Ugrás a tartalomhoz

Kudzu nyílgyökér

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kudzu nyílgyökér
A virágzata
A virágzata
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Hüvelyesek (Fabales)
Család: Pillangósvirágúak (Fabaceae)
Alcsalád: Bükkönyformák (Faboideae)
Nemzetség-
csoport: 		Phaseoleae
Alnemzetség-
csoport: 		Glycininae
Nemzetség: Fojtóbabok (Pueraria)
DC.
Faj: P. montana
Tudományos név
Pueraria montana
(Lour.) Merr.
Szinonimák
  • Bujacia anonychia E.Mey.
  • Dolichos montanus Lour.
  • Glycine javanica L.
  • Pueraria lobata var. montana (Lour.) Maesen
  • Pueraria tonkinensis Gagnep.
  • Soja javanica (L.) Graham
  • Zeydora agrestis Lour. ex Gomes Mach.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kudzu nyílgyökér témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kudzu nyílgyökér témájú médiaállományokat és Kudzu nyílgyökér témájú kategóriát.

A kudzu nyílgyökér (Pueraria montana) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó faj.[1][2]

Előfordulása

[szerkesztés]

A kudzu nyílgyökér eredeti előfordulási területe Dél- és Délkelet-Ázsia. Indiától kezdve délkeletre Mianmaron és Thaiföldön keresztül Malajziáig, északkeletre pedig Kínán és a Koreai-félszigeten keresztül egészen Japánig található meg.[3][4]

Az ember akarva és akaratlanul is betelepítette Európába, Észak-Amerikába, Ausztráliába, valamint a Csendes-óceán számos szigetére. Az új élőhelyein, ez a hüvelyesnövény hamar inváziós fajjá változott.

Változatai

[szerkesztés]

Ennek a pillangósvirágúnak 3 változatát tartják számon:[5][6][7]

Megjelenése

[szerkesztés]

Ott ahol fák, sziklák vagy falak vannak a kudzu nyílgyökér magasra felkúszhat.[3][8][9] Ha nem található efféle tárgy, akkor a talajon szélesen szétterül. Évelő növény gyökérzettel, indákkal és kötélszerű sötétbarna szárakkal, amelyek akár 20 méter hosszúra is megnőhetnek. Igen gyorsan nő, egy év alatt elérheti a 20 méteres hosszúságát; 30 méteres példányok is ismertek. A heréhez (Trifolium) hasonlóan Levelei tőállásúak, hármasan összetettek.[8][10] A levélkék oválisak és három nyúlványuk van. Úgy a szár, mint a levél alsó fele szőrözött.[8] A leveleinek nitrogén megkötő tulajdonságai vannak, és a nitrogénben szegény talajokban a levelek biztosítják ennek az anyagnak a 95%-át.[8] A fölös táplálékát nagy tárológyökerekbe raktározza el; ezek a gyökerek a növény tömegének akár a 40%-át is alkothatják.[3][8] A virágainak színezete vöröses-lila sárga foltozással. Édeskék borsóra (Pisum sativum) emlékeztető illatot áraszt. A virágai 20-25 milliméter szélesek és 20 centiméteres virágzatokba tömörülnek. Júliustól októberig virágzik. A hüvelytermése szőrös és 8 centiméter hosszú, benne 3 mag található. Habár magok által is szaporodhat, a kudzu nyílgyökér főleg mellékhajtások segítségével szaporodik.[8]

Életmódja

[szerkesztés]

Ez a növény a szubtrópusi és mérsékelt övi területeket, illetve éghajlatokat kedveli. Egyaránt megél az erős napfényben, és az árnyékban is.[3][8][11] A szárazsághoz alkalmazkodott és fagyot is jól tűri. Habár a fagy elpusztítja a növény felső részét, az akár 1 méter hosszú tárológyökérből újból ki tud hajtani. Azokból a száraiból melyek a talajra érnek, újabb évelő gyökérrendszerek fejlődnek ki. A magvait az emlősök és a madarak terjesztik.

Képek

[szerkesztés]
  • Erdőszélet borító kudzu nyílgyökerek
    Erdőszélet borító kudzu nyílgyökerek
  • A levelei,
    A levelei,
  • virágai,
    virágai,
  • hüvelytermései
    hüvelytermései
  • és gyökerei
    és gyökerei

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The Plant List: A Working List of All Plant Species
  2. ↑ The International Plant Names Index (2012). (Hozzáférés: 2013. november 29.)
  3. ↑ a b c d Harrington, Timothy B., Laura T. Rader-Dixon, and John W. Taylor. “Kudzu (Pueraria montana) Community Responses to Herbicides, Burning, and High-density Loblolly Pine.”[halott link] Weed Science,965-974, 2003.
  4. ↑ Hickman, Jonathan E., Shiliang Wu, Loretta J. Mickey, and Manuel T. Lerdau. “Kudzu (‘‘Pueraria Montana’’) Invasion Doubles Emissions of Nitric Oxide and Increases Ozone Pollution.” Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America, Vol. 107.22, 10115-10119, 2010.
  5. ↑ Varieties on The Plant List
  6. ↑ D. K. Jewett; C. J. Jiang & K. O. Britton et al. (September 1, 2003), "Characterizing Specimens of Kudzu and Related Taxa with RAPD's", Castanea 68 (3): 254–260, ISSN 0008-7475
  7. ↑ Sun, J H; Li, Z-C & Jewett, D K et al. (2005), "Genetic diversity of Pueraria lobata (kudzu) and closely related taxa as revealed by inter-simple sequence repeat analysis", Weed Research 45 (4): 255, DOI 10.1111/j.1365-3180.2005.00462.x
  8. ↑ a b c d e f g Forseth. Jr., I.N. and Innis, Anne F.“Kudzu (‘‘Pueraria montana’’): History, Physiology, and Ecology Combine to Make a Major Ecosystem Threat” Critical Reviews in Plant Sciences, Vol. 23, 401-413, 2004.
  9. ↑ Black, R.J. and Meerow, A.W. “Landscaping to Conserve Energy” Proceedings of the Florida State Horticultural Society, Vol. 102, 142-144. 1989.
  10. ↑ Conservation Commission of Missouri. “Kudzu.” Archiválva 2011. május 26-i dátummal a Wayback Machine-ben. Missouri Department of Conservation,2011.
  11. ↑ McGroarty, Michael J. “Kudzu, the Vine That Ate the South.” ‘‘How To Control Kudzu’’, 2010

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Pueraria montana című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kudzu_nyílgyökér&oldid=26670730”