Michael Crichton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Michael Crichton
MichaelCrichton.jpg
Született 1942. október 23.
Chicago, Illinois
Elhunyt 2008. november 4. (66 évesen)
Los Angeles, Kalifornia
Állampolgársága Amerikai Egyesült Államok
Házastársa Anne-Marie Martin
Foglalkozása író
forgatókönyvíró
filmrendező
Iskolái Harvard Medical School
Díjak

Michael Crichton signature circa 1993.png

Michael Crichton weboldala
Michael Crichton az IMDb-n
Michael Crichton PORT.hu-adatlapja
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Michael Crichton témájú médiaállományokat.

John Michael Crichton (Chicago, Illinois, 1942. október 23.Los Angeles, 2008. november 4.) amerikai író, forgatókönyvíró, filmrendező. Első megjelent regényétől (Az Androméda-törzs 1969) kezdve az amerikai science-fiction egyik legelismertebb és legnépszerűbb szerzője (bár hasonló sikereket ért el nem sci-fi témájú könyveivel, így Zaklatás c. regényével és más krimikkel, filmjeivel is). Az Egyesült Államokban az ún. techno-thriller műfaját elsősorban az ő nevéhez kötik.

Egyéni témaválasztásának és -feldolgozásának lényege, hogy egy progresszív fázisban lévő tudományágat (mint az Átprogramozott emberben a magatartásmódosítást, a Jurassic Parkban a mesterséges DNS-technológiát, a Repülő koporsóban a tömeges polgári légiközlekedést, az Idővonalban a kvantumfizikát, a Prédában a nanotechnológiát, Félelemben c. könyvében pedig a globális felmelegedés témakörét) mutat be annak ellentmondásain és dilemmáin keresztül, egy reális és minden (tudományos és emberi) részletéig kidolgozott történetbe ágyazva. Crichton minden regényének cselekménye és karakterei kitaláltak, ám a történetek logikáját és kiindulópontjait kivétel nélkül tudományos eredményekre, elméletekre és adatokra alapozza, melyeket könyvei elő- vagy utószavában pontosan dokumentál. E sajátos műfajt a szerző így foglalja össze:

Ez egy kitalált történet. A benne szereplő személyek, intézmények, vállalatok és szervezetek jórészt a képzelet szülöttei, vagy ha mégsem, kitalált helyzetekben szerepelnek, és a leírtak nem valós magatartásukat tükrözik. Ezzel szemben a lábjegyzetekben szereplő hivatkozások létező személyekre, intézményekre és szervezetekre mutatnak, azokat szöveghűen idézik. Ezek nem a képzelet termékei.
– Szerzői megjegyzés Crichton Félelemben c. regényének első oldalán, 2004

Tanulmányok[forrásszöveg szerkesztése]

Summa cum laude eredménnyel végzett a bostoni Harvard Egyetem irodalomszakán 1964-ben. Vendégoktató az angliai Cambridge-ben, majd a Harvard orvostudományi karának hallgatója. A '70-es évek elején doktori ösztöndíjas a Salk Biológiai Kutatóintézetben, majd a Massachusetts Institute of Technology munkatársa 1988-ban.

Irodalmi tanulmányait félbehagyta, mivel igazolva látta az oktatási metódusokkal kapcsolatos régi kételyeit, amikor egy saját néven beadott George Orwell-novellára csak 4-es osztályzatot kapott a Harvardon. Ezt követően egy évet európai utazással töltött, majd orvosi tanulmányokba fogott. A legnevesebb amerikai kutatóintézetek gyakornoka és munkatársa – első regényeinek témáját is e téren szerzett tájékozottságából merítette. A tudományos pályát elhagyva a '70-es évek elején Los Angelesbe költözött, ahol írói és filmrendezői tevékenységbe kezdett.

Szakmai elismerések[forrásszöveg szerkesztése]

  • 1968 és 1980 – Edgar Allen Poe-díj (a The Case of Need ill. A nagy vonatrablás c. novellákért)
  • 1970 – Az Amerikai Orvosi Szakírók díja (a Five Patients c. írásért)
  • 1995 – A Film- és Technikatudományi Akadémia innovációs díja (a komputerizált mozgókép fejlődéséért végzett munkájáért)
  • 1995 – George Foster-díj (a Vészhelyzet c. sorozatért)
  • 1996 – A legjobb televíziós sorozat díja (szintén a Vészhelyzetért)
  • 2006 – Az Olajkutató Geológusok Amerikai Szövetsége Crichtonnak ítéli újságíró-díját (a Félelemben c. novelláért)

Egyéb elismerések[forrásszöveg szerkesztése]

