Ugrás a tartalomhoz

Kongó (film)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kongó
(Congo)
1995-ös amerikai–brit film
RendezőFrank Marshall
ProducerKathleen Kennedy
Sam Mercer
AlapműMichael Crichton: Congo
Műfaj
ForgatókönyvíróJohn Patrick Shanley
FőszerepbenDylan Walsh
Laura Linney
Ernie Hudson
ZeneJerry Goldsmith
OperatőrAllen Daviau
VágóAnne V. Coates
DíszlettervezőAllen Daviau
Gyártás
GyártóThe Kennedy/Marshall Company
Ország Amerikai Egyesült Államok
Nyelvangol
Játékidő104 perc
Költségvetés50.000.000 $ (becsült)
Forgalmazás
ForgalmazóParamount Pictures
BemutatóAmerikai Egyesült Államok 1995. június 9. (USA)
Kanada 1995. június 9. (CAN)
magyar 1995. szeptember 28. (HUN)
Korhatár16 III. kategória (F/11176/J)
További információk

A Kongó (eredeti cím: Congo) 1995-ben bemutatott amerikai akciófilm Frank Marshall rendezésében. A forgatókönyv Michael Crichton azonos című regénye alapján készült.

Történet

[szerkesztés]

Egy megalomániás dúsgazdag elküldi a fiát egy veszélyes afrikai küldetésre. Egy rég eltűnt világ titokzatos lelőhelyét keresik, ahol nagy tisztaságú, hatalmas méretű gyémántok találhatók. Ezek a drágakövek egy nagy teljesítményű lézerfegyver működéséhez nélkülözhetetlenek. Egy napon a houstoni kutatócsoport óriási lelőhelyre bukkan, amiről műholdas közvetítés segítségével számolnak be, ám az adás közben a kapcsolat megszakad. A Houstonba érkezett utolsó képkockán pedig egy hatalmas gorilla látszik.

Amikor megszakad a csapattal az összeköttetés, a Kongó-vidékére indul egy mentőexpedíció. A kutatók tagjai: Dr. Karen Ross elektronikai szakértő, aki a vőlegényét keresi, Dr. Peter Elliott, aki főemlőskutató, és az Amy névre hallgató szelíd gorillát akarja természetes környezetébe visszahelyezni. Herkermer Homolka is tagja az expedíciónak, ez a román kalandor megszállottan keresi évtizedek óta Salamon király aranyvárosát.

A zsoldosokkal és helyi kísérőkkel kiegészített csapat tagjai nem is sejtik, mikor útjuk végén behatolnak Zinj ősi szentélyébe, hogy ott az ember a veszélyeztetett faj.

Szereplők

[szerkesztés]
Karakter Színész Magyar hang[1]
Dr. Karen Ross Laura Linney Kovács Nóra
Dr. Peter Elliot Dylan Walsh Csankó Zoltán
Munro százados Ernie Hudson Vass Gábor
Herkermer Homolka Tim Curry Papp János
Richard, Elliot asszisztense Grant Heslov Kassai Károly
R.B. Travis, TraviCom vezérigazgató Joe Don Baker Kránitz Lajos
Kórházi vallató Darnell Suttles Ujlaki Dénes
Charles Travis, R.B. fia Bruce Campbell Végh Péter
Jeffrey Weems Taylor Nichols Halmágyi Sándor
Wanta százados Delroy Lindo Harsányi Gábor
Eddie Ventro Joe Pantoliano Pusztaszeri Kornél
Amy, a gorilla (hangja) Shayna Fox Vadász Bea
Kahega Adewale Akinnuoye-Agbaje Jakab Csaba
Rudy Robert Almodovar Bácskai János
Samahani Thom Barry
Amy, a gorilla Misty Rosas
Amy, a gorilla Lorene Noh
Kapitány Antal László

Eltérések az alapműtől

[szerkesztés]

A film nem tartalmaz több alapvető elemet Michael Crichton regényéből, amely a film alapjául szolgált. Az egyik ilyen, hogy Amy anyját valószínűleg szintén a gyilkos szürke gorillák ölhették meg, mivel hasonló törés volt az ő koponyáján is, mint a Zinj romjainál felfedezett gorillacsontokon.[2]

A film készítésének idején, az 1990-es években játszódik, Crichton regénye azonban 1979-ben indul.[3]

A hieroglifán megfejtett üzenet Itt vagyunk. Figyelünk bennetek több helyen is előfordul a romok között és nemcsak az edzők szavára utalhat, mint azt Elliot a filmben mondja. Az üzenet olyan jelentést is hordozhet, amely a betolakodókat inti óva, ugyanis a területet vérebek őrzik gorillák személyében.[2]

A filmből nem derül ki, de a regényben a szereplők felmérik, hogy a szürke gorillák éjszakai állatok, nappal ritkán támadnak. Ez annak tudható be, hogy Zinj lakói éjszakai őrző-védő feladatra tanították be őket, amikor az emberi őrök képessége korlátozott volt, ám a gorillák a szaglások és a látásuk segítségével továbbra is hatékonyan védelmezték a bányákat. Miután ezek az állatok visszavadultak, éjszakai életmódot kezdtek élni.[2]

A regény cselekménye alapján a szürke gorillák azért lettek a legmegbízhatóbb őrei a bányáknak, mivel őket csak a vérontás és a gyilkolás érdekelte. Őket semmiképp sem lehetett megvesztegetni. Minden, a bánya területére behatoló idegent lemészároltak. Visszavadulásukat követően a bánya lett az otthonuk, amit továbbra is védtek emberektől és állatoktól, valamennyijüket elpusztítva.[2]

További kimaradt részlet, amikor a szereplők ezen gorillafaj kialakulását próbálják megfejteni. A szürke gorillák számos fizikai jellemzője inkább hasonlít a csimpánzokra vagy az emberekre. Testtömegük és méretük is nagyobb a többi gorillához képest. Természetellenes agressziójuk és öldöklési mechanizmusuk szinte már ördögi. Ugyanakkor kőeszközöket, pl. simított kőlapokat használnak, de általában ezeket is áldozataik meggyilkolására (ezzel zúzzák be a koponyájukat). Ezért feltételezik, hogy gorillák és csimpánzok keresztezéséből, de akár gorillák és emberek keresztezéséből jöhettek létre.[2]

Szintén alapvető elem, amely kimaradt a filmből, hogy a Munkenkónál fellelt kékgyémánt, amelytől Homolka gazdagságot remél, csak félvezetőként hasznos, drágakőként viszont teljesen értéktelen lenne. Munrónak viszont sikerül titokban kicsempésznie néhány gyémántot, amit aztán elad az Intel kommunikációs vállalatnak.[4]

Kahega csak a filmben esik áldozatul a szürke gorilláknak, a regényben viszont megmenekül.[5]

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]