Laborfalvi Róza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Crimea (vitalap | szerkesztései) 2023. március 13., 22:29-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:4C4E:25E1:900:E1B1:B077:CD30:22A1 (vita) szerkesztéséről Porribot szerkesztésére)
Laborfalvi Róza
Barabás Miklós festménye (1854)
Barabás Miklós festménye (1854)
Életrajzi adatok
Születési névLaborfalvi Benke Judit
Született1817. április 8.
Miskolc
Elhunyt1886. november 20. (69 évesen)
Budapest
SírhelyFiumei Úti Sírkert
Nemzetiségmagyar
HázastársaJókai Mór
GyermekeiBenke Róza
A Wikimédia Commons tartalmaz Laborfalvi Róza témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Laborfalvi Róza (Jókai Mórné) és Jókai Róza (Feszty Árpádné), valamint Feszty Mária (Masa) sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/2-1-3. Zala György alkotása. Gerenday-cég kivitelezése

Laborfalvi Róza, születési nevén Benke Judit (Miskolc, 1817. április 8.Budapest, Józsefváros, 1886. november 20.)[1] színésznő. Jókai Mór felesége, a realista magyar színjátszás úttörője, aki kiemelkedő drámai színésznőként beírta magát a magyar színház történetébe.

Élete

A székely származású laborfalvi Benke család sarja. Laborfalvi Benke Juditként született, azonban később a „Róza” keresztnevet vette fel, vezetéknevét a saját laborfalvi előnevére cserélte, és így Laborfalvi Róza lett. Apja, laborfalvi Benke József (17811855)[2] székely származású erdélyi színész-nemesember volt, édesanyja pedig Rácz Zsuzsánna színésznő. Döbrentei Gábor biztatására 1833-ban lépett színpadra a budai Várszínházban Komlóssy Ferenc színtársulatánál. E társulatnál működött ez időben a híres Kántorné Engelhardt Anna, akinek nagy diadalait színről-színre látta Laborfalvi Róza. Eleinte csak kis szerepeket játszott, mint Náni szobalányt a Benjamin Lengyelországból, vagy a nyolcgarasos atyafi c. színműben 1833. október 27-én, mely első szerepe volt. Ez időben 25 forint fizetést kapott. A társulat Budáról Székesfehérvárra került és mivel Kántorné nem ment velük, a vakmerő direktor a nagy tragika szerepeit a „világszép Rózának” adta, aki azokban mindjárt jelentékeny sikert ért el. Budára visszatérve, már kész művésznő volt. Első nagyobb szerepe a Rolla halála színmű Elvira szerepében volt.

1834-ben a kassai társulatban szerepelt Benke Rozália néven. 1837-ben átszerződött a Nemzeti Színházba, ahol tragikai szerepeket játszott. 1837. augusztus 22-én a színház megnyitása alkalmával Belizárban (Antónia) rendkívül sikert aratott. Sokat dicsérték mélyzengésű hangját, szavalótehetségét, alakját és kifejező tekintetét.

1848. március 15-én, Katona József Bánk bánjának az előadásán találkozott a nála nyolc évvel fiatalabb Jókai Mórral, egy kokárdát tűzve a férfi kabátjának hajtókájára. 1848. augusztus 29-én feleségül ment hozzá. A házasság nagy botrányt kavart, az író családja és barátai (például Petőfi Sándor is) nehezen törődtek bele a kapcsolatba, különösen, mert a feleségnek volt egy házasságon kívül született, ekkor 12 éves lánya, Benke Róza (1836–1861), akinek az apja a kor ünnepelt színésze, Lendvay Márton volt. 1849-ben megmentette Jókait a felelősségre vonástól, bújtatta őt, később menlevelet is szerzett számára.

Laborfalvi visszavonulásáig, 1859-ig szinte egyeduralkodó volt, akadt olyan pályatársnője, aki azért ment külföldre, mert nem érvényesülhetett mellette. 1857. szeptember 3-án az ő vendégjátékával (és Jókai beszédével) nyitotta meg kapuit a Miskolci Nemzeti Színház. 1859 után csak jótékony célú előadásokon lépett föl. Utolsó fellépése 1869. március 7-én volt Predszláva szerepében Szigligeti Ede A trónkereső című darabjában.

Miskolcon 1883. november 30-án, művészi pályafutása félszázados évfordulóján egy búcsúfellépés erejéig ismét színpadra lépett, ekkor a király a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki. Három év múlva tüdőgyulladást kapott, melyből felépült, de újabb komplikációk léptek közbe és 1886. november 20-án, hajnali négy órakor meghalt a Sándor utca 36. számú házban.

Temetése impozáns részvét mellett folyt le november 22-én a Nemzeti Színház előcsarnokából, ahol Paulay Ede mondott fölötte mélyérzésű gyászbeszédet. Az irodalom nevében ifj. Ábrányi Kornél mondott istenhozzádot, a Népszínház előtt Lukácsy Sándor búcsúztatta. Sírja a Kerepesi úti temetőben, VII. tábla, I. sor, 107. sír.

Fontosabb szerepei

  • Gertrudis (Katona József: Bánk bán)
  • Volumina (Shakespeare: Coriolanus)
  • Stuart Mária (Schiller)
  • Lady Macbeth (Shakespeare: Macbeth)
  • Goneril (Shakespeare: Lear király)
  • Orsina (Lessing: Emília Galotti)
  • Lady Milford (Schiller: Ármány és szerelem)
  • Predszlava (Szigligeti Ede: A trónkereső)
  • Thisbe (Hugo: Angelo)
  • Lenke (Vörösmarty Mihály: Vérnász)
  • Gertrud (Shakespeare: Hamlet)
  • Margit (Shakespeare: III. Richárd)
  • Cleopatra (Shakespeare: Antonius és Cleopatra)
  • Leona (Czakó Zs.)
  • Zrínyi Ilona (Szigligeti Ede: II. Rákóczi Ferenc fogsága)
  • Dalma (Jókai Mór)
  • Csáky Lóra (Jókai Mór: Dózsa György)
  • Adrienne Lecouvreur (Scribe–Legouvé)
  • Malborough hercegnő (Scribe: Egy pohár víz)
  • Rózsa (Szigligeti Ede)

Rokonsága egyéb hírességekkel

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Benke József
(1781–1855)
 
Rácz Zsuzsánna
 
 
 
 
 
Jókay József
(1781–1837)
 
Pulay Mária
(1790–1866)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Fáncsy Lajos
(1809–1854)
 
Meszlényi Mária
(1813–1889)
 
Jeremiás Karolina
 
id. Lendvay Márton
(1807–1858)
 
Laborfalvi Róza
(1817–1886)
 
Jókai Mór
(1825–1904)
 
Nagy Bella
(1879–1947)
 
Jókay Károly
(1814–1902)
 
Jókai Eszter
(1816–1889)
 
Váli Ferenc
(1810–1882)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Fáncsy Ilka
(1842–1904)
 
ifj. Lendvay Márton
(1830–1875)
 
 
 
 
 
Benke Róza
(1836–1861)
 
 
 
Rehrenbeck Szilveszter
(1819–1910)
 
Linzmajer Jozefa
(1822–1885)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Jókai Róza
(1861–1936)
 
Feszty Árpád
(1856–1914)
 
Feszty Adolf
(1846–1900)
 
Feszty Gyula
(1854–1912)
 
Feszty Béla
(1868–1928)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Feszty Masa
(1895–1979)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Jegyzetek

Források

További információk