Littay András

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Littay András
Littay András.png
Született 1884. augusztus 15.
 Osztrák–Magyar Monarchia, Szabadka
Meghalt 1967. július 21. (83 évesen)
 Ausztrália, Melbourne
Nemzetisége magyar
Fegyvernem gyalogság
Szolgálati ideje 19051943
Rendfokozata vezérezredes
Egysége

  • 7. vegyesdandár
  • VII. hadtest
Csatái
Kitüntetései

(a teljesség igénye nélkül)

  • Magyar Érdemrend Nagykeresztje

Vitéz Littay András (Szabadka, 1884. augusztus 15.Melbourne, 1967. július 21.) magyar vezérezredes, a Budapesti Hadiakadémia tanára és parancsnoka, a VII. hadtest parancsnoka, a honvédelmi miniszter helyettese, magyar királyi titkos tanácsos, a Vitézi Rend tagja.

Élete[szerkesztés]

Littay András 1884. augusztus 15-én született Szabadkán.

A Ludovika Akadémián valamint a bécsi Kriegsschulében végezte tanulmányait, majd 1905-ben hadnaggyá avatták. Az első világháborúban megsebesült, gyógyulása után különböző vezérkari beosztásokban tevékenykedett. 1919-ben őrnaggyá léptették elő.

1922 és 1926 között a Budapesti Hadiakadémia tanára, majd az intézmény parancsnoka volt. 1936. október 1-jétől a miskolci 7. vegyesdandár, 1939. január 23-tól pedig a VII. hadtest parancsnokaként szolgált. Ez idő alatt vezette a Kelet-Felvidék felszabadítását, és a bevonulást Kassára altábornagyi rangban, amelyet 1937. november 1-jén kapott meg.

1940. március 1-jétől a Honvédség vezérkari főnökének helyettese, március 5-től magyar királyi titkos tanácsos, szeptember 1-jétől pedig már gyalogsági tábornok volt. 1941. február 14-én a Honvédelmi Minisztérium légügyi főcsoportfőnökévé nevezték ki. 1941. szeptember 19-től 1943. február 14-ig a honvédelmi miniszter helyettese volt, majd nyugállományba vonult. Ekkor a Magyar Érdemrend Nagykeresztjével tüntették ki.

1944-ben Németországba távozott, majd 1950-ben Ausztráliába emigrált, ahol 1967. július 21-én, Melbourneben meghalt.

Források[szerkesztés]