csoport is mint például a gyűrűsférgek és a puhatestűek (Mollusca), amelyeknél inkább bőrként funkcionál semmint külső vázként (exoskeleton). Ezek a változatok egymástól függetlenül is kialakulhattak, legalábbis néhány csoportban. A fonálférgek törzsében és a Panarthropoda csoportban a kutikula mind vegyi összetételében, mind ultraszerkezetében eltér; míg az ízeltlábúaké (Arthropoda) kitint tartalmaz. Ez lehet a kitin és keratin kombinációja (rákok) is. A kitin más csoportokban pl. fonálférgek teljesen hiányzik a kutikulából. A fonálférgek kültakaróját alkotó három rétegből kívül helyezkedik el a rostos, sokrétegű kutikula. Ezt olyan kollagén és keratin épít fel, amely csak erre a törzsre jellemző (ez az autapomorfia) [forrás?].
Lehetséges megoldásként javasolták az Ecdysozoa-t mint a gyűrűsférgek testvércsoportjaként kezelni,[8] noha az ellentmondások és viták megoldása még nagyon távol van.[9]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Aguinaldo, A. M. A., J. M. Turbeville, L. S. Linford, M. C. Rivera, J. R. Garey, R. A. Raff, & J. A. Lake (1997). „Evidence for a clade of nematodes, arthropods and other moulting animals”. Nature 387, 489–493. o. DOI:10.1038/387489a0.
- ↑ Dunn et al. (2008). „Broad phylogenomic sampling improves resolution of the animal tree of life”. Nature 452, 745–749. o. DOI:10.1038/nature06614.
- ↑ a b Blair, J. E., Kazuho Ikeo, Takashi Gojobori and S. Blair Hedges (2002). „The evolutionary position of nematodes”. BMC Evolutionary Biology 2, 7. o. DOI:10.1186/1471-2148-2-7.
- ↑ Wägele, J. W., T. Erikson, P. Lockhart, & B. Misof (1999). „The Ecdysozoa: Artifact or monophylum?”. Journal of Zoological Systematics and Evolutionary Research 37, 211–223. o.
- ↑ Paleos Invertebrates: Panarthropoda Archiválva 2007. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben – URL Hozzáférés ideje: February 17, 2007
- ↑ Ehlers, U., Ahlrichs, W., Lemburg, C. & Schmidt-Rhaesa, A. (1996): Phylogenetic systematization of the Nemathelminthes (Aschelminthes). Verh. Dtsch. Zool. Ges. 89: 8.
- ↑ Wägele, J. W., B. Misof (2001). „On quality of evidence in phylogeny reconstruction: a reply to Zrzavý's defence of the 'Ecdysozoa' hypothesis”. J. Zool. Syst. Evol. Research 39 (3), 165–176. o. DOI:10.1046/j.1439-0469.2001.00177.x.
- ↑ Nielsen, C. (2003) Proposing a solution to the Articulata–Ecdysozoa controversy. Zoologica Scripta 32:5, 475-482
- ↑ Jenner, Ronald A. Unleashing the force of cladistics? Metazoan phylogenetics and hypothesis testing. Integrative and Comparative Biology, Feb 2003
További információk[szerkesztés]
- UCMP-Ecdysozoa introduction
- https://web.archive.org/web/20030313115747/http://www.palaeos.com/Kingdoms/Animalia/Ecdysozoa.html
- https://web.archive.org/web/20080618211750/http://www.nematodes.org/tardigrades/Tardigrades_and_Ecdysozoa.html
- https://web.archive.org/web/20100510081324/http://chuma.cas.usf.edu/%7Egarey/articulata.html
- https://web.archive.org/web/20030313065540/http://chuma.cas.usf.edu/~garey/essential.html
- http://findarticles.com/p/articles/mi_qa4054/is_200206/ai_n9119147/pg_1?tag=artBody;col1
- Kristensen, R.M. (2002): An Introduction to Loricifera, Cycliophora, and Micrognathozoa. – The Society of Integrative and Comparative Biology, Oxford University Press
|
