Spirálisan barázdálódó állatok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Spirálisan barázdálódó állatok
Evolúciós időszak: Kambriumjelenkor
Spiralia clade.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: ParaHoxozoa
Alországág: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)
Főtörzs: Kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria)
Csoport: Eubilateria
Csoport: Ősszájúak (Protostomia)
Törzs: Spirálisan barázdálódó állatok (Spiralia)
R.L. Guralnick & D.R. Lindberg, 2001
Főtörzsek
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Spirálisan barázdálódó állatok témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Spirálisan barázdálódó állatok témájú kategóriát.

A spirálisan barázdálódó állatok (Spiralia) az ősszájúak (Protostomia) egyik fő csoportja.

Megjelenésük, felépítésük[szerkesztés]

Nevüket arról kapták, hogy megtermékenyített petéjük (a zigóta) jellemzően spirálisan barázdálódik, tehát az osztódásával létrejövő leánysejtek (a blasztomérák) nem szabályosan egymás felett, hanem mintegy 45 fokkal elcsúszva helyezkednek el.

Rendszertani felosztásuk[szerkesztés]

Az állkapcsosok (Gnathifera) szájszervének típusai

A csoportot hagyományosan két főtörzsre — laposféregszerűekre (Platyzoa) és tapogatós-csillókoszorús állatokra (Lophotrochozoa) — osztották.

A 2010-es évek második felében a genetikai alapú osztályozással kezd előtérbe kerülni egy olyan koncepció, amely szerint a csoportból elsőként kivált taxon az állkapcsosaké (Gnathifera). Ez a taxon nem tévesztendő össze

  • sem az állkapcsosokkal (Gnathostomata), a gerinchúrosok (Chordata) törzsében a gerincesek (Vertebrata) altörzsének egyik altörzságával,
  • sem az ívelt szárnyú molyfélék közé tartozó és ugyancsak Gnathiferának nevezett lepkenemmel.

Az összes többi törzs az ugyancsak új Platytrochozoa kládba kerül.[1]

1. Állkapcsosak (Gnathifera) főtörzs:

2. Platytrochozoa klád

2.1. Tapogatós-csillókoszorús állatok (Lophotrochozoa)

2.2. Vedlő állatok (Ecdysozoa)

A nyílférgek rendszertani helyzete bizonytalan; egyesek önálló főtörzsként különítik el őket. Az állkapcsosak (Gnathifera) és a Platytrochozoa klád elkülönítése egyértelműnek tűnik, miként utóbbin belül a tapogatós-csillókoszorús állatok (Lophotrochozoa) és a Vedlő állatok (Ecdysozoa) megkülönböztetése is. Ez utóbbi csoportokon belül azonban a leszármazási vonalak erősen vitatottak, tehát megelégszünk ezek (többé-kevésbé egyértelmű) törzseinek egyszerű felsorolásával. Illusztrációlánt bemutatunk hármat a különböző szerzők által javasolt kladogramok közül.

1. Dunn et al. (2008)


Deuterostomia



Lophotrochozoa


Entoprocta




Mollusca




Annelida




Phoronida




Brachiopoda



Nemertea









Chaetognatha




Bryozoa





Platyhelminthes



Gastrotricha





Rotifera




Myzostomida




Acoela



Gnathostomulida










Ecdysozoa



2. (2014)[2][3][4][5][6][7]

Protostomes

Ecdysozoa Long nosed weevil edit.jpg


Spiralia

Gnathifera Chaetoblack.png


Platytrochozoa


Mesozoa EB1911 Mesozoa - Rhopalura giardii.jpg


Rouphozoa

Gastrotricha Lepidodermella squamatum (cropped).jpg



Platyhelminthes Sorocelis reticulosa.jpg




Lophotrochozoa

Cycliophora



Annelida Polychaeta (no).JPG




Mollusca Grapevinesnail 01.jpg


Kryptotrochozoa
Lophophorata
Brachiozoa

Brachiopoda LingulaanatinaAA (cropped).JPG



Phoronida Phoronis Maria Grazia Montanucci2.jpg





Entoprocta Pedicellina cernua 001.png



Ectoprocta Plumatella repens from Haeckel Bryozoa drawing Commons2.jpg





Nemertea Micrura verrilli Coe, 1901.png








3. Marlétaz et al. (2019) stb.[8][9][10][11]

Protostomes

Ecdysozoa Long nosed weevil edit.jpg


Spiralia/

Gnathifera Chaetoblack.png


Lophotrochozoa/
Tetraneuralia

Mollusca Grapevinesnail 01.jpg



Entoprocta






Gastrotricha


Lophophorata


Ectoprocta



Phoronida




Brachiopoda






Annelida Polychaeta (no).JPG


Parenchymia

Platyhelminthes Sorocelis reticulosa.jpg



Nemertea








Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ez és a leszármazási törzsfa még egy változata az angol wiki cikkében, hivatkozásokkal
  2. Struck, Torsten H. (2014. július 1.). „Platyzoan Paraphyly Based on Phylogenomic Data Supports a Noncoelomate Ancestry of Spiralia”. Molecular Biology and Evolution 31 (7), 1833–1849. o. DOI:10.1093/molbev/msu143. PMID 24748651.  
  3. Peterson, Kevin J. (2008. április 27.). „The Ediacaran emergence of bilaterians: congruence between the genetic and the geological fossil records”. Philosophical Transactions of the Royal Society of London B: Biological Sciences 363 (1496), 1435–1443. o. DOI:10.1098/rstb.2007.2233. PMID 18192191.  
  4. Phylogeny of platyzoan taxa based on molecular data, Deep Metazoan Phylogeny: The Backbone of the Tree of Life. Walter de Gruyter GmbH, 105–125. o. (2014) 
  5. Laumer, Christopher E. (2015). „Spiralian Phylogeny Informs the Evolution of Microscopic Lineages”. Current Biology 25 (15), 2000–2006. o. DOI:10.1016/j.cub.2015.06.068. PMID 26212884.  
  6. Lu, Tsai-Ming (2017. május 29.). „The phylogenetic position of dicyemid mesozoans offers insights into spiralian evolution”. Zoological Letters 3, 6. o. DOI:10.1186/s40851-017-0068-5. PMID 28560048.  
  7. Luo, Yi-Jyun (2017. december 4.). „Nemertean and phoronid genomes reveal lophotrochozoan evolution and the origin of bilaterian heads”. Nature Ecology & Evolution 2 (1), 141–151. o. DOI:10.1038/s41559-017-0389-y. PMID 29203924.  
  8. (2019. január 10.) „A New Spiralian Phylogeny Places the Enigmatic Arrow Worms among Gnathiferans”. Current Biology 0 (2), 312–318.e3. o. DOI:10.1016/j.cub.2018.11.042. ISSN 0960-9822. PMID 30639106.  
  9. (1995. március 17.) „Evidence from 18S ribosomal DNA that the lophophorates are protostome animals”. Science 267 (5204), 1641–1643. o. DOI:10.1126/science.7886451. ISSN 1095-9203. PMID 7886451.  
  10. Wanninger, Andreas (2019. október 1.). „The evolution of molluscs: The evolution of molluscs”. Biological Reviews 94 (1), 102–115. o. DOI:10.1111/brv.12439. PMID 29931833.  
  11. Telford, Maximilian J. (2019. október 1.). „Evolution: Arrow Worms Find Their Place on the Tree of Life”. Current Biology 29 (5), R152–R154. o. DOI:10.1016/j.cub.2018.12.029. PMID 30836082.  

Források[szerkesztés]