  • Egy az 1990-es években felfedezett új dinoszauruszfajt az író tiszteletére Crichtonsaurus bohlini névre kereszteltek
  • 1992 – A People Magazin Crichtont a világ 50 legragyogóbb személyisége közé választotta
  • 1994 decemberében Crichton munkái egyszerre vezették az Egyesült Államok mozinézettségét (Zaklatás), televíziós nézettségét (Vészhelyzet) és könyveladásait (szintén Zaklatás)

Regényei (kategóriák szerint)[forrásszöveg szerkesztése]

szépirodalom

  • The Andromeda Strain (Az Androméda-törzs), 1969
  • The Terminal Man (Az átprogramozott ember), 1972
  • The Great Train Robbery (A nagy vonatrablás), 1975
  • Eaters of the Dead (Ködsárkányok), 1976 (Ebből készült A 13. harcos című film)
  • Congo (Kongó), 1980
  • Sphere (A gömb), 1987
  • Jurassic Park (Őslénypark), 1990
  • Rising Sun (Gyilkos nap), 1992
  • Disclosure (Zaklatás), 1994
  • The Lost World (Szörnyek szigete), 1995
  • Airframe (Repülő koporsó), 1996
  • Timeline (Idővonal), 1999
  • Prey (Préda), 2002
  • State of Fear (Félelemben), 2004
  • Next (A következő), 2006
  • Pirate Latitudes (Kalózvizeken), 2009 (posztumusz publikáció)
  • Micro (Micro), 2011 (posztumusz publikáció, Richard Preston író fejezte be a regényt)

ismeretterjesztő irodalom

  • Five Patients, 1970
  • Jasper Johns, 1977
  • Electronic Life, 1983
  • Travels, 1988
  • Jasper Johns (bővített), 1994

publikált forgatókönyvek

  • Westworld (Feltámad a vadnyugat), 1975
  • Twister, 1996

álnéven publikált regényei

  • Odds On, 1966 (John Lange néven)
  • Scratch One, 1967 (John Lange néven)
  • Easy Go, 1968 (John Lange néven)
  • A Case of Need, 1968 (Jeffrey Hudson néven, későbbi kiadások már saját név alatt)
  • Dealing: Or the Berkeley-to-Boston Forty-Brick Lost-Bag Blues, 1970 (Douglas Crichton nevű öccsével közösen, publikálva Michael Douglas név alatt)
  • Venom Business, 1969 (John Lange néven)
  • Zero Cool, 1969 (John Lange néven)
  • Grave Descend, 1970 (John Lange néven)
  • Drug of Choice, 1970 (John Lange néven)
  • Binary, 1972 (John Lange néven)

A könyveiből készült filmek[forrásszöveg szerkesztése]

  • The Andromeda Strain (Az Androméda-törzs), 1971
  • Pursuit, 1972 (rendező)
  • The Carey Treatment (Rejtélyes halál / A Carey-kezelés), 1972
  • Dealing: or the Berkeley to Boston Forty-brick Lost Bag Blues, 1972
  • Westworld (Feltámad a vadnyugat), 1973 (író és rendező)
  • The Terminal Man, 1974
  • Coma (Kóma), 1978, (forgatókönyvíró és rendező)
  • The Great Train Robbery (A nagy vonatrablás), 1979 (író és rendező)
  • Looker (Szupermodell), 1981 (író és rendező)
  • Runaway (Gyilkos robotok), 1984 (író és rendező)
  • Physical Evidence (Az igazság törvénye), 1989 (rendező)
  • Jurassic Park, 1993 (társíró)
  • Rising Sun (Gyilkos nap), 1993 (társíró)
  • Disclosure (Zaklatás), 1994 (társproducer)
  • Congo (Kongó), 1995
  • Twister, 1996 (társproducer és társíró akkori feleségével, Anne-Marie Martinnal)
  • Lost World: Jurassic Park (Jurassic Park – Az elveszett világ), 1997
  • Sphere (A gömb), 1998 (társproducer)
  • 13th Warrior (A 13. harcos), 1999 (társproducer)
  • Timeline (Idővonal), 2003

Egyéb filmközreműködései

  • Extreme Close Up, 1973 (forgatókönyvíró)

Televíziós produkciók[forrásszöveg szerkesztése]

  • ER (Vészhelyzet), NBC tévétársaság, 1994 (alkotó, társproducer, az első 3 epizód írója)

Számítógépes szoftverek[forrásszöveg szerkesztése]

  • Amazon, 1982 (Szöveges instrukciók alapján működő játék Apple II, Commodore 64 és Atari ST gépekre, kiadója a Vészhelyzet későbbi producere, John Wells)
  • Timeline, 2000 (A szerző David Smith-szel közösen alapított szórakoztató-elektronikai cége, a Timeline Computer Entertainment egyetlen terméke)

További információk[forrásszöveg szerkesztése]