Brad Bird

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Brad Bird
Brad bird cropped 2009.jpg
Született Phillip Bradley Bird
1957. szeptember 24. (65 éves)[1][2]
Kalispell[3]
Állampolgársága amerikai[4]
Gyermekei
  • Nicholas Bird
  • Michael Bird
Foglalkozása
Iskolái
  • California Institute of the Arts (nem ismert)
  • Corvallis High School
Kitüntetései

A Wikimédia Commons tartalmaz Brad Bird témájú médiaállományokat.

Phillip Bradley Bird (Kalispell, Montana, 1957. szeptember 24.–) amerikai animátor, filmrendező, forgatókönyvíró, producer és szinkronszínész. Ő rendezte a Szuper haver, A Hihetetlen család, a folytatás, A Hihetetlen család 2. és a L’ecsó című animációs játékfilmet, valamint a Mission: Impossible – Fantom protokoll és a Holnapolisz című filmeket.

Élete[szerkesztés]

Bird a montanai Kalispellben született, Marjorie A. (született Cross) és Philip Cullen Bird négy gyermeke közül a legfiatalabbként. Édesapja a propánüzemben dolgozott, nagyapja, az írországi Sligo megyében született, Francis Wesley "Frank" Bird pedig a Montana Power Company elnöke és vezérigazgatója volt.[5][6][7] 11 éves korában, a Walt Disney stúdióban tett látogatásán találkozott Frank Thomasszal és Ollie Johnstonnal, és bejelentette, hogy egy nap ő is a Disney animációs csapatának tagja lesz. Nem sokkal később elkezdett dolgozni saját 15 perces animációs rövidfilmjén. Bird két éven belül elkészült animációjával, amely lenyűgözte a Disney-t. 14 éves korára, alig járt középiskolába, Milt Kahl animátorral, aki a Disney's Nine Old Men egyike lett Bird mentorával. Miután 1975-ben elvégezte a Corvallis High School-t az oregoni Corvallisban, Bird három év szünetet tartott az animáció terén. Ezután Disney ösztöndíjat kapott a California Institute of the Arts-ban, ahol megismerkedett és összebarátkozott egy másik leendő animátorral, a Pixar társalapítójával és rendezőjével, John Lasseterrel.

Magánélete[szerkesztés]

Birdnek és feleségének, Elizabethnek három fia van. Egyik fia, Nicholas, a Némó nyomában című animációs filmben Szotyi hangja volt.[8][9] A másik fia, Michael, Tony Rydinger hangját adta a A Hihetetlen családban és annak folytatásában.[10]

1998-ban, a Szuper haver forgatása alatt Bird nővérét, Susant, az elhidegült férje lelőtte, és öngyilkosságot követett a pisztollyal. A haláleset feldolgozása közben Bird úgy döntött, hogy a film történetét úgy alakítja át, hogy a fegyveres erőszak ellenes üzenetet tartalmazza, és a filmet neki ajánlja.[11]

A közhiedelemmel szemben Bird tagadja,[12] hogy filmjeire hatással lett volna Ayn Rand objektivizmusa, bár állítása szerint fiatalabb korában vonzódott Rand munkásságához, de kijelentette, hogy "az, hogy én vagyok az Ayn Rand nevű fickó, csupán egy fapados kritika".[13] Dicsérte a Disney saját kézzel rajzolt animációját és Mijazaki Hajao munkásságát.[14]

Filmográfia[szerkesztés]

Nagyjáték filmek[szerkesztés]

Year Title Rendező Író Producer Animátor Egyéb Szinkronhang Notes
1980 Állatolimpia Nem Nem Nem Igen Nem
1981 A róka és a kutya Nem Nem Nem részben Nem [15]
1982 A pestises kutyák Nem Nem Nem Igen Nem
1985 A fekete üst Nem Nem Nem részben Nem
1987 Csoda a 8. utcában Nem Igen Nem Nem Nem}
1999 Szuper haver Igen Igen[16][17] Nem részben Igen Dal előadója: "Duck and Cover" Animátor
2004 A Hihetetlen család Igen Igen Nem Nem Igen Edna Mode (E)
2007 L’ecsó Igen Igen Nem Nem Igen Ambrister Minion, Ego komornyikja
2011 Mission: Impossible – Fantom protokoll Igen Nem Nem Nem} Nem
2015 Holnapolisz Igen Igen Igen Nem Igen Logók tervezője
Jurassic World Nem Nem Nem Nem Igen Monorail bemondó Köszönet
2018 A Hihetetlen család 2. Igen Igen Nem Nem Igen Edna mód (E)/ További hangok Dalszöveg: "Frozone", Senior Creative Team

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Brad Bird című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. augusztus 14.)
  2. Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Who's Who in Animated Cartoon (2006 Applause Theatre & Cinema Books ed.), Bird, Bradley (Brad)
  4. Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  5. Berens, Jessica. „Ratatouille: Year of the rat”, The Daily Telegraph, 2007. szeptember 29. 
  6. Brad Bird ancestry. Freepages.genealogy.rootsweb.ancestry.com. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
  7. Gaiser, Heidi. „Kalispell Native is the Superhero Behind "The Incredibles"”, 2004. november 12.. [2012. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2011. augusztus 7.) 
  8. Nicholas Bird. behindthevoiceactors.com. (Hozzáférés: 2017. április 2.)
  9. See The Voices Behind Your Favorite 'Finding Nemo' Characters. ew.com, 2016. május 31. [2017. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 2.)
  10. 'Incredibles 2' a dazzling sequel”, Journal Advocate, 2018. június 15. (Hozzáférés ideje: 2018. június 23.) 
  11. https://vt.co/entertainment/film-tv/this-is-the-real-life-family-tragedy-that-inspired-the-iron-giant
  12. Why Incredibles director Brad Bird gets compared to Ayn Rand — and why he shouldn't be. Vox. (Hozzáférés: 2019. július 1.)
  13. Brad Bird responds to critics of Incredibles and Tomorrowland. denofgeek.com . Dennis Publishing. (Hozzáférés: 2019. július 1.)
  14. Brad Bird interview: The director on his love for hand-drawn dogs, misunderstanding the B52s, and turning down Star Wars. The Independent. (Hozzáférés: 2019. július 1.)
  15. Petrakis, John: 'IRON GIANT' DIRECTOR BIRD GOT ANIMATED START WITH DISNEY. Chicago Tribune. Tribune Publishing, 1999. szeptember 3. (Hozzáférés: 2020. október 29.)
  16. The Iron Giant. AFI. (Hozzáférés: 2018. december 16.)
  17. 'The Iron Giant: Signature Edition' Debuts September 6 on Blu-Ray. Animation World Network, 2016. március 29. (Hozzáférés: 2018. december 16.)

További információk[szerkesztés]