Kongó (film)
| Kongó (Congo) | |
| 1995-ös amerikai–brit film | |
| Rendező | Frank Marshall |
| Producer | Kathleen Kennedy Sam Mercer |
| Alapmű | Michael Crichton: Congo |
| Műfaj |
|
| Forgatókönyvíró | John Patrick Shanley |
| Főszerepben | Dylan Walsh Laura Linney Ernie Hudson |
| Zene | Jerry Goldsmith |
| Operatőr | Allen Daviau |
| Vágó | Anne V. Coates |
| Díszlettervező | Allen Daviau |
| Gyártás | |
| Gyártó | The Kennedy/Marshall Company |
| Ország | |
| Nyelv | angol |
| Játékidő | 104 perc |
| Költségvetés | 50.000.000 $ (becsült) |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | Paramount Pictures |
| Bemutató | |
| Korhatár | |
| További információk | |
A Kongó (eredeti cím: Congo) 1995-ben bemutatott amerikai akciófilm Frank Marshall rendezésében. A forgatókönyv Michael Crichton azonos című regénye alapján készült.
Történet
[szerkesztés]Egy megalomániás dúsgazdag elküldi a fiát egy veszélyes afrikai küldetésre. Egy rég eltűnt világ titokzatos lelőhelyét keresik, ahol nagy tisztaságú, hatalmas méretű gyémántok találhatók. Ezek a drágakövek egy nagy teljesítményű lézerfegyver működéséhez nélkülözhetetlenek. Egy napon a houstoni kutatócsoport óriási lelőhelyre bukkan, amiről műholdas közvetítés segítségével számolnak be, ám az adás közben a kapcsolat megszakad. A Houstonba érkezett utolsó képkockán pedig egy hatalmas gorilla látszik.
Amikor megszakad a csapattal az összeköttetés, a Kongó-vidékére indul egy mentőexpedíció. A kutatók tagjai: Dr. Karen Ross elektronikai szakértő, aki a vőlegényét keresi, Dr. Peter Elliott, aki főemlőskutató, és az Amy névre hallgató szelíd gorillát akarja természetes környezetébe visszahelyezni. Herkermer Homolka is tagja az expedíciónak, ez a román kalandor megszállottan keresi évtizedek óta Salamon király aranyvárosát.
A zsoldosokkal és helyi kísérőkkel kiegészített csapat tagjai nem is sejtik, mikor útjuk végén behatolnak Zinj ősi szentélyébe, hogy ott az ember a veszélyeztetett faj.
Szereplők
[szerkesztés]| Karakter | Színész | Magyar hang[1] |
|---|---|---|
| Dr. Karen Ross | Laura Linney | Kovács Nóra |
| Dr. Peter Elliot | Dylan Walsh | Csankó Zoltán |
| Munro százados | Ernie Hudson | Vass Gábor |
| Herkermer Homolka | Tim Curry | Papp János |
| Richard, Elliot asszisztense | Grant Heslov | Kassai Károly |
| R.B. Travis, TraviCom vezérigazgató | Joe Don Baker | Kránitz Lajos |
| Kórházi vallató | Darnell Suttles | Ujlaki Dénes |
| Charles Travis, R.B. fia | Bruce Campbell | Végh Péter |
| Jeffrey Weems | Taylor Nichols | Halmágyi Sándor |
| Wanta százados | Delroy Lindo | Harsányi Gábor |
| Eddie Ventro | Joe Pantoliano | Pusztaszeri Kornél |
| Amy, a gorilla (hangja) | Shayna Fox | Vadász Bea |
| Kahega | Adewale Akinnuoye-Agbaje | Jakab Csaba |
| Rudy | Robert Almodovar | Bácskai János |
| Samahani | Thom Barry | |
| Amy, a gorilla | Misty Rosas | |
| Amy, a gorilla | Lorene Noh | |
| Kapitány | Antal László |
Eltérések az alapműtől
[szerkesztés]A film nem tartalmaz több alapvető elemet Michael Crichton regényéből, amely a film alapjául szolgált. Az egyik ilyen, hogy Amy anyját valószínűleg szintén a gyilkos szürke gorillák ölhették meg, mivel hasonló törés volt az ő koponyáján is, mint a Zinj romjainál felfedezett gorillacsontokon.[2]
A film készítésének idején, az 1990-es években játszódik, Crichton regénye azonban 1979-ben indul.[3]
A hieroglifán megfejtett üzenet Itt vagyunk. Figyelünk bennetek több helyen is előfordul a romok között és nemcsak az edzők szavára utalhat, mint azt Elliot a filmben mondja. Az üzenet olyan jelentést is hordozhet, amely a betolakodókat inti óva, ugyanis a területet vérebek őrzik gorillák személyében.[2]
A filmből nem derül ki, de a regényben a szereplők felmérik, hogy a szürke gorillák éjszakai állatok, nappal ritkán támadnak. Ez annak tudható be, hogy Zinj lakói éjszakai őrző-védő feladatra tanították be őket, amikor az emberi őrök képessége korlátozott volt, ám a gorillák a szaglások és a látásuk segítségével továbbra is hatékonyan védelmezték a bányákat. Miután ezek az állatok visszavadultak, éjszakai életmódot kezdtek élni.[2]
A regény cselekménye alapján a szürke gorillák azért lettek a legmegbízhatóbb őrei a bányáknak, mivel őket csak a vérontás és a gyilkolás érdekelte. Őket semmiképp sem lehetett megvesztegetni. Minden, a bánya területére behatoló idegent lemészároltak. Visszavadulásukat követően a bánya lett az otthonuk, amit továbbra is védtek emberektől és állatoktól, valamennyijüket elpusztítva.[2]
További kimaradt részlet, amikor a szereplők ezen gorillafaj kialakulását próbálják megfejteni. A szürke gorillák számos fizikai jellemzője inkább hasonlít a csimpánzokra vagy az emberekre. Testtömegük és méretük is nagyobb a többi gorillához képest. Természetellenes agressziójuk és öldöklési mechanizmusuk szinte már ördögi. Ugyanakkor kőeszközöket, pl. simított kőlapokat használnak, de általában ezeket is áldozataik meggyilkolására (ezzel zúzzák be a koponyájukat). Ezért feltételezik, hogy gorillák és csimpánzok keresztezéséből, de akár gorillák és emberek keresztezéséből jöhettek létre.[2]
Szintén alapvető elem, amely kimaradt a filmből, hogy a Munkenkónál fellelt kékgyémánt, amelytől Homolka gazdagságot remél, csak félvezetőként hasznos, drágakőként viszont teljesen értéktelen lenne. Munrónak viszont sikerül titokban kicsempésznie néhány gyémántot, amit aztán elad az Intel kommunikációs vállalatnak.[4]
Kahega csak a filmben esik áldozatul a szürke gorilláknak, a regényben viszont megmenekül.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kongó - ISzDb. iszdb.hu. (Hozzáférés: 2025. május 31.)
- ↑ a b c d e Gray Gorillas (Wiki Fandom)
- ↑ Congo(8) (The Free Books Online)
- ↑ Congo(29) (The Free Books Online)
- ↑ Congo(87) (The Free Books Online)
További információk
[szerkesztés]- Kongó a PORT.hu-n (magyarul)

- Kongó az Internet Movie Database-ben (angolul)

- Kongó a Rotten Tomatoeson (angolul)

- Kongó a Box Office Mojón (angolul)
