Niš

	Niš (Ниш)
	Niš központja
; Niš címere	; Niš zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szerbia
Körzet	Niši
Rang	város
Polgármester	Darko Bulatović (SZHP)
Irányítószám	18000
Körzethívószám	+381 (0)18
Rendszám	NI
Testvérvárosok	Lista Bad Homburg vor der Höhe; Veliko Tarnovo (1973–); Kassa; Kurszk (2006–); Rognan; Krakkó; Marúszi; Zenta; Glifáda; Szkopje; Beér-Seva; Szpárti; Belgorod; Elektrostal (2008. szeptember 12. – ); Veliko Tarnovo kistérség (1973–); Amarusio Municipality; Ohrid (2007–); Velesz;
	Népesség
Teljes népesség	183 164 fő (2011)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	195 m
Terület	596.71 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 43° 19′ 09″, k. h. 21° 53′ 46″43.319167°N 21.896111°EKoordináták: é. sz. 43° 19′ 09″, k. h. 21° 53′ 46″43.319167°N 21.896111°E
	Niš weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Niš témájú médiaállományokat.

Nem tévesztendő össze a következővel: Nissza (keresztnév).

Niš (szerbül: Ниш, régi magyar forrásokban Nissa) város Szerbiában. Nišava körzet közigazgatási és kulturális központja. A városban működik egyetem, akadémia és színház. Jelentős ipari központ és közlekedési csomópont. Az egyik legfontosabb kereszteződés Belgrád és Szófia között (E75 számú főút itt vezet át és Belgrádból autópályán elérhető). A városból egészen Isztambulig és onnan Kis-Ázsiába lehet eljutni. A város régi magyar neve Nissza.

Éghajlata

Niš (1981–2010, extrém: 1940– ) éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	21,7	24,0	33,5	33,0	35,3	40,3	44,2	42,2	39,6	35,0	29,0	22,2	44,2
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	5,0	7,5	13,0	18,4	23,8	27,1	29,8	30,1	25,0	19,3	11,9	6,1	18,1
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−2,2	−1,4	2,3	6,4	11,0	13,8	15,4	15,4	11,5	7,4	2,6	−0,8	6,8
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−23,7	−21,6	−13,2	−5,6	−1,0	4,2	4,1	4,6	−2,2	−6,8	−14,0	−16,6	−23,7
Átl. csapadékmennyiség (mm)	39	37	43	57	58	57	44	47	48	46	55	52	581
Havi napsütéses órák száma	65	93	148	172	221	251	287	274	202	151	86	49	1998
Forrás: Republic Hydrometeorological Service of Serbia,^[1] Meteo Climat (record highs and lows)^[2]

Történelme

A rómaiak Kr. e. 75-ben foglalták el a várost. Ekkor lett a város neve Naïssus és a rómaiak egyik fontos bástyája volt a Balkánon.

268 szeptemberében a római hadsereg Claudius Gothicus vezetésével a városban megütközött a gót sereggel. Ez volt a Naissusi csata.

Róma első keresztény császára, I. Constantinus, avagy Nagy Konstantin is itt született 272-ben. A város 395-ben a Kelet-római Birodalom része lett.

580-ban érkeztek a vidékre a szlávok, és ekkor lett a város neve Niš. 615-ben az avarok foglalták el a várost. 987-ben pedig Bulgária része lett. 1018-ban ismét a Bizánci Birodalom része. Az első szerb fejedelem, Stefan Nemanja 1185-ben elfoglalta a várost, és a Szerb Fejedelemség fővárosává tette. 1190-ben a Bizánci Birodalom része lett ismét Niš és rá tizenöt évre, 1205-ben ismét Szerbia ismét része lett, majd 1208-ban megint Bulgáriáé. A szerbek csak 1241-ben szerezték vissza a várost, amely 1375-ig szerb kézen is maradt, azonban ekkor megjelentek a törökök, és az Oszmán Birodalom bekebelezte. 1443-ban Hunyadi János hadjárata révén ismét Szerbia része lett 1448-ig, amikor a törökök két és fél évszázadra megszerezték a várost.

A Szent Liga háborúja során a császáriak Badeni Lajos őrgróf vezetésével 1689. szeptember 25-én ostrommal elfoglalták a várost, de a törökök a következő évben, az 1690-es ellenoffenzíva során visszaszerezték. Az 1735–1739-es orosz–osztrák–török háború során 1737-ben Niš-t ismét megszerezték az osztrákok. A győztesek helyreállították és megerősítették az erődöt, de még abban az évben, amikor a törökök ellentámadást indítottak, az osztrák védősereg komolyabb harc nélkül feladta a várat és a várost.

