Littay András

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Littay András
Littay András.png
Született 1884. augusztus 15.
 Osztrák–Magyar Monarchia, Szabadka
Meghalt 1967. július 21. (83 évesen)
 Ausztrália, Melbourne
Nemzetisége magyar
Fegyvernem gyalogság
Szolgálati ideje 19051943
Rendfokozata vezérezredes
Egysége
  • 7. vegyesdandár
  • VII. hadtest
Csatái
Kitüntetései

(a teljesség igénye nélkül)

  • Magyar Érdemrend Nagykeresztje

Vitéz Littay András (Szabadka, 1884. augusztus 15.Melbourne, 1967. július 21.) magyar vezérezredes, a Budapesti Hadiakadémia tanára és parancsnoka, a VII. hadtest parancsnoka, a honvédelmi miniszter helyettese, magyar királyi titkos tanácsos, a Vitézi Rend tagja.

Élete[szerkesztés]

Littay András 1884. augusztus 15-én született Szabadkán.

A Ludovika Akadémián valamint a bécsi Kriegsschulében végezte tanulmányait, majd 1905-ben hadnaggyá avatták. Az első világháborúban megsebesült, gyógyulása után különböző vezérkari beosztásokban tevékenykedett. 1919-ben őrnaggyá léptették elő.

1922 és 1926 között a Budapesti Hadiakadémia tanára, majd az intézmény parancsnoka volt. 1936. október 1-jétől a miskolci 7. vegyesdandár, 1939. január 23-tól pedig a VII. hadtest parancsnokaként szolgált. Ez idő alatt vezette a Kelet-Felvidék felszabadítását, és a bevonulást Kassára altábornagyi rangban, amelyet 1937. november 1-jén kapott meg.

1940. március 1-jétől a Honvédség vezérkari főnökének helyettese, március 5-től magyar királyi titkos tanácsos, szeptember 1-jétől pedig már gyalogsági tábornok volt. 1941. február 14-én a Honvédelmi Minisztérium légügyi főcsoportfőnökévé nevezték ki. 1941. szeptember 19-től 1943. február 14-ig a honvédelmi miniszter helyettese volt, majd nyugállományba vonult. Ekkor a Magyar Érdemrend Nagykeresztjével tüntették ki.

1944-ben Németországba távozott, majd 1950-ben Ausztráliába emigrált, ahol 1967. július 21-én, Melbourneben meghalt.

Források[szerkesztés]