Az első szerb felkelés (1804–1813) itt Nišben robbant ki. A törökök ostromolni kezdték a várost, és a felkelőknek elfogyott a lőszerük (1809. május 31.), ekkor 1000 ember robbantotta fel magát. A törökök megépítették a koponyatornyot (Ćele-kula), amelybe belefalazták a felkelők koponyáit. Ma a koponyatorony emlékmű.

A török uralom egészen 1878-ig tartott, amikor a berlini kongresszus határozata Ništ a Szerb Fejedelemségnek juttatta. A bevonuló szerbek a bolgár lakosságot elűzték, az albánokat Koszovóba szorították.^[3] A niši eparchiát szerb ortodox egyházkerületté alakították.

Az első világháború kezdetén a nemzeti tanács meghozta a döntését, melynek értelmében a háború után megalapították a szerbek, horvátok, szlovének közös államát.

1915-ben Bulgária elfoglalta a várost. 1918. október 12-én szabadult fel a város, amikor az első szerb hadsereg Petar Bojović parancsnokkal az élén elfoglalta Ništ. Ekkortól lett Jugoszlávia része.

1941-ben a németek foglalták el, és munkatábort hoztak létre a városban. 1944. október 14-én Niš újra Jugoszlávia része lehetett.

Közlekedés

Légi

Bővebben: Niši repülőtér

Nevezetességek

Főposta
Gimnázium
Ifjúsági ház
Igazságpalota
Niši egyetem
Isztambuli ház
Tanári ház
Nemzeti múzeum
Polgármesteri hivatal
"Logor" (II. világháborús német munkatábor)

Híres emberek

Petar Trbojević (*1973) olimpiai ezüstérmes és világbajnok vízilabdázó
Sava Ranđelović (*1993) olimpiai bajnok, világbajnok és Európa-bajnok vízilabdázó

Média

Újságok

Nemzeti lap

Televíziók

Kopernikus Cable Network
Banker TV
BelleAmie TV
TV Nais
Global
RTV Nišava(roma nyelven)
NTV
Art TV
Puls TV
Jumbo TV
TV 5

Radiók

Fast radio (102.7)
City radio (104.7)
Blue FM (103.1)
Radio Niš (99.5/101.9)
Banker radio(98.3)
Radio 5(105.5)
Radio Nišava(104.0)
OxyGen radio
Radio 13 (90.5)
Radio New Fair Play (88.3)
Radio IPP (88.8)
Radio Belle Amie(95.6)
Radio Belle Amie Folk Kanal (98.7/100.7)
Radio Čair (99.9)

Múzeumok

Nemzeti múzeum
Arheologiai kiállítás
Medijana-i múzeum
Ćele-kula (koponyatorony)
Vöröskereszt-múzeum
Branko Miljković emlékszoba
Stevan Sremac emlékszoba

Testvérvárosok

Kassa, Szlovákia (2001)
Kurszk, Oroszország (1920)
Rognan, Norvégia (1986)
Bad Homburg, Németország (1999)
Krakkó, Lengyelország (2002)

Jegyzetek

↑ Monthly and annual means, maximum and minimum values of meteorological elements for the period 1981-2010 (szerb nyelven). Republic Hydrometeorological Service of Serbia. (Hozzáférés: 2017. február 25.)
↑ Station Nis (francia nyelven). Meteo Climat. (Hozzáférés: 2017. november 11.)
↑ Traktati i Shën Stefanit dhe themelimi i Lidhjes së Prizrenit, Shqiptarët - Një histori moderne, ford. Xhevdet Shehu, Bota Shqiptare, 54. o. (2008). ISBN 978-99956-11-68-2

Források

Szerbia-portál
Földrajzportál

[RHSS-1] Monthly and annual means, maximum and minimum values of meteorological elements for the period 1981-2010 (szerb nyelven). Republic Hydrometeorological Service of Serbia. (Hozzáférés: 2017. február 25.)

[meteoclimat-2] Station Nis (francia nyelven). Meteo Climat. (Hozzáférés: 2017. november 11.)

[3] Traktati i Shën Stefanit dhe themelimi i Lidhjes së Prizrenit, Shqiptarët - Një histori moderne, ford. Xhevdet Shehu, Bota Shqiptare, 54. o. (2008). ISBN 978-99956-11-68-2

[1]

[2]

[3]